A tárlat bemutatja, milyen fejlesztések történtek az 1946-1956 közötti évtizedben – sokszor annak ellenére, hogy a hazai ipar nem teljesedhetett ki szabadon, hiszen az erőltetett és sok esetben hibás iparfejlesztés gyakorlatilag gúzsba kötötte.
A II. világháború hatalmas pusztítása után a magyar gazdaságot a központi irányítás, majd a tervutasításos pártállami rendszer jellemezte. Előbb az újjáépítés, a lakosság ellátásának biztosítása, majd a kommunista hatalomátvétel utáni államosítás és tervgazdaság szigorúan szabályozta, hogy mit és mennyit termelhet az ország. A mennyiség fontosabb volt a minőségnél, és a nehézipar – valamint a fegyverkezés – igényei a lakossági fogyasztásnál.
Ebben a környezetben is történtek azonban meghatározó hazai ipari fejlesztések, amelyek közt van, ami sikeres lett, másokat viszont a gazdaság irányítói nem engedtek kiteljesedni. A kiállítás évenként emel ki jellemző fejlesztéseket, gyártmányokat, amelyek vagy meghatározó termékké váltak, vagy elhaltak a tervutasításos gazdaságirányítás döntése következtében.
A Műszaki Tanulmánytár (Budapest, XI., Prielle Kornélia utca 10.) új kamara-kiállítása az 1950-es évek ipari fejlesztéseinek áttekintése mellett hangulatképet ad a kor társadalmi, politikai berendezkedéséről is.
Azok a tárgyak, amelyek a kiállítás témájához kapcsolódnak, de méretüknél fogva nem illeszthetők be a kamarakiállításba, külön jelölést kaptak az állandó tárlatban.
A jövő január végéig látható kiállításhoz kapcsolódó honlapon további információk, videoanyagok idézik meg a korszakot.