Az Európai Bizottság ma javaslatot tett a hozzáadottérték-adóra (Magyarországon: az általános forgalmi adóra, azaz az áfára) vonatkozó uniós szabályok részletes technikai módosítására. A javaslat kiegészíti azt a nem régi javaslatot, melyben a Bizottság egységes uniós áfa-rendszer kialakítását szorgalmazta – a tagállamok állam-háztartásának jelenleg mintegy évi 50 milliárd eurónyi kárt okozó – csalások megelőzésére.

A mai intézkedéscsomag lényegesen módosítani fogja az áfa-szabályokat, és a Bizottság szándéka szerint meg fogja könnyíteni az uniós vállalkozások működését, véget vetve az egységes piacon 25 éven át alkalmazott „átmeneti” áfa-szabályozásnak. A végleges áfarendszer kialakításához lényegesen módosítani kell az uniós áfairányelvet. Az irányelv 408 cikkéből mintegy 200-at kell majd kiigazítani ahhoz, hogy a vállalkozások és az államháztartások részesülhessenek a következő előnyökből:

1. Az áruk megadóztatásának egyszerűsítése: a jelenlegi rendszerben az áruk vállalkozások közötti kereskedelme két ügyletre oszlik: az egyik az áfa-mentes értékesítés a származási tagállamban, a másik pedig a megadóztatott vásárlás a rendeltetési hely szerinti tagállamban. A mai javaslattal megszűnik ennek a kereskedelmi ügyletnek a mesterséges szétválasztása, és az árukat abban a tagállamban fogják megadóztatni, amelyikben szállításuk véget ér. Az áfa-csalások így a Bizottság várakozásai szerint drámai mértékben csökkenni fognak.

2. Egyablakos online ügyintézési pont kereskedők számára: a vállalatközi kereskedelmet folytató uniós kereskedők számára online portál (egyablakos ügyintézési pont) jön létre áfával kapcsolatos ügyeik rendezésére.

3. Kevesebb bürokrácia: előtérbe kerül az önszabályozás, és kevesebb lesz azoknak az adminisztratív lépéseknek a száma, amelyek a más tagállamok vállalkozásai számára történő értékesítés során a cégekre hárulnak.

4. Rendszerint az értékesítő felel az áfa-beszedésért: a mai javaslat egyértelművé teszi, hogy alapesetben az értékesítőnek kell felszámolnia az áruk értékesítése után fizetendő áfát más uniós országban található ügyfelei számára, mégpedig a rendeltetési hely szerinti tagállam adókulcsának megfelelően.

A Bizottság az alkoholra kivetett jövedéki adóra vonatkozó szabályok átdolgozását javasolja
 
Az Európai Bizottság ma javaslatot terjesztett elő, amelyben az alkoholra kivetett jövedéki adóra vonatkozó uniós szabályok megreformálását szorgalmazza. A jövedéki adók bizonyos termékek – például az alkoholtartalmú italok – eladására vagy felhasználására kivetett közvetett adók, amelyek összegét rendszerint adott mennyiségre vonatkozóan (pl. 1000 literre) határozzák meg. A jövedéki adókból származó bevételek a nemzeti költségvetésekbe folynak be, és az uniós tagállamok szabadon dönthetnek a nemzeti adómértékekről, amennyiben azok megfelelnek az uniós minimum-küszöbértékeknek.
 
A bizottsági kezdeményezés hozzájárul egy kedvezőbb üzleti környezet kialakításához, az alkohol előállításával foglalkozó kisebb vállalkozások költségeinek csökkentéséhez, valamint a fogyasztók egészségének hatékonyabb védelméhez. A javaslat értelmében a kézműves és kistermelők (első ízben ideértve a kis méretű, független almaborfőzdéket is) hozzáférést kapnak egy új, az egész EU-ra kiterjedő tanúsítási rendszerhez, amely igazolja, hogy az Unió egészében alacsonyabb adómértékek mellett értékesíthetik termékeiket.

A fogyasztók egészségvédelmét az az intézkedésjavaslat is javítani fogja, amely azt hivatott megakadályozni, hogy az adómentességet élvező denaturált alkoholt egyesek jogellenesen hamisított italok előállításához használják fel. Emellett az alacsonyabb alkoholtartalmú sörökre vonatkozó, kedvezményes adómértékkel járó küszöbérték is növekedni fog, 2,8%-ról 3,5%-ra.
 
Az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság weboldala az alkoholra vonatkozó jövedéki adókról