Csernobil az emberiség történetének egyik legsúlyosabb, máig lezáratlan traumája. És nem csupán az emberiségé – minden családban máig élő történelem. Minden, akkoriban felnőtt korú magyar eleven emlékeket őriz azokból a napokból, hetekből, amikor már sejtették, hogy nagy a baj, de a valódi információkat elzárták előlük. Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa. Az atomerőművek biztonságáról és veszélyességéről szóló társadalmi párbeszéd az európai terrorfenyegetettség növekedésével ismét egyre aktuálisabb. Ez a kisfilmünk azzal a céllal készült, hogy segítse a párbeszédet a magyar családokban és az egész magyar társadalomban egyaránt. A filmet az alkotók csernobili áldozatok emlékének ajánlják. Az Energiaklub megindító videójában Bangó Margit, Nagy Feró, Spiró György, Gálvölgyi János és Monspart Sarolta vall arról, hogyan élték meg, mit okozott számukra és szeretteik számára a katasztrófa.
|
|
NÉHÁNY ADAT CSERNOBILRÓL
– Ukrajnában több mint 4,6 millió hektárnyi terület szennyeződött, benne a világ legtermékenyebb mezőgazdasági területei is.
– A robbanást követő hónapokban a szovjet hatóságok 600 ezer katonát, tűzoltót és kárelhárító munkást küldtek a katasztrófa helyszínére, kitéve őket a veszélyes sugárzásnak.
– Az erőmű körül állandó, 30 km-es „halálzónát” jelöltek ki, ahol tilos emberi lakóhelyet létesíteni.
– Röviddel a robbanás után Ukrajnában és Belorussziában több ezer gyereket és felnőttet akut sugárzási betegség támadott meg (hányás, hajhullás, fájdalmas kiütések). A gyermekek körében megháromszorozódtak a daganatos megbetegedések Ukrajnában 1986 után.
Nem tartható népszavazás Paks II-ről
(Haszon-hírlevél) A Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesítette Jávor Benedek EP-képviselő kérdését, amely arra vonatkozott, hogy az Országgyűlés szólítsa fel a kormányt a magyar–orosz „atommegállapodás” megszüntetésének kezdeményezésére. Az NVB indoklása szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről. Érdekesség, hogy a testület korábban nem talált kivetnivalót a kormány menekültkvótákról szóló kérdésében, noha az is egy nemzetközi – EU-s – szerződésben rögzített témában kérdezi az állampolgárokat.