A gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló és a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem is tanuló fiatalokat sújtó munkanélküliség a nyugat-európai országokban is súlyos társadalmi gond; okai: a válság és az évtizedes, mostanra elavult gazdasági struktúra. A FIVOSZ kutatásai szerint a magyar fiatalok az uniós átlagnál inkább előnyben részesítenék a vállalkozói létet, csakhogy a finanszírozási nehézségek, a személyes kapcsolatok, képzések hiánya – eltántorítja őket az üzleti és karrierterveik megvalósításától.

Hetedik alkalommal november 17–21. között tartja a FIVOSZ a vállalkozásösztönző országos rendezvényét, a fiatal vállalkozók hetét. „A 400 ezer magyar fiatal be- vagy visszavezetése a foglalkoztatás világába a magyar gazdaság egészét érintő érdek és sürgető feladat, amelynek megoldása döntően két tényezőtől függ: akarnak-e a fiatalok Magyarországon dolgozni, valamint van-e olyan struktúra, amely segítheti őket a terveik megvalósításában. A kutatások szerint a motiváció megvan, a FIVOSZ pedig rendelkezik azzal a megoldáskészlettel, amely a hazai foglalkoztatási probléma kezeléséhez szükséges lehet” – mondja Kovács Patrik, a FIVOSZ alapító elnöke.

A FIVOSZ friss, 3500 18–40 év közötti nő és férfi megkérdezésével készített – országos reprezentatív kutatásából kiderül, a fiatalok nagy többsége Magyarországon képzeli el a jövőjét. A megkérdezettek 72 százaléka nem tervez külföldi munkavállalást a következő három évben.

A foglalkoztatási lehetőségek közül a megkérdezettek számára az alkalmazotti léttel szemben a vállalkozásalapítás vonzóbb alternatíva: 43,9 százalékuk inkább vállalkozó lenne, 39,9 százalék választaná azt a lehetőséget, hogy alkalmazott legyen. Ezzel az értékkel a magyarok felülmúlják az Európai Unió tagállamaiban mért értékek átlagát.

Vállalkozói hajlandóság lenne a magyar fiatalok körében, ám több tényező is hátráltatja őket abban, hogy elérjék üzleti és karriercéljaikat. Egy vállalkozás elindításának anyagi, tapasztalati és kapcsolati feltételei egyaránt vannak, ám mint az a kutatás eredményeiből jól látszik, a fiataloknak mindenekelőtt pénzügyi segítségre van szükségük. Több mint a fele a vállalkozásalapításhoz vissza nem térítendő támogatás vagy kedvezményes hitel igénybevételét látja szükségesnek, 46 százalék pedig azt szeretné, ha a vállalkozás elindítása előtt adó-, könyvelési és jogi tanácsokat kaphatna. Emellett nagyjából minden negyedik 18–40 éves venne részt olyan képzésen, ahol vállalkozói ismereteket tanítanak.

Az ifjúsági munkanélküliség problémája a legérzékenyebben Bulgáriát érinti az EU tagállamai között, ott 2011-ben a GDP 3,31 százalékára rúgott a nem dolgozó és nem tanuló fiatalok miatti 1,27 milliárd eurós veszteség. A sor végén előtte Görögország (3,31 százalék/GDP) és Írország áll (2,77 százalék/GDP), hazánk a bruttó hazai össztermék 2,2 százalékát kitevő 2,13 milliárd eurós kiadásával az ifjúsági munkanélküliség által leginkább érintett európai országok között szerepelt. A legjobb értékeket Luxemburgban (0,23 százalék/GDP), Svédországban (0,33 százalék/GDP), valamint Dániában (0,54 százalék/GDP) rögzítették. Az Eurofound (Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért) a munkanélküliek közé nem csupán a gazdaságilag aktív, ám foglalkoztatásban nem álló fiatalokat számította bele, hanem a gazdaságilag inaktív, ugyanakkor nem tanulókat is.