A szabálytalanul működő, vagy célzottan a költségvetés megkárosítására létrehozott „vállalkozások” – magukat szabályosan működő munkaerő-kölcsönző cégeknek feltüntetve – napjainkban már nem a teljesített szolgáltatásokon igyekszenek üzleti hasznot szerezni, hanem azon, hogy az általuk „alkalmazott” munkavállalók után kötelezően megfizetendő közterheket és áfát „haszonként” kezelik, s nem törődve a kihasznált munkavállalókkal, a megbízók üzleti hírnevével, felelősségével és a szabálytalan foglalkoztatás következményeivel, nem fizetik meg az általános forgalmi adót.
Ebben a „konstrukcióban” olyan vállalási árakkal szembesülhetnek a megrendelők a piacon, amelyek egy hozzáértő HR-vezető vagy cégvezető számára egyértelműen jelzik: az ajánlati ár sem az ajánlatot adó vállalkozás működésének költségeit, sem pedig a foglalkoztatásra ajánlott munkavállalók utáni költségeket nem fedezik. Hogyan működhet másként egy cég, ha a vállalási ára alacsonyabb, mint a minimálbér és annak közterhei? Hol az a határ, amíg pusztán a számlán szereplő összeg az elsődleges és minden más mellékes egy döntéshozó vezető számára. A döntéshozó felelős a munkavállalóiért, a jogszabályok megtartásáért és a cége hírnevéért, s ezt éri meg aprópénzre, olcsónak látszó megoldásra váltani.
A nem körültekintően eljáró megrendelő az irreálisan alacsony vállalási árért cserébe olyan munkatársakat kap, akikről tudja, hogy becsapják, kihasználják s így akaratlanul is cinkosává válik az elkövetőknek. Ezek a munkavállalók nem lesznek jogosultak orvosi ellátásra vagy nyugdíjra. Emberi sorsok függhetnek egy tisztán anyagi szempontok alapján meghozott üzleti döntéstől. Senki ne gondolja azt, hogy ez pusztán morális kérdés. A kiskapukat kereső vagy nem kellően körültekintő vállalkozás nem bújhat ki a felelősség alól. A tisztességtelenül, törvénytelenül működő „partner” nem viszi el egyedül a balhét, magával rántja szerződött partnerét is. A felelősség az ilyen szolgáltatót igénybe vevő megrendelőre is kiterjed.
Az irreálisan alacsony vállalkozási árakban rejlő pillanatnyi előny könnyen elvész, hiszen a munkaügyi hivatal ellenőrzéskor akár arra a következtetésre is juthat, hogy a munkaviszony valójában közvetlenül a megrendelő és a szabálytalanul foglalkoztatott munkavállaló között jött létre; ebben az esetben a bejelentés elmulasztása miatt fejenként 100 000 forint bírság megfizetésére közvetlenül a megrendelőt kötelezik, de természetesen a munkavállalók után be nem fizetett közterheket is a megrendelőn kérik számon. Az ellenőrzések, vizsgálatok, a munkaerő-kiesés és a cég hírnevének megtépázása anyagiakban nem mérhető kárt okozhat. Az új Ptk. 2014-től az eddiginél szigorúbban kezeli a vezető tisztségviselők felelősségét is. Megéri körültekintőnek lenni. Biztonságot ad, ha az érintettek megbízható, legálisan működő vállalkozást bíznak meg a munkaerő kölcsönzésével, olyant, aki ellenőrizhető módon szavatolja: szolgáltatása szabályos.
Az atipikus foglalkoztatásban érintett négy érdekképviseleti szervezet (Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége, Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetsége, Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége, Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége) feladatának tekinti, hogy tagjai működésének szigorú ellenőrzésével példát mutassanak, mintát adjanak a piacon tevékenykedő többi cég számára. Fontos, hogy az érintettek megértsék: az atipikus foglalkoztatás nem munkaügyi mocsár, ahol ügyeskedve lehet csak talpon maradni, hanem olyan legális munkaerő-piaci eszköztár, amit a megrendelők igényeinek megfelelő munkaerő gazdaságos, rugalmas és szervezett tejesítése végett dolgoztak ki és használnak eredményesen az egész világon.
A legálisan működő atipikus HR-szolgáltatók a munkaerőpiac fontos szereplői, százezreknek teremtenek megélhetést; az utóbbi évek új munkahelyeinek többsége ebben a formában jött létre.
A visszaélések megelőzésére a négy szervezet javaslatokat terjesztett elő a végrehajtó hatalomnak a tisztességtelen piaci szereplők mozgásterének szűkítésére.
A teljesség igénye nélkül néhány javaslatrészlet:
Fordított áfa: a tisztességtelenül működő és egyébként nem tetten érhető vállalkozások mozgásterének minimalizálására javasolják a fordított áfa bevezetését az EU által engedélyezett leghosszabb ideig. Ezzel a megoldással kizárható a visszaélések lehetősége.
Ágazati minimális szolgáltatási díj (munkaerő-kölcsönzés, iskolaszövetkezetek): miként az építőiparban, akként a munkaerő kölcsönzők és az iskolaszövetkezetek piacán is olyan élessé vált az árverseny, hogy az egyes szereplők túlzott kockázatvállalásával kérdésessé válik az alkalmazottak bérének és közterheinek megfizetése. Ezzel garantálható a piaci verseny szabályainak érvényesülése, és az, hogy a kölcsönző cégek legalább a törvényes minimálbért megfizessék a munkavállalók számára.
Kölcsönző és kölcsönvevő közös felelőssége irreális szolgáltatási díjak esetén: ma is vannak olyan élő szerződések, amelyekben a törvényes minimálbérnél és közterheinél alacsonyabb vállalkozási árakban állapodnak meg a partnerek. Az ilyen szerződések előre vetíthetik a cégek illegális működést, illetve a munkaerőt kölcsönző bedöntését. Ebben az esetben a közterhek és az áfa „megtakarítása” lehet az indok az irreálisan alacsony árakra…