Paks–2 engedélyezésével Orbánék újra a világfigyelem fókuszában

A hétvégén a bennünket érintő témák közül a legtöbb cikk a mégis csak megtartott budapesti tűzijátékról és a meteorológusok továbbra is kínos menesztéséről jelent meg a nemzetközi sajtóban… például a The Washington Postban, az ABC Newsban, az United News of India portálon. A témák: továbbra is ellentmondásos, miért kellett eltávolítani az Országos Meteorológiai Szolgálat két, kiváló vezetőjét, miért ők voltak a felelősek az európai legnagyobbként meghirdetett tűzijáték elhalasztásáért…

Mindenesetre a most szombaton tartott esemény egyik résztvevője így fogalmazott a The Washington Postnak: egyáltalán nem bánja, hogy egy héttel csúszott a rendezvény, mert most sokkal kevesebben voltak, nem volt nagy tömeg. Persze, ő is furcsállotta a két szakember elbocsátását, hisz’ nyilvánvalóan nem lehet 100%-os pontossággal megjósolni a várható időjárást.

Az autokrata Orbán kritikusai szerint a történet a kommunista múltban szokásos nyomásgyakorlásra emlékeztet. Miközben az akadémikusokat és a tudósokat évek óta igyekszik féken tartani a kormány, aközben utóbbit korrupcióval, nepotizmussal és sorozatos antidemokratikus intézkedésekkel vádolják a kormánnyal szemben kritikus értelmiségiek.

Ez a magyarázata annak is, hogy a Brüsszellel állandó háborúban álló kormányt (végső soron Magyarországot) megfosztják az uniós forrásoktól. Nem mellesleg, jegyzi meg a tudósítás: a 48 országot tömörítő Klíma Határok Nélkül szervezet 76 tagja írta alá azt a tiltakozó levelet, amiben szolidaritásukat fejezték ki az időjósok iránt.

A másik, igencsak nagy érdeklődést keltő téma lett a Paks II. újabb engedélyének a kiadása, és például a brit Daily News már a tudósítása címében világosan értésre adja véleményét: Magyarország már megint megtöri az uniós egységet, amikor engedélyezi az orosz atomerőmű építését. Ha hinni lehet Szijjártó bejegyzéseinek, heteken belül elkezd építkezni a Roszatom Pakson. Az írás megjegyzi, hogy az orosz atomipart egyelőre nem szankcionálta Brüsszel a háború miatt oly sok egyéb büntető intézkedés mellett. Putyin pedig busásan meghálálja Orbán igyekezetét, hisz’ a magyar külügyminiszter nemrégi moszkvai kiruccanásának eredményeként augusztus végétől napi 2,6 millió köbméterrel több gázt szállít a Kreml/Gazprom az Orbán-kormánynak, s ezzel is kilóg a sorból hazánk, tekintve az EU- t. Paks jelenleg az magyarországi villamos energia 40%-át produkálja, az új blokkok megépítésével megduplázódik a kapacitás.

Az Euronews a tudósítást kiegészíti azzal, hogy Brüsszel 2017-ben zöld utat adott ugyan a nukleáris projektnek, de az oroszok inváziója óta, mint mindennek, ennek a beruházásnak is teljesen más az olvasata. Néhány ország, köztük például a szomszédunk, Ausztria egyébként kifogást is emelt, és arra kérte az Európai Bíróságot, változtassa meg erre vonatkozó korábbi döntését, mert alapelvek minden tagállamra egyformán érvényesek, s nincs külön alku egy országgal sem. A BBC, a Szabad Európa és még sok portál szintén foglalkozik a témával.

Ehhez kapcsolódik az Urál-menti témákat feldolgozó orosz URA portál rövid írása arról, amit Szijjártó ennek kapcsán a közösségi hálón közzétett: a magyar kormány a továbbiakban semmilyen, az Oroszország ellen tervezett újabb energetikai szankciót nem hajlandó még csak megvitatni sem, legyen szó gázról vagy olajról a jövőben.

Ugyanitt külön írást szentelnek még egyszer Szijjártónak a tihanyi rendezvényen elhangzott beszéde alapján, amit a Ria Novosztyi közölt elsőként. Ebből kiderül, hogy a magyar külügyminiszter kiemelte: a világ nemcsak Amerikából és a liberális eszméket hirdető Európai Unióból áll. Gyakorlatilag gyávának nevezte azokat a liberális véleményformálókat, akiknek nincs bátorságuk a tulajdon érdekeiket képviselő politikát felvállalni. Aki őszintén beszél, és a nemzeti érdek alapján cselekszik, azt megvetik. Idézik Orbánt is, aki szerint a Nyugat orosz-politikája bukásra van ítélve.

Egyre több sajtóorgánum – a többi között a The Guardian, a The Independent, a Süddeutsche Zeitungkezdi feldolgozni az Állami Számvevőszéknek a Népszava által felfedezett ’Pink Education’ tanulmányát. … Tisztázzák is az elején, hogy az Állami Számvevőszék közel áll a nacionalista Orbán felfogásához, ami szerint az elnőiesedett tanári szakma kockázat a fiúk mentális fejlődésére és viselkedési normáira. Ami maga után vonja a demográfiaiakat is. Márpedig a fiús/férfias mentalitás, kreativitás és innovációs képességük hatása a gazdasági fejlődésre igen nagy. Ide vezetett Orbán 2010-től datálható konzervatív forradalma.

Az Európa Tanács is egyértelműen kimondta már 2019-ben: a magyar kormány látványosan csúszik lefelé a ranglétrán, ha női, esélyegyenlőségi, gender jogokról van szó. Bár nemrég nevezték ki államfőnek Novák Katalint, de ez jottányit sem javított Magyarország megítélésén, ami szerint alulról a második áll a kormányban résztvevő nők arányszámát mutató rangsorban.

A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www. muosz.hu

Kurier Az EU külügyi főmegbízottja úgy nyilatkozott, hogy szó sem lehet az oroszellenes szankciók eltörléséről. Josep Borrel a hagyományos nyár végi politikai fórum alkalmából nyilatkozott a tiroli Alpbachban. Azt hangsúlyozta, hogy növelni kell a nyomást az orosz vezetésre, mert az eddigi próbálkozások elégtelennek bizonyultak.

Az engedményeket sürgető megnyilvánulásokra a spanyol politikus úgy reagált, hogy Európának viselnie kell a szankciók költségeit. Még akkor is, ha azok hátrányosan érintik a földrész gazdaságait, mert ugyanakkor nehéz helyzetbe hozzák az orosz felet és pont ez a célkitűzés.

Arról is beszélt, hogy az Európai Unió mindenképpen kitart Ukrajna mellett. Azoknak pedig, mint Orbán Viktor és mások, akik kétlik a mostani irányvonal helyességét, azt üzente: árulják már el neki, miként vetnének véget a háborúnak? Erre nem gondolnak?

Hiszen az tény, hogy az EU nem hadviselő fél, ám ragaszkodni kell ahhoz, hogy a kontinens működjék közre az ukrán hadsereg kiképzésében, tehát hogy a katonák tanulják meg, miként kell kezelni a nyugatról kapott fegyvereket.

Deutschlandfunk Az orosz ellenzék egyik vezetője nagyon valószínűnek tartja, hogy palotaforradalom tesz pontot Putyin politikai pályafutásának végére. Leonyid Volkov, aki a Navalnij-féle korrupcióellenes alapítvány politikai igazgatója, ugyanakkor arról is beszélt a hosszú interjúban, hogy a háború még 2-3 évig is elhúzódhat, de utána vége a mostani rezsimnek.

Egy tűzszünet nem elfogadható Kijev számára – tette hozzá –, mivel azt az orosz elnök csupán szünetnek tekintené, hogy utána még gyilkosabb szakaszba kezdjen bele. Az elemző ugyanakkor igen csekélynek nevezte a népfelkelés esélyét, mivel a Kreml hatalmas nyomással tartja féken a civil társadalmat. A veszély inkább az elit részéről fenyegeti, mivel tönkretette az oligarchák életmódját.

Fontos jelzés ebből a szempontból a rendszer ideológusának lánya ellen végrehajtott végzetes merénylet, mert ezek után a hatalom legfőbb hívei sem érezhetik magukat biztonságban Moszkvában. Egyáltalán nem kizárt, hogy ismétlődnek az ilyen terrorakciók, ezért Putyin háborús bűnösei mostantól kezdve igencsak nyugtalankodhatnak.

A háború tökéletesen célt tévesztett, mert a győzelem nem lehetséges, ugyanakkor gazdasági katasztrófához vezetett. Hogy az államfő mégis rászánta magát, amögött alighanem az van, hogy részben a járvány miatt teljesen elszigetelődött, így már fogalma sincs a valóságról. Csak tábornokok szűk körére támaszkodik, ennélfogva valószínűleg teljesen téves információk alapján adta ki a támadási parancsot. Viszont ezzel rettenetes tragédiát zúdított az országra, ám a gondokkal az egész világ szembesül.

Már látja ellenben, hogy nyerni nem képes, de csak a jó isten tudja, hogy milyen úton-módon próbál kikeveredni a csávából. Az ukránok felülkerekedhetnek a harcokban, ám az még hosszú idő, 2-3 év. Ez azonban rövidülhet, ha az elitnek elege lesz Putyinból. Bukása után Oroszország várhatóan teljesen megváltozik; most már annyira rossz a helyzet, hogy minden átalakulás csak felfelé mutat.

Profil Ivan Krasztev szerint nem csupán a béketárgyalások, hanem a tűzszünet lehetősége is teljesen kizárt a következő hónapokban, mert a két háborúskodó fél számára a jelszó jelenleg az: kitartani, amíg a másik meg nem törik. A neves bolgár politológus, a bécsi Humántudományi Intézet kutatója emlékeztet arra, hogy az ukrán államfő ragaszkodik az orosz csapatok teljes kivonásához, ideértve a Krímet is. Volodimir Zelenszkij nehéz helyzetben van, mert odahaza igencsak felsrófolta a várakozásokat. Viszont amíg Putyin hatalmon van, szó sem lehet a Krím-félsziget visszaadásáról. Az ugyanis a rezsim legitimitásának a végét jelentené.

Oroszország nem tud meglenni győzelem nélkül, ám ennek a célnak már az is megfelelne, ha pl. elfoglalná Ogyesszát. Arról ugyanakkor már rég lemondott, hogy felszabadítsa a Donyecki-medencét, hiszen az romokban van. Eredetileg „nácítalanítani” akarta Ukrajnát, de reménytelen, hogy elmozdítsa Zelenszkijt. Továbbá azt tervezte, hogy visszaszorítja a NATO-t, ehelyett, Finnország belépésével, Oroszország most 1400 kilométeren át határos a katonai szervezettel. Azaz kudarc kudarc hátán.

A frontok azonban megmerevedtek, napirenden vannak a terrorakciók, ezért az ősszel előreláthatólag súlyosbodnak a harcok. A két fél között az egyetlen valamire való közvetítő: Törökország. Európa béna, mert ha tagjai között bárki megkockáztatná az önálló fellépést, az drámai törést eredményezne az EU-n belül. Viszont nem szabad, hogy az unió egyáltalán ne adjon több beutazási engedélyt az oroszoknak, mert hiba lenne minden polgárt egy kalap alá venni, hiszen vannak köztük jó emberek is.

Emellett nagy melléfogás lenne feloldani a szankciókat, mert az amerikaiak kitartanak az általuk elrendelt megtorló intézkedések mellett. És igazából a pénzügyi szektorban lehet súlyos csapást mérni az orosz gazdaságra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a földgázra nem vonatkoznak a tilalmak. Az energiaválságot nem a büntető lépések okozták. Valójában az oroszok vetik be a szénhidrogént fegyverként.

A legnagyobb veszély, hogy Európa kettéhasad. A baltiak és Lengyelország számára ugyanis ez a háború azt jelenti, hogy saját létük került veszélybe. Ha bárki lazítana a szankciókon, arra válaszul a keleti tagok bekeményítenek. A szakadás pedig siker lenne Moszkva számára, a politika egészére kihatna, az EU nagyon meggyengülne. Vagyis a legfőbb most az, hogy a kontinens őrizze meg az idegeit.