Háromnegyed részt a közép-magyarországi térségben zajlottak le az ilyen nagy összegű tranzakciók közel, ráadásul zömmel inkább a fővárosban. Ha árkategóriák szerint bontjuk a kerületek rangsorát, akkor látszik, hogy az abszolút favorit a II. kerület, hiszen a legtöbb vásárlás a 30–40 millió forint feletti sávban is ott történik. A további sorrend a többi kategóriában már változik, a szintén tradicionálisan drága XII. kerület a 40 fölötti sávban ugrott a 2. helyre.
Érdekes annak a vizsgálata is, hogy kik vásárolják Budapesten a 20 millió forintnál drágább ingatlanokat. A Duna House havonta megjelenő Barométeréből már eddig is kiderült, hogy általában az összes ingatlan tekintetében a harmincas korosztály a legaktívabb vásárlóréteg; a vevők harmada ez a nemzedék. Az sem elhanyagolható megállapítás, hogy az ingatlanszerzőknek mintegy fele a 40 évesnél idősebbek csoportja. Az ingatlanforgalmazók érdeklődésére válaszolók háromnegyede vallja magát vállalkozónak, vagy közép- és felsővezetőnek. Ez utóbbiak vették a legmagasabb átlagáron az ingatlanokat, csaknem 44 millióért, őket követik a vállalkozók 37 millióval, majd a középvezetők 31 millióval.
Vásárlási okként a vevők negyede jelezte, hogy befektetési céllal költött ingatlanra, ami kevesebb, mint az összes tranzakciók esetében tapasztalt 33%-os arány. A drága lakásokat a válaszadók szerint leginkább (40% fölött) egyszerűen csak azért vették, mert nagyobba szerettek volna költözni. A tágasabb otthonra vágyók átlagban 120 négyzetméteres ingatlant vettek, a befektetők a 20 millió forintnál drágább, átlagosan 90 négyzetméteres lakásokat választották.
