…Ugyanakkor tovább csökkent a mezőgazdaság és az építőipar termelésének volumene, 6, illetve 10,1%-kal, a kiskereskedelem és a vendéglátás forgalma pedig 2,1, illetve 1,7%-kal. A foglalkoztatottak száma lényegében megegyezett az előző évivel, miközben a munkanélküliségi ráta 11,2%-ra emelkedett. A fogyasztói árak 2010-ben 4,9%-kal nőttek.
Nemzetközi és hazai gazdasági folyamatok
Míg a gazdasági válság kibontakozásával 2009 a dekonjunktúra jegyében telt, addig a 2010. évi adatok már a
növekedés megindulását mutatják. A nemzetközi szervezetek becslései alapján 2010 egészében a világgazdaság
teljesítménye 4,6–5,0%-kal bővült. A fejlődő és feltörekvő országok gazdasági összteljesítménye legalább kétszer
nagyobb ütemben növekedett, mint a fejlett nemzetgazdaságoké.
2010-ben az Egyesült Államok gazdasága 2,8%-kal növekedett az előző évhez képest. Ehhez hasonló mértékben
(2,7%-kal) utoljára 2006ban emelkedett a gazdasági teljesítmény, azóta viszont lassulás, majd csökkenés volt a
jellemző. A háztartások fogyasztási kiadásai – melyek a GDP nagyjából héttizedét adják – a 2008–2009. évi
csökkenés után éves szinten újra növekedtek (1,8%-kal). Ezen belül a kiadások tizedét jelentő tartós fogyasztási
cikkek esetében az emelkedés kimagasló, 7,6%-os volt. A bruttó hazai magánberuházások volumene 2010-ben
17%-kal lett nagyobb, megállítva az elmúlt 3 évi visszaesést, amiben a készletváltozásnak jelentős szerepe volt. Az
előző évekre jellemző nettó exportjavulás viszont megállt az import nagyobb ütemű emelkedése miatt, visszafogva a gazdasági bővülést. A kormányzati fogyasztási kiadások és beruházások összességében 1,0%-kal voltak nagyobbak az előző évihez képest, ami 2005 óta a legalacsonyabb növekedést jelenti. 2010 IV. negyedévében – szezonálisan kiigazítva – 2,7%-os bővülés következett be a GDP-ben az előző év azonos időszakához képest. Ezzel az észak-amerikai gazdaság már a negyedik negyedévben bővül 2% feletti ütemben.
Japán gazdasága a 2008. és a 2009. évi csökkenés után 2010-ben újra bővült, 3,9%-kal. (Ez az elmúlt 10 év
legnagyobb emelkedését jelentette.) A GDP felhasználási oldalának főbb tételei bővültek, kivéve az állami és a
magánberuházásokat. 2010 október–decemberében Japán bruttó hazai terméke – szezonálisan kiigazítva – 2,6%-kal lett nagyobb a 2009. IV. negyedévinél.
A 2010. évi előzetes adatok alapján a 27 tagállamot tömörítő Európai Unió gazdasága 1,8%-kal bővült az egy évvel
korábbi, 4,2%-os csökkenés után. 2010 IV. negyedévében – szezonálisan kiigazítva – 2,1%-kal növekedett a bruttó
hazai termék az előző év azonos negyedévéhez képest. Az elmúlt három negyedévben 2% körül stabilizálódott az
emelkedés mértéke. Az EU-27 legnagyobb nemzetgazdaságának, Németországnak továbbra is átlagon felül bővült a
teljesítménye. Az év utolsó negyedévében a 19 adatot közlő ország közül kettőben, Görögországban és Romániában következett be csökkenés. A súlyos recesszión átesett balti államok is növekedési pályára léptek, a görög gazdaság visszaesése (6,6%) ezzel szemben tovább folytatódott. A többi ország esetében 1,0% feletti mértékben emelkedett a GDP, kivéve Spanyolországot (0,6%).
Magyarország bruttó hazai terméke a KSH és az Ecostat – korlátozott információs bázisra épülő – közös
gyorsbecslése szerint 2010 IV. negyedévében 2,0%-kal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az
emelkedés az egy évvel korábbi 4,3%-os csökkenés után következett be. A szezonálisan és naptárhatással
kiigazított index szerint az emelkedés 2,4%-os volt, amivel az Európai Unió rangsorában a középmezőnyben
helyezkedünk el. Az előző negyedévhez képest – szintén szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján –
október–decemberben is tovább emelkedett a gazdaság teljesítménye, ennek mértéke 0,2% volt. Az egész évet
tekintve 1,2%-kal bővült a gazdaság a 2009. évi 6,7%-os visszaesés után. Ezzel 2006 után újra 1,0% feletti volt a
GDP volumennövekedése.
A bruttó hazai termék változásának részletes bontású, utolsó negyedéves és éves adatai még nem ismertek. Jelenleg a GDP-t alakító hatások megismeréséhez az I–III. negyedévi részletes GDP-adatok mellett az évközi ágazati statisztikák adnak segítséget.
A felhasználás oldaláról a növekedés motorját a nettó export bővülése jelenti, amit a hazai kereslet III. negyedévi
élénkülése erősített. A háztartások fogyasztási kiadása – változatlan áron számolva – a rendelkezésre álló (első
háromnegyed évi) adatok szerint a III. negyedévben 0,8%-kal emelkedett, emellett a kormányzat háztartásoknak
nyújtott természetbeni juttatásai 3,0%-kal bővültek. A III. negyedévi élénkülés ellenére az év első kilenc hónapját a
háztartások végső fogyasztásának 2,6%-os csökkenése jellemezte.
A közösségi fogyasztás volumene 2010 III. negyedévében 1,7%-kal, az I–III. negyedév átlagában 2,2%-kal
emelkedett. Az államháztartás pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya (helyi önkormányzatok nélkül) – a
Nemzetgazdasági Minisztérium előzetes adatai alapján – 2010-ben 870 milliárd forint volt, 55 milliárd forinttal
kevesebb, mint 2009-ben. Az alrendszerek közül az elkülönített állami pénzalapok, valamint a társadalombiztosítási
alapok egyenlege javult, míg a központi költségvetésé mintegy 100 milliárd forinttal romlott.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 2010 első kilenc hónapjának átlagában 3,8%-kal volt kevesebb az egy évvel
korábbinál. Az október–decemberi felhalmozási volumen kedvezőtlen alakulását jelzi a felhalmozás túlnyomó részét
kitevő beruházások IV. negyedévi volumencsökkenése. A legfrissebb adatok alapján 2010 IV. negyedévében 7,8%-
kal, az év egészében 5,5%kal csökkent a fejlesztések volumene. Január–decemberben az ágazatok túlnyomó
többségében visszaesett a beruházási kereslet. A nagyobb beruházási teljesítményértékkel rendelkező ágak közül
egyedül a feldolgozóiparban (9,4%) növekedett a teljesítmény a jármű- és a gumitermékgyártás nagyberuházásai
által. Az ingatlanügyletek területén – a lakásépítési folyamatokkal összefüggésben – 17%-kal kevesebb fejlesztés
realizálódott, mint egy évvel korábban. Szintén átlag feletti volt a visszaesés a szállítás, raktározás (13%) ágban,
számos út- és autópálya-építés befejeződése, illetve a szárazföldi szállítás fejlesztéseinek csökkenése miatt.
Kimagasló mértékben, 55%-kal emelkedtek azonban a beruházások az oktatásban a hazai és európai uniós
forrásokból megvalósuló intézménybővítések és -felújítások következtében.
A termelés oldaláról vizsgálva a globális recessziót követő lassú élénkülés – fő exportpiacainkon keresztül – jelentős
pozitív hatást gyakorolt a külpiacilag érzékeny területekre, a növekedési adatok azonban a bázisfolyamatok
alakulásával is szoros összefüggést mutatnak. A hazai ipari termelés az év folyamán kétszámjegyű bővülést ért el, a
növekedés motorját az export jelenti. Az árutermelő ágazatok közül a mezőgazdaságban a kedvezőtlen természeti
körülmények következtében folytatódott a teljesítmény csökkenése, s a jellemzően állami megrendelésű építések és
a lakásépítés szűkülésével ugyancsak tovább csökkent az építőipar termelése is. A nemzetgazdaság szolgáltató
ágazataira vonatkozó, részlegesen rendelkezésre álló adatok változó képet mutatnak.
Az unió gazdaságába integrálódott exportvezérelt magyar ipar teljesítményét a nemzetközi konjunktúra élénkülése
mellett a bázisfolyamatok is nagyban befolyásolták. A részletes ágazati statisztikák szerint 2010-ben az ipari
termelés volumene – az egy évvel korábbi 18%-os visszaesés után – 10,5%-kal emelkedett. A bővülés teljes
egészében a külpiaci értékesítés 16%-os növekedésének köszönhető, a belföldi értékesítés 2,9%-kal elmaradt az
előző év szintjétől. A túlnyomórészt exportra termelő feldolgozóipar teljesítménye 2010-ben 12%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az energiaipar termelése 1,3%-kal nőtt az előző évhez képest, míg a kis súlyú bányászat
kibocsátása 22%-kal csökkent. A nagyobb ágazatok közül – amelyek együttesen a termelés csaknem felét képviselik
– az ipari átlagnál nagyobb mértékben nőtt a termelés a járműgyártásban (18%-kal), a számítógép, elektronikai,
optikai termék gyártásában (20%-kal), a kohászat, fémfeldolgozásban (13%-kal) és a vegyi anyag, termék
gyártásában (14%-kal).
Az egy főre jutó bruttó ipari termelés éves szinten – 1,2%-os létszámcsökkenés mellett – 12%-kal emelkedett. Az
ipar összes rendelés¬állománya december végén 1,3%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, az új decemberi
rendelések volumene 12%-kal nőtt. Az ipari termelői árak 2010-ben 4,5%-kal emelkedtek, aminek hátterében a
belföldi értékesítés árainak 7,3%-os és az exportárak 1,9%-os emelkedése áll.
Az építőiparban folytatódott a 2006 óta tartó csökkenő tendencia, az ágazat termelése 2010-ben 10,1%-kal
csökkent. Az épületek építése éves szinten átlagosan 5,2%-kal lett alacsonyabb, amit nagymértékben befolyásolt a
lakásépítés jelentős, mintegy 35%-os visszaesése. Az egyéb építmények építése több mint 15%-kal lett kevesebb,
többek között az útépítéssel foglalkozó szervezetek kibocsátásának mintegy egyharmados visszaesése
következtében. A vállalkozások év végi szerződésállománya 13%-kal kevesebb volt az előző évinél. Az építőipar
termelői árai 2010-ben 1,1%-kal emelkedtek.
A lakásépítés alakulása továbbra is kedvezőtlen. Éves szinten kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint amennyi
lakást használatba vettek; ilyen az elmúlt húsz évben nem fordult elő. 2010-ben 17 ezer új lakásépítési engedélyt
adtak ki, ami közel kétötödével kevesebb az előző évinél, és 17%-kal kevesebb a felépült lakások számánál (21
ezer), ami a lakásépítés további csökkenését is előrevetíti.
A mezőgazdaság teljesítményét jelentősen befolyásolják a gazdasági és természeti tényezők. Nagyrészt ezzel
magyarázható, hogy a mezőgazdasági termelés volumene a 2008. évi kiemelkedő, 27%-os növekedést követően
2009-ben 11, tavaly pedig – előzetes adatok szerint – további 6,0%-kal esett vissza. 2010-ben a rendkívül
csapadékos időjárás következtében romlottak a növénytermelés eredményei. Az ágazat teljesítménye 11%-kal
maradt el az előző évitől, ezen belül a gabonafélék és az ipari növények termelési volumene 8, illetve 11%-kal
csökkent. Az élő állatok és állati termékek kibocsátása kismértékben, 0,9%-kal növekedett. A mezőgazdasági
termékek termelőiár-szintje az előző évi 9,5%-os csökkenés után 2010-ben 17%-kal nőtt. Minden megfigyelt
növényitermék-csoportban növekedtek az árak, olykor 50%-ot is meghaladóan, míg az élő állatok és állati termékek
árszínvonala szerény mértékben, 1,8%-kal emelkedett.
A háztartások fogyasztásának alakulásával szoros kapcsolatban álló részinformációk közül a kiskereskedelmi
forgalom volumene a harmadik negyedévi enyhe fellendülést követően a negyedik negyedévben újra csökkent az
előző év azonos időszakához képest. A kiskereskedelemben eladott áruk volumene 2010-ben 2,1%-kal
(naptárhatással kiigazított adatok szerint 2,3%-kal) maradt el az előző évitől. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű
vegyes kiskereskedelem forgalma az átlagossal egyező mértékben, 2,1%-kal mérséklődött, a nem
élelmiszertermékek eladásai 0,9%kal, az üzemanyagokéi pedig 5,3%-kal estek vissza.
A vendéglátóhelyek eladási forgalma – a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt – összesen 701
milliárd forintot tett ki 2010ben. A forgalom 2006 óta csökken; 2010-ben 1,7%-kal maradt el az egy évvel
korábbitól, kisebb mértékben, mint az előző években.
A turisztikai mutatók összességében enyhe javulást mutatnak az előző évhez képest, azonban a forgalmi és pénzügyi adatok alapján nem érik el a válság előtti szintet. A kereskedelmi szálláshelyeken 7,3 millió külföldi és hazai vendég 19 millió éjszakát töltött el. A vendégek és a vendégéjszakák száma 1,9, illetve 1,5%-kal haladta meg a 2009. évi szintet. A bővülés mind a külföldi, mind a belföldi vendégek körében megfigyelhető: előbbiek 1,4, utóbbiak 1,6%-kal több vendégéjszakát töltöttek szálláshelyeinken, mint 2009-ben. A szállodák szobafoglaltsága 45% volt, ami 2 százalékponttal magasabb a megelőző évben mértnél.
2010-ben a nemzetgazdaság árutonna-kilométerben kifejezett áruszállítási teljesítménye nem egészen 1%-kal
haladta meg a megelőző évi szintet. A teljesítmény szerény mértékű növekedése a szállítási távolság
meghosszabbodásának a következménye, miután a szállított áruk tömege – kizárólag a közúti szállítás keretében
továbbított árumennyiség visszaesésének következményeként – közel 8%-kal csökkent. A helyközi személyszállítás
utaskilométer-teljesítménye 1%-kal nőtt a 2009. évihez képest. A szállítási módozatok közül az autóbuszos utazások teljesítménye 5%-kal nőtt, a vonaton megvalósultaké hasonló mértékben csökkent. A helyközi személyszállítás teljesítménye tavaly növekedett először 2006 óta, mindezzel együtt a 2010. évi szint 9%-kal volt alacsonyabb a négy évvel korábbinál. Tovább folytatódott a helyi személyszállítás szerepének mérséklődése, a teljesítmény 2009-hez hasonlóan 2010-ben is 6%-kal esett vissza. Valamennyi szállítási mód teljesítménye csökkent, a legnagyobb mértékben az autóbuszos szállításoké. 2010-ben 61 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba Magyarországon, ami a megelőző évinél közel ötödével kevesebb, a 2008. évi mennyiségnek pedig alig több mint harmadát jelenti.
Tovább mérséklődött a személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma: a 2010. évi 16 300 baleset 9%-kal
kevesebb az egy évvel korábbinál, és több mint ötödével alacsonyabb az évtized legtöbb balesetével jellemezhető
2004. évinél. Kimenetelük is kedvezőbbé vált: a halálos balesetek száma 14, a súlyos sérüléseseké 11%-kal
mérséklődött. Autópályáinkon ugyanakkor 6%-kal nőtt a balesetek száma, és 11%-kal többen sérültek meg, mint
2009-ben. (Hosszuk 140 km-rel gyarapodott az M6-os új szakaszának átadásával.) Száz km-re számítva a legtöbb
baleset (62) az M1-es autópályán történt.
A világgazdasági konjunktúra élénkülése hazánk külkereskedelmi termékforgalmában is megmutatkozik: a 2009. évi
nagymértékű visszaesést 2010-ben kétszámjegyű bővülés követte. Folyó áron, euróban számított adatok szerint a
kivitel értéke 21%-kal, a behozatalé 19%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A külkereskedelmi mérleg már a
múlt évben is jelentős kiviteli többletet mutatott, ami 2010-ben a behozatal és a kivitel dinamikájából adódóan 1812
millió euróval tovább bővülve 5550 millió euró volt. Az aktívum növekedése az uniós országok viszonylatában
következett be, az unión kívüli forgalmat enyhén növekvő passzívum jellemezte.
A részletesen feldolgozott 2010. január–novemberi adatok szerint az export volumene 17%-kal, az importé pedig
16%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az importban és az
exportban egyaránt közel 1%-kal növekedett, így a cserearány lényegében nem változott.
Társadalmi és jövedelmi folyamatok
Az elmúlt év a népesedési folyamatokban annyiban hozott változást, hogy az évtized során ingadozó születésszám
jelentős csökkenéssel, 90 ezer közelire süllyedt. Az élveszületések száma az év során – három hónap kivételével –
valamennyi hónapban elmaradt az egy évvel korábbitól. A halandóság – meghaladva a 130 ezret – az előző évekhez
képest lényegében nem változott. A halandósági viszonyok az év első negyedében még javuló tendenciát mutattak,
majd áprilistól összességében romlottak. A népesség száma – részben becsült adatok szerint – öt évtized után
először 2010 júliusában süllyedt 10 millió alá. Magyarországnak az év végén 9 millió 986 ezer lakosa volt.
A gazdasági válság alapvetően meghatározta az elmúlt két év munkaerő-piaci folyamatait. 2009-ben – a válság
mélypontján – a foglalkoztatottság jelentősen visszaesett, miközben a munkanélküliség számottevő mértékben
emelkedett. 2010-ben mind a foglalkoztatottak száma, mind aránya a 2009. évi szinten stabilizálódott, miközben a
munkanélküliek számában és arányában további növekedés következett be. 2010-ben a 15–64 éves korosztályban a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz hasonlóan 3 millió 750 ezer fő, a foglalkoztatási arány 55,4% volt.
A munkanélküliek létszáma – ugyanabban a korosztályban – 475 ezer főt tett ki, ami 54 ezerrel meghaladta az előző évit (egy évvel korábban 92 ezer fős növekedés következett be). A munkanélküliségi ráta egy év alatt 10,1%-ról 11,2%-ra emelkedett.
2010-ben a legalább öt fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2 millió 702 ezer fő állt
alkalmazásban, ez az egy évvel korábbihoz képest 1,5%-os (41 ezres) növekedést jelent. A költségvetésben 772
ezer fő dolgozott 2010-ben, és számuk 25 ezer fővel emelkedett, aminek hátterében továbbra is a közfoglalkoztatási formában dolgozók létszámának – 2009 II. negyedéve óta tartó – növekedése áll. 2010-ben átlagosan 87 ezer fő dolgozott közfoglalkoztatási formában, szemben az egy évvel korábbi 61 ezerrel. A költségvetési szférában alkalmazásban állók száma 2004 óta folyamatosan csökken, ez a folyamat a tavalyi évben is folytatódott. A közmunkások nélküli adatok szerint a költségvetésben 0,2%-os csökkenés következett be. A nonprofit szférában 103 ezren álltak alkalmazásban, ami az előző évhez képest jelentős, közel 13%-os emelkedést jelentett.
A versenyszférában májustól figyelhető meg létszámbővülés, ami hozzávetőlegesen megegyezett a korábbi időszak
nagymértékű létszámvesztésével, így a létszám (1 millió 827 ezer fő) éves szinten lényegében nem változott.
Tavaly a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete – a számviteli nyilvántartások alapján –
202,6 ezer forint volt, ami 1,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nettó átlagkereset 132,6 ezer forintot tett
ki, ez nominálisan 6,9%-kal magasabb a 2009. évinél. (2009-ben a bruttó kereset 0,6%-kal, a nettó 1,8%-kal
emelkedett.) Ezen belül a versenyszférában 7,6%-os, a költségvetésben 5,4%-os, a nonprofit szférában pedig
5,8%-os növekedés következett be. (Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a nettó keresetek 7,4%-kal emelkedtek a
közszférában.) A nettó keresetek alakulását döntően a személyijövedelemadó-szabályok változása, illetve a
költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti, nem teljes körűen érvényesíthető keresetkiegészítésének
januári és márciusi (bruttó 49–49 ezer forintos) kifizetése befolyásolta.
A keresetek reálértéke a 2009. évi 2,3%-os csökkenés után 2010-ben 1,9%-kal nőtt az előző évhez képest. Ezen
belül a versenyszférát 2,6%-os, a költségvetést 0,5%-os (a közfoglalkoztatottak keresetét figyelmen kívül hagyva
2,4%-os), a nonprofit szektort pedig 0,9%-os növekedés jellemezte.
2010 végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 28,5 billió forint volt, 6%-kal több a tizenkét hónappal
korábbinál. A kötelezettségek értéke 11,3 billió forint volt, ami 8%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A két
tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 17,2 billió forintot tett ki, 5%-kal többet, mint 2009 végén. A
nettó pénzügyi vagyon 811 milliárd forintos növekedése teljes egészében a nettó finanszírozási képesség javulásával magyarázható; az átértékelődések ugyanis félbillió forinttal csökkentőleg hatottak az állományra. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke 7,1 billió forint volt 2010 végén, 8%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés az átértékelődésekkel magyarázható, azaz azzal, hogy a forint 2010 végén gyengébb volt, mint egy évvel korábban. (A leértékelődés a svájci frankhoz képest 22, az euróhoz viszonyítva pedig 3%-os volt.)
Mérséklően hatott ugyanakkor az állomány értékére, hogy tovább folytatódott az a 2009 első negyedévétől
megfigyelhető tendencia, amely szerint az újonnan felvett hitelek értéke elmarad a visszafizetettekétől. A különbség
2010-ben 644 milliárd forint volt, jelentősen több, mint a 2009. évi 228 milliárd forint. (2008-ban a devizahitelek
tranzakciókra visszavezethető állománybővülése még 1,3 billió forint volt.)
A fogyasztói árak alakulására 2010-ben a bázisidőszaki folyamatokon túl jelentős hatással volt az év eleji
jövedékiadó-emelés, valamint a szélsőséges időjárás miatt a mezőgazdaságot sújtó terméskiesés. A fogyasztói árak
előző év azonos időszakához mért növekedési üteme az éven belül mérséklődött. Az első félévben a drágulás
mértéke – jelentős részben a 2009. évi adóemelések következtében – 5,7% volt. 2010 második félé¬vében már
mérséklődött az infláció üteme, hiszen júliustól már szerepelt a bázisban a 2009. júliusi áfakulcsemelés hatása. 2010
októberétől viszont az élelmiszerárak – főleg az idényáras élelmiszerekéi – jelentős mértékben emelkedtek, főként a
kedvezőtlen időjárás következtében. Így 2010 második felében átlagosan 4,1%-kal nőttek az árak. Összességében a fogyasztóiár-emelkedés éves szinten 4,9%os volt, valamivel magasabb az előző évinél. Továbbra is az átlagosnál
nagyobb drágulás jellemezte a háztartási energiát, valamint a szeszes italokat, dohányárukat és az egyéb cikkek,
üzemanyagokat.
