Nem kell a különböző külföldi portálokat böngészni, hiszen a magyar nyelvű honlapok között – ha egyelőre még kis számban is – megtalálhatók a kisdiákok otthoni hasznos időtöltését, tanulását segítő anyagok. Közülük kitűnika legnagyobb magyar gyerekportál, az Egyszervolt.hu, amely immár majd’ évtized óta úttörő a gyermekkultúra internetes közvetítésében, oktatási segédanyagok fejlesztésében. Ennek alapja a szórakoztatva tanítás-oktatás, ami a huszonegyedik század talán legfontosabb ismeretátadó mechanizmusa: a gyerekek a játék kedvéért, saját kíváncsiságuk kielégítése végett sajátítják el az ismereteket.
Az Egyszervolt.hu gyerekbarát módon, olvasható, hallgatható, képes-rajzos formában jeleníti meg a tartalmait, melyek között klasszikus és kortárs gyerekversek, mesék, népmesék, dalok, animációs filmek, kézműves foglalkoztató feladatok találhatók. Külön kiemelendő kategóriát képviselnek a készségfejlesztő, logikai játékok, melyek a forma és színfelismeréstől a szorzótáblán át az interaktív térképhasználatig terjedő széles skálán adnak a gyakorlatban is felhasználható és elmélyíthető ismereteket.
Az már a digitális tananyagok, oktatási segédanyagok körébe tartozik, hogy az oldalon a pedagógusok – és persze a szülők számára is –, olyan szerkesztőfelület is elérhető, ahol szabadon állíthatók össze feladatsorok. Ilyen például a földrajzi és kulturális ismereteket fejlesztő Világjáró című játék, mely a diákság körében méltán népszerű akasztófajáték és a tanárok által kedvelt vaktérkép digitális ötvözete. A játék minőségét jelzi, hogy az „európai komoly játékok versenyén” második helyezést ért el.
Tanárok, szülők által is szerkeszthető hasonló feladatokra ad lehetőséget a matematikai ismereteket elmélyítő Bon bon 2 ügyességi és logikai játék, mellyel az ábécé is gyakorolható. Az Egyszervolt.hu tartalmai közötti válogatást az iskolai oktatáshoz simuló keresőrendszer, az Egyszervolt Suli segíti, mely óvodától az ötödikes évfolyamig korosztályi bontásban, tantárgyak, illetve kompetencia területek alapján listázza ki a tartalmakat.
Európa 2020: kulcskérdés a gyerekek digitális írástudása
Kiemelt figyelem irányul a diákokra, s ezzel együtt a tanórán kívüli tevékenységekre az iskolaév első napjaiban. Az
idén külön aktualitást ad ennek az unió Európa 2020 stratégiája, melynek sarokpontja a foglalkoztatottság
nagyarányú növelése.
A nemzeti kormányok az ősszel dolgozzák ki ehhez kapcsolódó végrehajtási programjaikat, Magyarország előtt pedig különleges lehetőség áll azzal, hogy januártól tölti be az EU-elnökség tisztét. Az Európa 2020 stratégia céljai által a nemzeti kormányok lehetőséget kapnak arra, hogy megfogalmazzák igényeiket, megteremtsék a lehetőségét annak, hogy a felnövekvő korosztályokat a 21. század kihívásainak megfelelő tudással vértezzék fel.
Az Egyszervolt.hu szerkesztősége – az alapítása, 2001 óta vallott céljaival összhangban – egyetért a magyar
kormány törekvésével, hogy Európának hatékony válaszokat kell adnia a gazdasági válság által felszínre hozott új
kihívásokra. Egyúttal kifejezi reményét, hogy a nemzeti reformprogram kidolgozása közben – s azt követően a
magyar EU-elnökség idején –, az új kihívásokra adott válaszok között szerepet kaphat a gyermekeink kulturális
nevelését célzó fejezet, s azon belül az életüket mindinkább meghatározó internethasználat, az interneten elérhető
tartalmak minősége. Azért is, mert a foglalkoztatottság nagymértékű növelése elképzelhetetlen a digitális írástudás megszerzése, a digitális kultúra magasabb szintre emelése nélkül.
Az ország sorsa a felnövekvő generációk kezében van, ám az nem csupán az iskolapadokban dől el. A gyerekek
ismereteik egy tekintélyes részét az iskola és az óvoda falain kívül szerzik meg, s ebben mind nagyobb teret nyernek az interneten elérhető információk. Magyarországon a 11–14 éveseknek csaknem háromnegyede naponta, s ez az arány már a 6 évesnél fiatalabbak,az óvodások esetében is eléri a 21 százalékot. Nem meglepő tehát, hogy a 15–17 évesek körében már csaknem teljes körű, 93 százalék az internetet naponta használók aránya. Miután a gyerekek jóformán kivétel nélkül interneteznek, mindenképpen közös ügyünk az, hogy ezt a tevékenységet milyentartalommal töltik meg.
Hosszú ideig, sajnos, meglehetősen kevés figyelem nyilvánult meg az állam részéről, holott az iskolában felhasználható, költséges digitális tananyagok mellett, az interneten szabadon és ingyen elérhető, kiváló minőségű kulturális tartalomra, oktató segédanyagokra is okvetlenül szükség van. Fejlesztésük nagyban hozzájárulhat a gyerekek tartalmas időtöltéséhez, a digitális írástudás kialakításához, melynek révén megszerezhető az élethosszig tartó tanulás képessége. Ez egyben annak is záloga, hogy a felnövekvő generáció tagjai az Európai Unió sikeres polgárai lehessenek.