Az iráni filmhét megnyitása alkalmából Őexcellenciája dr. Seyed Agha Banihashemi Saeed, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövete és Medgyesi Gabriella, a Duna Televízió filmigazgatója tartott megnyitó beszédet, majd megkezdődött annak a 11 filmből álló különleges válogatásnak vetítéssorozata, amelyet az Iráni Nagykövetség ajánlott fel. A filmek többsége az utóbbi években készült, közöttük számos díjnyertes alkotás is megtalálható a perzsa filmkultúra terméséből.
Mind a világ, mind az egymástól különböző kultúrák jobb megismerésének nagyon jót tesznek az olyan lehetőségek, mint például a nemzeti filmhetek. Az iszlámra épülő, de az azt megelőző perzsa kultúra is, évszázadok óta fontos tényezője az emberiség kulturális értékeinek. Ráadásul az iráni filmművészet egyre értékesebb alkotásokkal hívja fel magára a figyelmet, számosat díjaztak már nemzetközi filmfesztiválokon. Iránban ma nagyjából évi 70 filmalkotás készül, közöttük hangsúlyosan megtalálhatók vallástörténeti művek, vagy olyanok, amelyek a gyermekek, fogyatékkal élők stb. problémáit mutatják be. A korábbi giccses-szirupos, nem egyszer pornográf filmek helyét mára átvették a hétköznapokat, vagy társadalmi problémákat tárgyszerűen, nem egyszer humorosan ábrázoló filmek, amelyek az emberi értékek és a humanitás szemléletével készülnek.
Ahhoz, hogy az iszlám világról ne csak a terrorizmus, és ne csak az európai országokban egyre több gondot okozó bevándorlók kulturális mássága jusson a hétköznapi ember tudatáig, nagyon fontos lenne, hogy legalább irodalmi, képzőművészeti és filmalkotásokon keresztül megismerje ezt a filozófiai rendszert, ezt a másságot. Ez, sajnos, nem fogja kisöpörni az amerikai és európai kommerszet a pláza-mozikból, de legalább az art kino-hálózatban helyet szorít újabb nézhető, szerethető, elgondolkodtató alkotások megismerése lehetőségének.
A ma esti díszelőadáson Taledzade Nader vallástörténelmi drámáját, A Messiást (Jézus, az Isten lelke) vetítették, mely két síkon mutatja be Jézus életét, a keresztény és az iszlám klasszikus írások, a Biblia alapján és a Korán szerint. Jézus az iszlám szerint is az egyik legjelentősebb próféta, csak nem nagyobb, mint Mohamed. A zsidó–keresztény kultúrán felnövekedett európai ember számára kissé furcsa, hogy valaki ne, vagy ne csupán a négy evangélista könyve alapján láttassa Jézusnak és korának a történéseit, de mondjuk, az ötödik evangéliumot, Barnabásét is felhasználja ehhez. Barnabás ellenfele volt Pálnak, így „természetes”, hogy a római katolikus szemlélet hallgat róla, vagy nem ismeri el. Csakhogy az iszlám hívőknek nem a római pápa parancsol, így Taledzade Nader 2005-i filmfeldolgozásának alapja sem csupán Máté, Márk, Lukács és János, de Barnabás evangéliuma, sőt az iszlám tanítása is. A keresztény, zsidó és muszlim szemlélet egyszerre van tehát jelen.
Miért ne lehetne a megszokott dogmákon túli olvasata is egy félig történelmi realitásokon, félig misztikus hiten alapuló történetnek? A kereszténység egyik legtöbbet hangoztatott szlogenje: „az Isten úgy szerette a világot/emberiséget, hogy egyszülött fiát adta értünk, feláldozta bűneink megváltására”. A sokak által hamisítványnak tartott Barnabás evangéliuma persze, hogy nem kívánatos, hiszen ettől az alapvető „érvtől” fosztja meg az egyházat, ugyanis szerinte nem Mária fia halt kereszthalált, hanem Júdás. Isten – Gábriel közreműködésével – egyszerűen magához veszi Jézust, akinek alakjára változtatja át az áruló Iskáriotit. Júdás próbálja bizonygatni, hogy ő Júdás, de mivel az átváltozás következtében mindenki a Názaretit látja, aki ráadásul emberi tartásában is más lett, egyszerűen úgy veszik, hogy az megbolondult. A másságot látva a tanítványoknak is gyanús, hogy ez nem az ő mesterük, és Pilátus is könnyebb szívvel szegezteti keresztfára a Júdás-Krisztust, aki ezáltal valóban megbűnhődik a bűnéért. Aki tagadja ezt az isteni csodát, gondoljon bele: mennyivel hihetetlenebb ez, mint hogy a tömeg egyenként Jézust kiált, ami tömegesen Barabásnak hangzik, vagy, hogy Jézus feltámad halottaiból, mielőtt a mennybe száll? Semmivel. Ha egyszer mese, legenda, akkor másként is történhetett, mint ahogy megszoktuk.
Heródes, Kajafás és Pilátus is békét akar a lázongó Júdeában, mert az a közös érdekük. Csak másképp, így aztán a zsidó főpapok nyíltan korrumpálják Pilátust a halálos ítélet végett. Nem épp hihetetlen. Jézus csodálatos cselekedetei itt is bőven láthatók: Lázár feltámasztása, betegek, nyomorékok gyógyítása, a tanítványok égből alászálló hallal és kenyérrel való táplálása, a bűnös asszony megmentése a megkövezéstől stb., csakhogy itt nincs szó új szövetségről, sőt Jézus inkább a régi, mózesi elvek betartásához szeretné visszatéríteni a zsidóságot. A békétlenség ugyanis nem csupán a közös ellenség, a megszálló rómaiak ellen irányul, de a saját nemzetségeik is állandó rivalizálásban állnak egymással. Amikor Jézust megkérdezik, hogy Ábrahám melyik fiának nemzetségéből jön majd az igazi próféta, ő az izmaelitákat, Mohamedet nevezi meg. Ez persze újabb belső villongásokat eredményez. A feldolgozásban még olyan apró finom eltérések is megfigyelhetők, mint hogy Mária Magdolna nem a lábát mossa meg, nem a testét keni meg Jézusnak a drága kenetekkel, amely ellen Júdás berzenkedik, csupán a fejére hinti – elvégre a felfogás szerint nem is érintheti meg őt.
Lám, mennyi „alapvető” eltérés lehet a keresztény és a muzulmán filozófia és hittanítás szerint, de ha belegondolunk, miért volna egyik a másikánál igazabb, előbbre való? Ettől izgalmas ez a film, amit lehet elfogadni és lehet megtagadni, de nem árt róla elgondolkozni, és amely nem mellesleg a 2007-i olaszországi vallási filmfesztiválon (!) az eredeti feldolgozásért díjat nyert, és részt vett a Philadelphia-filmfesztiválon is!
Lássuk ezek után röviden, hogy milyen vetítések lesznek még az iráni filmhéten!
November 30., kedd
19,00: Mária (2000) színes iráni történelmi dráma, 114 perc. Rendező: Bahrani, Sahriyar. Elnyert díjak: 2001. Iráni Filmfesztivál: legjobb ruhatervezet. – A film Mária életét mutatja be klasszikus iszlám írások alapján. Fontos szerepet kap a filmben Zakariás próféta élete is.
21,00: Egy darab kenyér (2005) színes iráni film, 90 perc Rendező: Kamale Tabrizi. – Egy kisvárosban csoda történik. Egy mollahot, egy katonatisztet és egy fiatal besorozottat küldenek a helyszínre megvizsgálni a történteket…
december 1., szerda19,00: A hideg könnye (2004) iráni romantikus filmdráma, 96 perc. Író-rendező: Hamidnezsad, Azizollah. Elnyert díjak: 2005. Újdelhi Filmfesztivál: legjobb férfiszerep alakításáért. – „A hidegben értelmet kap a tűz – bárki, aki megpillantja a tűzet, elvarázsolódik. Azonban jön valaki, akit ez nem varázsol el: és ekkor kezd a hidegnek a könnye hullani.” A film egy Kurdisztán területén játszódó szerelmi történet. A háború idején sok aknát helyeztek el Kurdisztánban, ahol a főhős (egy aknamentesítő katona) szolgálatot teljesít. Felfigyel egy juhászlányra, akibe később beleszeret. A lány az ellenállók tagja, s azt a feladatot kapja, hogy ölje meg a fiút. A hófúvás ellen egy barlangba menekülnek, ahol sokat beszélgetnek és a lány is megkedveli a fiút…
21,00 Lakóhely (Hely az élethez) (2004) színes iráni háborús filmdráma, 105 perc. Rendező: Bozotgnia, Mohammad. Elnyert díjak: jelölés: 23. Iráni Filmfesztivál. – Eydi Mohammad egyik veje iraki. A háború kitörése után eldöntik, hogy visszamennek Irakba. Közben a fiatal szerelmesek: Rána és Hamed megígérik egymásnak, hogy a háború után megkeresik egymást. Megállapodnak, hogy Hamed a Ránáék házánál lévő madárijesztő zsebébe teszi mindig a legfrissebb címét, hogy Rána bármikor megtalálja őt. Hamed elmegy Ránáék farmjára, ahol az irakiak fogságába esik…
december 2., csütörtök
19,00 Anya vendégei (2004) színes iráni tragikomédia, 104 perc. Rendező: Mehrdzsu, Darius. Elnyert díjak: Irán 22. Fadzsr Filmfesztivál: legjobb film. – Egy család életét mutatja be. Effat asszony unokaöccse jelentkezik be hozzájuk újdonsült feleségével. A család nem jómódú, azonban a főhősnő igyekszik az iráni társadalmi elvárásokhoz híven egy nagy lakomával megvendégelni őket. A családfő régi személyes élményeivel traktálja a vendégeket, majd marasztalja őket, hogy töltsék náluk az éjszakát. Innen kezdődnek a bonyodalmak…
21,00 A részeg lovak ideje (2000) színes iráni filmdráma, 75 perc. Rendező: Bahman Ghobadi Elnyert díjak: Cannes-i Arany Kamera, Cannes-i FIPRESCI díj, Chicago Nemzetközi Filmfesztivál – a Zsűri Különdíja, Gijón Nemzetközi Filmfesztivál – a Zsűri Különdíja, Santa Fe Filmfesztivál – Luminárium díj, Szarajevói Filmfesztivál – Legjobb Első film, Sao Paolo Nemzetközi Filmfesztivál – A Nemzetközi Zsűri díja, Tromso Nemzetközi Filmfesztivál – Don Quijote díj. – Egy iráni kurd család megpróbálja túlélni a szülők halálát. Ayoub, a legidősebb fiú lesz a családfő és megpróbál bármilyen munkát elvégezni a létfenntartás érdekében…
december 3., péntek
19,00 Örökre gyermek (2006) színes iráni társadalmi dráma, 111 perc. Író-rendező: Derakhsande, Puran. Elnyert díjak:Irán, 25. Fádzsr Filmfesztivál: közönségdíj, legjobb női szerep, legjobb zene, legjobb férfi mellékszereplő. – „Az örökkévalóságig gyerek” azt jelenti, hogy életük végéig gyerekek maradnak, felnőttként is gyerekcipőben járnak, és ezek a cipők sosem szorítják lábukat. Negar készül Omid-hoz feleségül menni, mikor megtudja, hogy Omid-nak van egy kötelezettsége, hogy fogyatékos testvére gondját viseli élete végéig. Negar elbizonytalanodik: valójában kit szeret jobban?
21,00 A köd függönye mögött (2004) színes, iráni film, 96 perc. Rendező: Parviz Sheikh Tadi. – Egy eldugott vidéki bentlakásos iskolában egyre jobban elmérgesedik a szigorú tanár-igazgató és öntörvényű siket diákja közti viszony, különösen mikor a fogyatékosságában is talpraesett kisfiú észreveszi: tanárának nagyon tetszik az ő fiatalon megözvegyült, csinos édesanyja.
december 4., szombat
19,00 Házasság iráni módra (2003) színes iráni filmvígjáték, 106 perc. Rendező: Fatkhi, Hasan. Elnyert díjak: jelölés az iráni Fádzsr Filmfesztiválra. – Sirin hagyományos családban él. Apja szigorát anyai nagybátyja igyekszik enyhíteni. A nagybácsi elviszi utazási irodájába dolgozni Sirint, ahol beleszeret egy amerikai turistába. Közben apja vetélytársa (a busás hozomány reményében) azt szeretné, ha az hozzámenne Sirin. Figyelik Sirin minden lépését, és beárulják a lány és az amerikai találkozását Sirin apjának…
21,00 Vonalazatlan papír (2001) színes iráni társadalmi dráma, 111 perc. Rendező: Taghvai, Naser Elnyert díjak: Iráni 20. Fádzsr Filmfesztivál, zsűri díja. – Dzsáhangir és Roya régóta házasok, két fiukat nevelik. Roya ki szeretne kerülni monotonná vált életükből, így elkezd álmodozni. Férje bátorítja, hogy álmait vesse papírra. Otthon nincs nyugalma, hazamegy anyjához, leírja gondolatait…