A múlt évek gyakorlatához hasonlóan az árubemutatók – csaknem kivétel nélkül – drága termékek bemutatására irányultak. Többnyire hűtő-, fűtő-, légtisztító berendezéseket, vízszűrőket, víztisztító készülékeket, infralámpákat, masszázsfoteleket, mágnesterápiás eszközöket, edénykészleteket igyekeztek népszerűsíteni és eladni.

A fogyasztóvédelmi hatóság éppen ezért tavaly is fontos feladatának tartotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítési tevékenység ellenőrzését.

A területi felügyelőségek 173 árubemutatón végeztek hatósági ellenőrzést: 118 esetben tártak fel valamilyen jogsértést, így a kifogásolási arány 68%-os volt.

Általános tapasztalat, hogy egyre ritkábban invitálják szórólap útján az érdeklődőket, gyakorivá váltak a személyre szóló meghívók, a leszólítás közterületen, illetve a telefonos megkeresések.

Az esetek egy részében az árubemutatók helyszínéül éttermek, művelődési házak szolgálnak. Nem ritka azonban, hogy a cég saját telephelyére szervezi a bemutatót, így ilyenkor a vásárlás nem minősül üzleten kívül kötött szerződésnek, tehát a fogyasztók nem válnak jogosulttá a 8 munkanapon belüli elállásra.

A felügyelőségek valamennyi árubemutató alkalmával vizsgálták a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok előfordulását és minden második vizsgált árubemutatón (91!) állapítottak meg valamilyen tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmába ütköző magatartást. E tekintetben a kifogásolási arány – az előző év eredményével megegyezően – 53%-os volt.

 

A legjellemzőbb megtévesztések:

  • valótlan állítás, amely szerint a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására;
  • az előadást tartó személy azt a hamis hatást keltette, hogy a fogyasztó már megnyert egy nyereményt, miközben nem volt ilyen nyeremény, illetve a nyereményt meghatározott pénzösszeg megfizetéséhez kötötték;
  • megtévesztő módon arról tájékoztatták a résztvevőket, amely szerint a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre;
  • a termékért annak ellenére fizetnie kellett a fogyasztónak, hogy azt eredetileg ingyenesen, térítésmentesen hirdetették. Több, „ingyenes” ajándékot kínáltak a fogyasztóknak, amelyhez azonban csak az utolsó, „ajándékként” átadott termék előállítási költségének (közel150 000 Ft) kifizetése esetén juthattak hozzá.

 

A legjellemzőbb fogyasztói panaszok:

  • elállási jogukat nem tudták érvényesíteni a szervező vállalkozással szemben;
  • az elállási jog érvényesítésekor a foglalót nem fizették vissza, illetve bánatpénz vagy adminisztrációs díj megfizetését követelték a vállalkozások;
  • az ajándék átadását termékvásárláshoz kötötték a helyszínen.

 

Változás a termékbemutatók jogi szabályozásában:

  • Bejelentési kötelezettség:

2014. január elseje óta a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (2b) pontja szerint az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedő köteles – az utazás vagy rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével – legkésőbb tizenöt nappal megelőzően az 1. melléklet 4a. pontja szerinti adattartalommal a jegyző részére bejelenteni. A jegyző a bejelentés másolatát soron kívül, de legkésőbb a bejelentés beérkezését követő három napon belül megküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőségnek.

 

  • Kötelező bírságkiszabási eset:

A fogyasztóvédelemről szóló törvény 2014. január 13-án hatályba lépett 47/C § (5) d) pontja értelmében a fogyasztóvédelmi hatóság – ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik – minden esetben bírságot szab ki, ha a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezés megsértésére a fogyasztóknak koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó fogyasztóval szemben került sor.

Bár a termékbemutatók hatékonyabb nyomon követhetősége és a szigorúbb szankcionálási lehetőség elősegítheti, hogy a jövőben visszaszoruljon a jogsértések száma, a területi felügyelőségekhez folyamatosan érkező fogyasztói beadványok, valamint az eddigi témavizsgálatok tapasztalatai azt mutatják, hogy továbbra is kiemelt figyelmet kíván e terület ellenőrzése.

A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a cégek tanulnak a hatósági döntésekből és egyre kifinomultabb eszközöket alkalmaznak az árubemutatókon, ezért a fogyasztóvédelmi hatóság a jövőben is fontosnak tartja a rendszeres ellenőrzések mellett az érintett fogyasztói kör megelőző tájékoztatását.

Az árubemutatók célközönsége – idősebb korosztály – körében egyre népszerűbbek a felügyelők által nyugdíjasklubokban, idősek otthonában tartott előadások. Mindemellett kedvező változás, hogy egyre növekszik azon fogyasztók száma, akik a felügyelőségek munkatársainak jelenlétét és ellenőrzési szándékát pozitívan értékelik az árubemutatókon.