A befejezett építkezések számának csökkenése hasonló mértékű, mint 2009 és 2010 első féléve között volt. A kiadott új építési engedélyek számának visszaesése viszont most valamivel kisebb, mint egy évvel ezelőtt. (2010 első hat hónapjában 41 százalékos, 2011 I. negyedévében 51 százalékos volt a visszaesés szemben a mostani 36 százalékkal). A vizsgált időszakban a használatba vett lakások számát 5 százalékkal meghaladta a kiadott új lakásépítési engedélyek száma.
A lakásépítéseknek és az építési engedélyeknek több mint fele a közép-magyarországi régióban koncentrálódik. A félév folyamán használatba vett lakások száma a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A fővárosban és a többi városban átlagos mértékű csökkenés következett be (36, illetve 37 százalékos), a községekben ennél kisebb arányban, 25 százalékkal esett vissza a lakásépítés.
Az újlakás-építési engedélyek esetében a korábbi időszaknál jóval erősebb (66%-os) volt a visszaesés Budapesten. A megyei jogú városokban 15, a többi városban 23 százalékos a kiadott engedélyek számának csökkenése. A községekben viszont úgy tűnik föl, hogy az építési kedv számottevően már nem fogyott tovább, mindössze 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.
Az építtetői kör összetétele is megváltozott, a vállalkozások szerepvállalása mérséklődött, az új lakások 40 százalékát építették, egy évvel ezelőtt még csaknem a felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya megnőtt, a lakások 58 százalékát a lakosság építtette az előző év azonos időszakának 51 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői tevékenysége továbbra is jelentéktelen (1 százalék).
Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 51-ről 43 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből következően nőtt (49-ről 56 százalékra). Jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 54 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 10 százalékuk pedig lakossági kivitelezésben készült el.
A beruházói kör módosulásának megfelelően, az új lakóépületben létesült lakásokat tekintve, 48-ról 55 százalékra nőtt a családi házban, 36-ról 39 százalékra a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya. Lakóparkban 2 százalék épült, ami az egy évvel ezelőttihez képest visszaesés. Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 7 m2-rel nagyobb, mint 2010 I. félévében. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 33 százalékról 41 százalékra emelkedett.
2011 I. félévében 991 lakás szűnt meg, 5 százalékkal több, mint az előző időszakban. A megszűnés oka felerészt a lakások avulása volt.
A vizsgált időszakban 199 üdülőegységet építettek, és 167 üdülőépületben 171 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 48 százalékkal, az engedélyezetteké 47 százalékkal esett vissza 2010 első félévéhez képest. Az új üdülők átlagos alapterülete – a tavalyihoz hasonlóan – 76 m2.
A kiadott új építési engedélyek alapján 3295 lakóépület és 2169 nem lakóépület építését tervezik. Ez a lakóépületek esetében 10 százalékos, a nem lakóépületeknél 13 százalékos visszaesés. A nem lakóépületek közül a mezőgazdasági épületekre kiadott engedélyek száma 21, a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké 26 százalékkal csökkent, az ipari épületekre kiadott engedélyeké azonban 10 százalékkal nőtt.
Ipari termelői árak, 2011. június
Az ipar belföldi értékesítési árai 2011 júniusában az előző havihoz mérten 0,6%-kal mérséklődtek, a 2010. júniusival összehasonlítva 1,5%-kal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés forintban mért árai a 2011. májusihoz képest 0,9, 2010 júniusához képest 2,8%-kal alacsonyabbak. A belföldi és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző havinál 0,8, az egy évvel ezelőttihez mérten 1%-kal csökkentek.
Júniusban a feldolgozó-ipari ágazatok belföldi értékesítési árai az előző havinál 0,9%-kal voltak alacsonyabbak. Nagyobb áremelkedést tapasztaltunk a számítógép, elektronikai, optikai termék (3,2%), gép, gépi berendezés gyártásában (1%), valamint a fa-, papír- és nyomdaiparban (0,7%). Csökkentek az árak a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (5,5%), az egyéb feldolgozóipar és javítás (2,6%), illetve a textil- és bőripar területén (2,2%). A villamos berendezések gyártásának árai az előző havi szinten maradtak. A többi feldolgozóipari ágazatban az árváltozás mértéke ‑1,0% és +0,6% között alakult. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai júniusban az előző hónaphoz képest 0,1%-kal csökkentek.
Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a feldolgozó-ipari ágazatok belföldi értékesítését 5,3%-os áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (10,8%), az élelmiszeriparban (10,3%), valamint a vegyi anyag, termék gyártásában (6,4%) nőttek az árak. 2010. júniushoz viszonyítva alacsonyabbak lettek az árak a járműgyártásban (4,7%), a textil- és bőriparban (2,7%), a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártásban (1,2%) és a gyógyszeripar területén (0,5%). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 1,6 és 3,4% között alakult.
A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 3%-kal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest.
A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2011 júniusában az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 1,3, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban 0,2%-kal alacsonyabb árakat mértünk. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,6%-kal mérséklődtek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoké 0,5%-kal emelkedtek. 2010 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 1,3%-kal nőttek, a beruházási javakat előállító ágazatokban 0,7%-kal csökkentek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4,9%-kal magasabb árakat mértünk.
Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2011. júniusban az előző havi árszínvonalhoz képest 0,9, 2010 júniusához viszonyítva 2,8%-kal alacsonyabbak lettek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz mérten nem változott, az amerikai dollárhoz képest 0,3%-kal erősödött; a 2010. júniusban jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 5,1, a dollárhoz viszonyítva 19,5%-kal erősödött.
