Az elszámoltatás ezen a héten elérte az előző kormány két volt miniszterét, de a jogi eljárások még sokáig tartanak. A friss államháztartási és külkereskedelmi adatok közben megmutatták, milyen szűk pénzügyi térben kell kormányozni. A nyilvánosságra hozott, korábban elzárt döntéslisták és a közmédia átalakítása pedig azt jelzik, hogy az intézményi rendszerváltás a dokumentumoknál és a munkahelyeknél is kézzelfogható szakaszba ért.
ELSZÁMOLTATÁS
Letartóztatták Hankó Balázst, Seszták Miklóst őrizetbe vették
Az Országgyűlés szeptember 28-án felfüggesztette Hankó Balázs és Seszták Miklós volt miniszterek mentelmi jogát. Hankót és egyik társát a Kecskeméti Járásbíróság október 1-jén egy hónapra letartóztatta; a végzések nem jogerősek, a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek. Sesztákot külön, a Volánbusz-beszerzésekhez és más állami projektekhez kapcsolódó vesztegetési gyanú ügyében vették őrizetbe.
Az ügyészség állítása szerint az NKA 1079 támogatásával 17,3 milliárd forint vagyoni hátrány keletkezhetett, és a pénzek egy részét választási kampánycélokra fordíthatták. Seszták ügyében a sajtóban 12 milliárd forintot meghaladó feltételezett vesztegetési összeg szerepel. Ezek nyomozati állítások, nem bizonyított tények és nem jogerős ítéletek. Hankó politikai koncepciós eljárásról beszél, mindketten tagadják a bűnösségüket.
Miért fontos? Ez az első olyan korrupciós hullám a kormányváltás után, amely korábbi kabinetminisztereket érint. A hitelesség próbája kettős: a nyomozó hatóságoknak politikai látvány helyett ellenőrizhető bizonyítékokat kell bemutatniuk, a kormánynak pedig tiszteletben kell tartania az ügyészség és a bíróság önállóságát.
Források: Ügyészség: Hankó Balázs és társa egy hónapos letartóztatása · Ügyészség: a Hankó Balázst érintő megalapozott gyanú részletei · The Guardian: két volt minisztert vettek őrizetbe · Országgyűlés: a Hankó Balázs mentelmi ügyéről szóló bizottsági határozat
ÁLLAMHÁZTARTÁS
Az első féléves hiány elérte a GDP 6,2 százalékát
A KSH október 1-jei előzetes adatai szerint 2026 első felében a kormányzati szektor hiánya 2810 milliárd forint, a féléves GDP 6,2 százaléka volt. A bevételek 2,9 százalékkal, a kiadások 10,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A központi kormányzat 3107 milliárd forintos hiányát a helyi önkormányzatok 313 milliárdos többlete részben ellensúlyozta.
Az MNB pénzügyi számlái szerint a bruttó államadósság a második negyedév végén a GDP 75,6 százaléka volt, a kormányzati szektor utolsó négy negyedévi finanszírozási hiánya pedig 6,4 százalék. A KSH egy nappal korábban a 2025-ös növekedést 0,7 százalékra, az akkori hiányt 4,7 százalékra erősítette meg. A mostani féléves adatban még nagyrészt az előző kabinet költségvetési döntései jelennek meg, de a pálya helyreállítása már az új kormány felelőssége.
Miért fontos? A 7,5 százalékra emelt éves hiánycél mellett is kevés a tartalék új programokra. A költségvetési korrekciónak úgy kell lassítania a kiadásokat, hogy közben ne fojtsa meg a még mindig gyenge növekedést; ezt a feladatot drágábbá teszi a 75 százalék feletti adósság és a magas kamatszint.
Források: KSH: a GDP-arányos hiány 6,2 százalék volt az első félévben · Telex: 2810 milliárd forintos féléves költségvetési hiány · MNB: államadósság és pénzügyi számlák, 2026. II. negyedév · KSH: Magyarország nemzeti számlái, 2025
ÁLLAMI TITKOK
Nyilvános lett 3598 korábban elzárt döntés címe, a tartalmuk még nem
A kormány közzétette a 2010 és 2026 között született, úgynevezett 2000-es kormányhatározatok teljes éves listáját. A 3598 döntést korábban nem hirdették ki a Magyar Közlönyben, hanem közvetlenül küldték meg az érintett állami vezetőknek. Számuk 2014 után gyorsan nőtt; 2021-ben 679, 2023-ban 635 ilyen határozat született.
A jegyzékből látszanak többek között vállalati támogatások, a Samsung gödi beruházásához és a csádi magyar szerepvállaláshoz kapcsolódó döntések címei. A közzététel azonban csak a katalógust nyitotta meg: a határozatok szövege, pénzügyi mellékletei és indoklása továbbra sem hozzáférhető automatikusan. A 2000-es határozat nem feltétlenül minősített adat, de a korábbi rendszerben nem volt nyilvános.
Miért fontos? A lista lehetővé teszi, hogy újságírók, képviselők és civil szervezetek célzottan kérjék ki a legfontosabb iratokat. A valódi átláthatóság mércéje azonban nem a címjegyzék, hanem az lesz, mennyi dokumentumot tesznek ténylegesen megismerhetővé, milyen gyorsan és mennyi kitakarással.
Források: Kormány: a 2010 és 2026 közötti nem publikált határozatok listája · Telex: 3598 nem nyilvános kormányhatározat
KÜLKERESKEDELEM
481 millió eurós hiányt hozott az augusztus
A KSH szeptember 30-i közlése szerint augusztusban 481 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány, miközben egy évvel korábban még 659 millió eurós többlet mutatkozott. Az egyenleg tehát 1,14 milliárd euróval romlott. A kivitel volumene éves alapon 0,1 százalékkal csökkent, a behozatalé 13 százalékkal nőtt; az export értéke 12,0, az importé 12,5 milliárd euró volt.
Júliushoz képest, szezonálisan és munkanappal kiigazítva az export 2,8 százalékkal csökkent, az import 1,3 százalékkal nőtt. A gépek és szállítóeszközök behozatala erősödött, miközben az energiahordozók exportvolumene nagyobb mértékben esett, mint az importjuk. Egyetlen hónap adatából nem következik tartós trend, de az export stagnálása és az importugrás együtt figyelmeztető.
Miért fontos? A beruházási célú gépimport későbbi termelést is előkészíthet, ezért a hiány nem automatikusan rossz hír. Ha azonban az export nem gyorsul vele együtt, a külső egyensúly romlása gyengítheti a forintot és növelheti az ország finanszírozási igényét.
Források: KSH: külkereskedelmi termékforgalom, 2026. augusztus · Telex: meglepően gyenge augusztusi külkereskedelmi egyenleg · HVG: a gépimport és az energiaforgalom rontotta az egyenleget
KÖZMÉDIA
Csoportos leépítés indulhat az átvilágítás után
A Duna Médiaszolgáltató átmeneti vezetése értesítette a szakszervezetet és az üzemi tanácsot a csoportos létszámcsökkentés előkészítéséről. A hivatalos létszám, ütemezés és költség még nem ismert. A Telex értesülése szerint száz főnél is több munkavállaló lehet érintett; ezt a vezetés a lap kérdéseire péntek délutánig nem erősítette meg.
A közölt szempontok között szerepel a munkakörök megszüntetése vagy átalakítása, a szakmai tapasztalat, a képzettség és az együttműködési készség. Azok is az érintettek között lehetnek, akiket korábban már felmentettek a munkavégzés alól. A hírek forrásai szerkesztőségi értesülések; a végleges döntések és a személyi lista még nem nyilvánosak.
Miért fontos? A közmédia megújításához szervezeti változás kell, de a puszta létszámcsökkentés nem teremt közszolgálati minőséget. A hiteles reformhoz nyilvános feladatmodell, szakmai és szociális garanciák, átlátható kiválasztás, valamint a politikától független irányítás szükséges.
Források: Telex: csoportos létszámleépítésre készül a közmédia · 24.hu: munkaköröket szüntetnek meg vagy alakítanak át · Media1: értesítették a szakszervezetet és az üzemi tanácsot
Péntek este a világban
A közel-keleti háború ezen a héten egyszerre jelent meg a hadihajók útvonalán, az olajtartalékokban és a kötvényhozamokban. Európa közben több pénzt ígért Ukrajna védelmére, szigorította a migrációs visszaküldés szabályait, Nagy-Britannia pedig új miniszterelnöke alatt ismét az Európához vezető utat keresi. A pénzpiacoknak végül egy gyenge amerikai foglalkoztatási adat hozott átmeneti megkönnyebbülést.
IRÁN ÉS AZ ENERGIAVÁLSÁG
A G7 százmillió hordó olajat mozgósít, miközben nő a katonai feszültség
A G7 október 2-án megállapodott százmillió hordó kőolaj és finomított termék összehangolt felszabadításáról. Az IEA által koordinált program négy hónapig tart; az első húsz napban jelentős mennyiségű dízelt bocsátanak piacra. Az amerikai dízelár szeptember 22-én gallononként 6,52 dolláros rekordot ért el, pénteken 6,37 dollár volt.
A készletfelszabadítás napokkal azután jött, hogy Donald Trump elutasította Irán legutóbbi békeajánlatát, és nyitva hagyta az újabb amerikai bombázások lehetőségét. A térség felé további amerikai haditengerészeti egységek tartanak; október végére három repülőgép-hordozó is jelen lehet. A Hormuzi-szorosban egy tankert ismeretlen lövedék talált el, a legénység megmenekült. A támadó kilétét nem állapították meg, felelősséget senki sem vállalt.
Miért fontos? A stratégiai készlet időt vásárolhat és mérsékelheti az árakat, de nem pótolja tartósan a kieső közel-keleti szállításokat. A G7 döntése ezért gazdasági tűzoltás: ha a diplomácia nem indul újra, az olaj- és dízelpiac néhány hónap múlva ismét ugyanazzal a hiánnyal szembesülhet.
Források: AP: a G7 százmillió hordó olajat szabadít fel · AP: Trump elutasította a legutóbbi iráni ajánlatot · IEA: a 2026-os energiaválság kormányzati válaszai · UKMTO: tengeri biztonsági tájékoztatások
UKRAJNA ÉS OROSZORSZÁG
Megkezdődött a téli infrastruktúra-háború, Európa újabb 6,6 milliárdot mozgósít
Oroszország a hét elején újabb nagy drón- és rakétacsapásokat mért Kijevre, Odesszára, Szumira és más térségekre; polgári áldozatok is voltak, egy szumi iskolát találat ért. NATO-vezetők elítélték Moszkva megújult nukleáris fenyegetéseit, miközben Mark Rutte szerint nincs közvetlen támadásra utaló jel a szövetség területe ellen, de a hibrid műveletek és légtérsértések miatt erősíteni kell a keleti szárnyat.
Az uniós védelmi miniszterek szeptember 28-án az ukrán légvédelemről, a katonai kiképzésről, a hadiipari együttműködésről és az orosz árnyékflotta elleni fellépésről tárgyaltak. Az EU az Európai Békekeretből 6,6 milliárd euró mozgósításáról állapodott meg, és megkezdte az eszköz következő finanszírozási ciklusának előkészítését.
Miért fontos? A tél előtt az energiainfrastruktúra és a légvédelem versenye döntővé válik. Az uniós pénz politikai üzenet és valós erőforrás, de csak akkor változtat a hadszíntéren, ha gyorsan lesz belőle lőszer, elfogórakéta és javítható rendszer.
Források: NATO: Mark Rutte szeptember 30-i beszéde · EU Tanács: védelmi miniszterek ülése, szeptember 28. · Ír EU-elnökség: 6,6 milliárd euró az Európai Békekeretből · AP: orosz csapások és az ukrajnai háború újabb eszkalációja
NAGY-BRITANNIA
Burnham új társadalmi szerződést és közeledést ígér Európához
Andy Burnham új brit miniszterelnök a Munkáspárt liverpooli kongresszusán országos gondozási szolgálatot, több szociális lakást, a hajléktalanság visszaszorítását és a privatizált közművek erősebb közösségi ellenőrzését ígérte. A választási rendszert arányosabbá tenné, ugyanakkor elismerte, hogy a programhoz a jóléti és nyugdíjkiadások átrendezésére is szükség lehet.
Burnham kijelentette, hogy a Brexit több kárt okozott, mint hasznot, és tisztázni kell Nagy-Britannia helyét Európában. A november 20-ra tervezett brit-EU csúcs előtt körvonalazódik egy ifjúsági mobilitási program, az élelmiszer-kereskedelem akadályainak csökkentése és a kibocsátáskereskedelmi rendszerek összekapcsolása. A vámunióhoz, az egységes piachoz vagy az EU-hoz való visszatérés egyelőre politikai lehetőség, nem kormánydöntés.
Miért fontos? A brit politika tíz év után először nem a Brexit végrehajtásáról, hanem következményeinek kijavításáról beszél. A fordulat gazdasági haszna jelentős lehet, de a költségvetési korlát és a szuverenitási vita gyorsan szembefordíthatja egymással Burnham társadalmi és európai ígéreteit.
Források: AP: Andy Burnham új társadalmi szerződést és választási reformot ígért · Financial Times: körvonalazódik a brit-EU közeledés menetrendje
EURÓPAI MIGRÁCIÓ
Az EU engedélyezte a harmadik országbeli visszatérési központokat
Az uniós belügyminiszterek október 1-jén elfogadták az új visszaküldési szabályokat. A jogcím nélkül az EU-ban tartózkodó, kiutasítási határozattal rendelkező embereket a tagállamok megállapodás alapján EU-n kívüli visszatérési központokba küldhetik. Biztonsági kockázat esetén határozatlan beutazási tilalom és huszonnégy hónapnál hosszabb őrizet is lehetővé válhat.
A miniszterek a Frontex jogköreinek, költségvetésének és gyorsreagálású képességének bővítését is sürgették. Ezzel egy időben jogvédők új bizonyítékokat mutattak be arról, hogy szerintük a Frontex légi megfigyelési adatokat ad át a líbiai parti őrségnek, megkönnyítve a menekülők visszafordítását olyan helyre, ahol súlyos bántalmazás fenyegeti őket. A Frontex tagadja, hogy közvetlenül a líbiai őrséggel kommunikálna; az AP az aktivisták állításait nem tudta függetlenül igazolni.
Miért fontos? Az EU a migrációs politika súlypontját a befogadásról a visszaküldésre helyezi. A rendszer működőképességét és jogszerűségét az dönti el, hogy a harmadik országok valóban biztonságosak-e, biztosított-e a bírói felülvizsgálat, és a Frontex ellenőrizhetően mentési, nem pedig visszatartási logika szerint működik-e.
Források: EU Tanács: új szabályok a jogcím nélkül tartózkodók visszaküldésére · EU Tanács: bel- és igazságügyi miniszterek október 1-jei ülése · AP: Frontex-bővítés és a líbiai visszaküldések körüli jogvita
AMERIKAI GAZDASÁG
Csak 29 ezer új állás, átmenetileg fellélegeztek a kötvénypiacok
Az amerikai gazdaság szeptemberben mindössze 29 ezer nem mezőgazdasági munkahelyet teremtett, jóval kevesebbet az augusztusi 133 ezernél és az előző tizenkét hónap 45 ezres havi átlagánál. A munkanélküliségi ráta lényegében változatlanul 4,2 százalék maradt, az éves órabér-növekedés 3,0 százalék volt. A foglalkoztatás nem zuhant össze, de egyértelműen veszített a lendületéből.
A gyenge adat csökkentette az októberi Fed-kamatemelés esélyét: a piaci árazás egy hét alatt 64-ről 18 százalékra vitte le a valószínűséget. A tízéves amerikai állampapír hozama a csütörtöki 5,35 százalék közeli csúcsról 5,20 százalékra esett. A Brent hordónkénti ára pénteken 99,91 dollárra süllyedt, a részvénypiacokat pedig főként az MI-cégek emelkedése húzta.
Miért fontos? A piac most rossz hírt ünnepelt: a gyengébb foglalkoztatás kisebb kamatemelési kockázatot jelentett. A megkönnyebbülés törékeny, mert az olajár, a magas államadósság és a tartós infláció továbbra is felfelé nyomhatja a hozamokat; a Fednek a lassuló munkaerőpiac és a drága energia között kell egyensúlyoznia.
Források: Amerikai munkaügyi statisztikai hivatal: szeptemberi foglalkoztatási jelentés · AP: a munkaerőpiaci adat lehűtötte a kötvénypiaci aggodalmakat · AP: olajár, infláció és államadósság mozgatta a hozamokat
A jövő hét három kérdése
- Milyen konkrét bizonyítékokat tárnak fel a volt miniszterek ügyeiben, és jogerősen fennmaradnak-e az elrendelt kényszerintézkedések?
- Képes-e a kormány egyszerre fékezni a költségvetési hiányt és visszafordítani az export gyengülését anélkül, hogy újabb recessziós kockázatot teremtene?
- Tartósan száz dollár alá kerül-e az olaj ára a G7 készletfelszabadítása után, vagy az iráni katonai eszkaláció gyorsan elviszi a nyereséget?
Szerkesztői megjegyzés
A „Péntek este” a hét fontos politikai-gazdasági eseményeiből válogat. A szöveg a 2026. október 2-án 16.45-ig nyilvánosan elérhető információk alapján készült. A folyamatban lévő büntető-, bírósági, diplomáciai és intézményi ügyeknél külön kezeli a bizonyított tényeket, a hatósági vagy politikai állításokat, a sajtó értesüléseit és a szerkesztői értelmezést.
- október 2.
