A Budapest–Isztambul járat kezdetben heti négy alkalommal repül majd, de a heti járatszám fokozatosan növekszik, és jövő márciustól már mindennap elérhető lesz. Jegyek nem egészen kilencezer forinttól (persze, egy útra, ám beleértve az adókat) foglalhatók az interneten – közölte a társaság, amely negyvenöt A320 Airbusból álló flottát üzemeltet 17 állomásról, több mint 280 útvonalon, 96 úti céllal, 36 országba. Tavaly több mint 12 millió utast szállított a a légitársaság, ami azért is figyelemre méltó teljesítmény, mert évtizeddel azelőtt, az alapítás esztendejében még csak 700 ezret.
Felvetődik a kérdés, hogy amikor a légitársaságok (is) a nehéz gazdasági körülményekre panaszkodnak, keményen versenyeznek, egyik-másik csődbe megy – mint a fájdalmasan elveszített Malév is – miként tudott nemcsak talpon maradni, de fejlődni is egy ilyen cég.
– Ez a sajátos üzleti modellünk eredménye – mondja Tamara Mshvenieradze, a Wizz Air vállalati kommunikációs vezetője, aki az Infovilág, a hiteles hírportál kiküldött munkatársával együtt az elsők között utazott a budapest–isztambuli első, menetrend szerinti járat fedélzetén. – A Közép-Kelet-Európában még nem is olyan rég szokatlan „low-cost – low-fare” (alacsony költség – olcsó jegy) modell lényege, hogy az utas döntheti el, mire költ, vagy nem költ. A legalacsonyabb jegyárért elvisszük a kívánt úti célba, és ezenkívül válogathat, hogy mire tart még igényt. Elsőbbségi beszállására, kényelmesebb ülőhelyre, olvasnivalóra, ételre-italra. Ha nem kéri ezeket, akkor nem kell értük fizetnie. Ez nem azt jelenti, hogy a járataink „fapadosak”. Nagyon is kényelmes, korszerű gépekkel utazunk. A gépek átlagéletkora három és fél év, és a mi gépparkunk széndioxid-kibocsátása a legalacsonyabb az európai légitársaságok masináival összevetve. Időbe tellett, míg az utasok felismerték ezeket az előnyöket, megismerték, megszokták és megszerették az „alacsony költség – olcsó jegy”-modellt.
– Olyannyira, hogy tudtunk szerint, egyre bővül a társaság úti céljainak hálózata. De milyen alapon döntik el, hogy merre indítanak újabb járatokat?
– Az „Irány Kelet!” stratégiáját követjük. Nyugat-Európában számos erős játékos van jelen, viszont keleten nagyon sok az utasok számára vonzó úti cél, ahol még kevéssé ismerik az üzleti modellünket, de ha megismerik, szívesen fogadják. Ennek jegyében kapcsoltuk be a hálózatunkba Kijevet, Tel-Avivot, Dubajt, a grúz Kutaiszit, Bakut, Hurgadát, Moszkvát és most Isztambult. Új szolgáltatásként az ősszel megkezdi működését a Wizz Tours utazásközvetítő cég is, amely a repülőjegy-foglalással együtt a szállodafoglalást is megkönnyíti.
Közben megkezdtük a landolást az isztambuli repülőtér közelében. A leszállóhelyre gurulván, török kollégák jöttek a fedélzetre. Virággal. És miközben elvégezték a hivatalos teendőket, megcsodálták azt a tortát, amelyet a Wizz Air vitt magával Pestről, ezzel ünnepelve az első járatot.
A pilóták – Dobos László, a Malévtól átigazolt, nagy tapasztalatú kapitány, Havasi Péter senior első tiszt és a brit Andrew Whistance első tiszt, aki most ismerkedik a Wizz Air szabályaival – pedig már készültek a visszaútra. Mintha csak a végállomáson visszafordulna a busz, hogy újra vigye az utasokat. Csak itt sokkal bonyolultabb a műszerfal.
A Wizz Airnél most mintegy 500 pilóta dolgozik; a munkatársak teljes száma1600. AMalévtól is érkeztek olyan pilóták, akiket még nem csábított el más légitársaság, vagy nem hagytak fel a repüléssel. Sőt, a Wizz most is tudna fogadni vagy 80–90 pilótát.
Alig fél óra alatt a újra gép tiszta, kész a Budapestre igyekvő utasok fogadására; percek múltán újra levegőben vagyunk, irány Nyugat, azaz Magyarország. Jumurdzsák kései utódai mindenekelőtt Buda várának békés bevételére készülnek…
Sinka Zsolt, aki bármely fogorvosi rendelő embere is lehetne, ugyancsak a fedélzeten van: Ferihegyen, a felszállás előtt vette át a Wizz Air együttműködésével megvalósult rekordról szóló igazolást. Daliás termetű fiatalember, messziről látszik róla, hogy igen erős. Csak azt nehéz elképzelni, hogyan jut valakinek eszébe repülőgépet húzni a fogával. Meg hogy még van foga, és nem fáj az megerőltetéstől? – ilyeneket gondol magában az ember; szerencsére most alkalom adódott a kérdezésre.
– Ez nálam genetikai adottság. Jártam a Magyar Olimpiai Bizottság hivatalos fogászánál, aki megvizsgált, és semmi rendellenességet sem talált. Sőt, megállapította, hogy az átlagos csontsűrűséghez képest az enyém harmincszoros – mondja, nyilván nem először, mert már hozzászokhatott az efféle laikus kérdésekhez.
Sinka Zsolt, aki a Popey nevet is szívesen használja, még névjegyén is, erőművész. Mintegy 20 éve sportol. Egykor focizott, de a legnagyobb sikereket a háromnyomásos erőemeléssel érte el, négyszeres világbajnok. Aztán a Csillag születik népszerűséget is hozott neki.
– 2010 májusában azt a célt tűztem magam elé, hogy egy éven belül 12 rekordot állítok fel; tizennégy lett belőle…
Elhúzott két tűzoltóautót: együttes tömege 33 tonna. Segédeszköze heveder volt. Aztán mentorát, Nick Árpádot követve, foggal is egyre nagyobb terheket mozgatott meg. A harapás-szorítása egy tonna körüli. Először egy másfél tonnás Ford Focust húzott el, most pedig már arra készül, hogy Doverban egy komphajót mozgasson meg – persze, hevederrel.
A géneken kívül sokat számít jó erőnlétében a megfontolt táplálkozás. Naponta 5–6-szor étkezik. Sok zöldséget, gyümölcsöt, fehér húst és szénhidrátokat. De még ennél is fontosabb, hogy a folyamatokat, amelyeket megold, először fejben viszi véghez. Vizualizál – ez az a módszer, amellyel az ember elképzeli, amit szeretne elérni, megoldani. Sokan tudják tapasztalatból, hogy ez mennyire hatásos tud lenni. Főleg azért is, mert az emberben megerősödik a meggyőződés, hogy képes megtenni, amit akar.
És mire mindezt elmesélte, a gép már landolt is Budapesten. Elvégre Isztambul karnyújtásnyira van…