Forrás: hvg.hu Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt a közmédia „hazug hírszolgáltatása” felfüggesztése a választás után. Ez elmaradt, de most itt a rendszer teljes átalakítását ígérő törvényjavaslat. Megszűnik az MTVA és a Duna médiaszolgáltató, a tulajdonosi jogokat gyakorló új testületbe pedig a pártok és a szakma is jelölhet tagokat. Az új vezetők kinevezéséig az irányítást Tarr Zoltán miniszter veszi a kezébe.

Az Országgyűlésnek alárendelt, költségvetési forrásból működő, Független Közmédia Testület jön létre „a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére” – derül ki a pénteken este a három tiszás országgyűlési képviselő – Hantosi István, Melléthei-Barna Márton, Kulcsár Krisztián – indítványaként benyújtott, a médiatörvényt módosító, 54 oldalas javaslatcsomagról. Ezzel Magyar Péter miniszterelnök beváltotta azt a múlt heti ígéretét, hogy ezen a héten beadják a közmédia teljes átalakításáról szóló törvényjavaslatot, de ami fontosabb, beváltja a Tisza egyik legfontosabb kampányígéretét – még ha az a kampányígéret nem is valósult meg, hogy a választás után azonnal leállítják a közmédia „hazug hírszolgáltatását”.

A Független Közmédia Testület az eddigi, sok kritikát kapott Közszolgálati Közalapítvány helyett jön létre, mert azt a törvényjavaslat egyidejűleg megszüntetni rendeli. A javaslat tartalmazza azt is, hogy ez az új testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat a közmédia átalakítással létrejövő új, önálló gazdasági társaságként működő elemei felett.

Ugyanis a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) átalakulásával két új társaság jön létre:Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.
Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

A tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetbe az Országgyűlés négy évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot választ – ebből hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék javasol –, de hosszabb mandátummal, öt évre pedig további három olyan tagot is, akiket a „médiaszakma” jelölt.

A „szakmai jelölteket” az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített ülése hallgatják meg, majd jelölik az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottságának – ugyanitt, a szakbizottságban hallgatják meg a pártok jelöltjeit is.

Az új testület feladata lesz folyamatosan ellenőrizni „a közszolgálati médiaszolgáltatás és médiatartalom-szolgáltatás alapelveinek és céljainak megvalósulását”, és évente, független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendelni a közszolgálati médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére.

Szükség esetén kezdeményezi a Médiatanács eljárását, védi a közmédia szolgáltató cégeinek függetlenségét, megválasztja ezek vezérigazgatóit, megállapítja a díjazásukat, kinevezi és visszahívja a felügyelőbizottsági tagokat.

Ez a testület hagyja jóvá a két cég éves gazdálkodási tervét, költségvetésük főösszegeit, és 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez „előzetes tárgyalási felhatalmazást” is kell kérni ettől a testülettől. Ugyanakkor szerződéskötéshez már 100 millió forintnál magasabb összegű megbízásnál is szükséges lesz a Független Közmédia Testület engedélye.

A javaslat alapján a közszolgálati médiaszolgáltatásra, és a médiatartalom-szolgáltatásra vonatkozó alapvető elveket az úgynevezett Közszolgálati Charta tartalmazza. Megalkotója és felügyelője a Közszolgálati Tanács lesz, és kötelező lesz közzétenni szövegét a médiatartalom-szolgáltató honlapján. A Charta részletesen szabályozza majd a közszolgálati média olyan alapelveit, mint a szerkesztői szabadság, a forráskezelés, az álhírek elleni fellépés, vagy akár a mesterséges intelligencia használatának a szabályozása.

Külön figyel majd az anyanyelvi kultúra ápolására, a magyarországi nemzetiségek és határon túli magyarok kultúrájának bemutatására, a kiskorúak védelmével kapcsolatos feladatok ellátására. Szabályozza a reklámok, vagy a közérdekű közlemények közzétételének elveit is. Sőt, a Charta tartalmazza majd a munkatársakra vonatkozó alapvető etikai szabályok kialakításának elveit is – különös tekintettel azokra, akik a hírműsorokban dolgoznak.

A törvényjavaslat alapján létrejön a tulajdonosi jogokat gyakorló testület mellett amúgy létrejön egy további testület is, a Közszolgálati Tanács. Ennek 18 tagja lesz, az elnökét maguk közül választják a tagok, és a funkciója az lesz, hogy „a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett”. A tagokat a törvény mellékletében felsorolt jelölő szervezetek delegálják 3 évre, és legfeljebb két egymást követő alkalommal delegálhatók.

A jelölő szervezetek között van a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a rektori konferencia, az iparkamara, a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, az önkormányzati szövetségek, az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a határon túli jelentősebb magyar kulturális szervezetek, a gyermekek jogait illetve a családok érdekeit védő hazai civil szervezetek, a fogyatékossággal élő személyek érdekképviseletét elleátó szervezetek, az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő szervezetek, továbbá a környezet-, természet- és állatvédelmi szervezetek.

Megmarad az új rendszerben az NMHH, vagyis a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság – derül ki a törvényjavaslatból, amely arra is kitér, hogy az NMHH médiatanácsa az Országgyűlés által egyidejű, listás szavazással választott öt tagból álló testület, melynek két tagját a kormánypárt, két tagját pedig az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik. A Médiatanács elnökének a tisztsége pályázat útján tölthető be. Az elnök esetében kizáró ok, ha „a jelöltté válását megelőző 5 évben politikai párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott”.

Jelentősen átalakul a közmédia finanszírozása

Nagy változás jön a közmédia finanszírozásában is: a kormány hároméves költségvetési ciklussal számol, hogy ezzel is kiszámíthatóbb és stabilabb legyen a működés, valamint megakadályozza a politikai befolyást. Az első hároméves törvényt ugyanakkor csak 2028-tól állapítja meg az Országgyűlés.

A költségvetési tervről a Közszolgálati Költségvetési Tanács nyilvánít véleményt, amelynek tagjai között a vezérigazgatók és az Állami Számvevőszék esetileg delegált képviselője mellett két független szakértő is lesz. A javaslatot a törvény meghozatala előtti június 15-ig kell elkészíteni, a Tanácsnak másfél hónapja lesz arról véleményt mondani, július 31-ig.

A közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató vállalkozási tevékenységet is végezhet, de a nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel.

Jön a függetleneket támogató Sajtóalap

Létrejön a törvényjavaslat értelmében a Tisza választási programjában ígért Sajtóalap is. Ez egy olyan – az NMHH költségvetésén belüli és a Médiatanács által kezelt – elkülönített pénzalap, amelynek feladata „a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése.” A sajtóalapnak saját ügyvezető igazgatója és felügyelőbizottsága lesz.

A Sajtóalapból nyilvános pályzat útján – a Médiatanács közreműködésével – támogathatók majd a törvényjavaslat szerint filmalkotásnak nem minősülő közszolgálati célú műsorszámok és a közösségi médiaszolgáltatások, továbbá „az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek”. A törvényjavaslat indokolása szerint „egyszerre lesz szűkebb és bővebb a támogatási kör, a filmalkotások támogatása nem a Médiatanács kezelésében lévő Sajtóalap tevékenységébe tartozik, ugyanakkor a hiteles médiaszolgáltatást és etikus újságírást művelő, gyakran forráshiányban szenvedő hagyományos médiaszolgáltatók, print vagy elektronikus tartalomszolgáltatók, újszerű médiatartalmak gyártói részesülhetnek” belőle.