A tízévesnél fiatalabb magyaroknak legalább a fele heti 4–6 alkalommal használhatja az internetet, méghozzá jórészt (30–50 százalékban) szülői felügyelet nélkül. A legfiatalabb internetezők közül sokan regisztráltak a Facebookra is, annak ellenére, hogy a szabályzat alapján a közösségi oldalt 13 év alattiak nem használhatják.

A G Data vírusirtógyártó minapi felmérése azt vizsgálta, hogy a magyar szülők milyen mértékben engedik meg különböző korú gyermekeiknek, hogy felügyelet nélkül használják a világhálót. Az eredmények szerint a 6–7 évesek az idejük egynegyedét szülői felügyelet nélkül töltik el az interneten, a 8–9 évesek körülbelül az idő egyharmadában, a 10–11 évesek pedig közel a felében interneteznek egyedül.
Régebbi becslések szerint a 6–7 éves magyaroknak csaknem harmada hetente legalább 4–6 alkalommal néz körül a világhálón. A 7–10 évesek között ez az arány 55 százalék, a 11–14 évesek körében 83 százalék. A közösségi oldalakat a 7–10 éves netezőknek csaknem a fele, a 11–14 éveseknek pedig már több mint háromnegyede látogatja. (Forrás: NRC, 2009.)
Online zaklatások
A G Data a felmérés eredményei kapcsán arra figyelmeztet, hogy világszerte rengeteg gyermek esik online zaklatás áldozatává. Az egyik legismertebb eset az amerikai tinédzser, Megan Meier 2006-i öngyilkossága. A lányt a család egyik szomszédja „vitte sírba” úgy, hogy kamasz fiúnak adta ki magát, majd szenvedélyes udvarlás után durván szakított vele.
Az amerikai Consumer Reports magazin tavaly arról számolt be, hogy az Egyesült Államokban 20 millió (minden negyedik még tízéves sincs!) kiskorú használja a Facebookot. Az adatokból az is kiderült, hogy egyedül a közösségi portálon körülbelül egymillió amerikai kiskorút zaklattak már névtelen elkövetők, akik jó eséllyel az áldozatok ismerősi köréből kerültek ki.
Megtartandó szabályok
Mivel az internet biztonságos használatát a legtöbb iskolában még nem oktatják, a szülők kötelessége, hogy megtanítsák gyermekeiket, miként kerüljék el az online veszélyeket. A G Data ajánlása szerint a következő szabályok megtartására kell figyelniük, amikor megengedik gyermekeiknek, hogy böngésszenek a világhálón:
Az első, hogy beszélgessenek a kiskorúakkal az internetről, és hívják fel a figyelmet a veszélyeire. Ezek közé tartozik a letöltés és az ismerkedés is.
A használói neveket és profilokat úgy alakítsák ki, hogy minél kevesebb információt tartalmazzanak. Ne engedjék meg, hogy a gyermekek olyan képeket töltsenek föl a világhálóra, melyekből személyes adataikra lehet következtetni.
A legjobb, ha a családi számítógépet a közös lakótérben helyezik el, így könnyebben észrevehető, ha a gyermeket felzaklatja valami. Tiszteljék a magánélethez való jogot, de ugyanakkor fontos, hogy meggyőződjenek arról, hogy a kiskorú tényleg ismer mindenkit, akivel chatelni (csevegni) szokott.
Ha azt látják, hogy a gyermek olyan telefonhívásokat kap, melyek felzaklatják, derítsék ki a hívó személyét. Ha ismeretlen ajándékokat kap, tisztázzák, hogy honnan származnak.
Mindezek mellett végül érdemes használni a vírusirtó szoftverekbe vagy az operációs rendszerbe épített szülőifelügyelet-szolgáltatásokat is, melyek segítségével korlátozhatók a gyermekek számára látogatható oldalak, és az is, hogy mennyi ideig használhatja az internetet.
A cikk alapjául szolgáló felmérést a G Data megbízásából az NRC piackutató végezte ezer személy online megkérdezésével. Az eredmények a magyar 18–49 éves lakosságra reprezentatívak nem, kor, végzettség és lakhely szerint. A gyermekek internethasználatának gyakoriságára vonatkozó adatok az NRC 2009-ben publikált VMR Kids felméréséből származnak, mely 2500 személy megkérdezésével készült nem reprezentatív becslés.

