A növekvő adatforgalomnak köszönhetően 2011–16 között a számítástechnikai felhők forgalma világszinten hatszorosára növekszik. Az internethasználatba már beleszülető Y generáció a munkaerő-piacra belépésekor új munkavégzési szokásokat hoz magával. Az okos mobileszközöket egyre gyakrabban használják munkavégzésre, így a BYOD – „Hozd a saját eszközöd!” irányzat valósággá válik. A hálózati piacvezető Cisco szerint ilyen, és ehhez hasonló folyamatok kezdődtek el az idén és folytatódnak jövőre.
A 2012. év talán legfőbb, a mindennapokban is jól érzékelhető jelensége volt az okos mobileszközök, okostelefonok, táblagépek széles körű elterjedése. Ez alapvetően meghatározta a munkahelyi eszközhasználatot is, a munkavégzés helyét és módját, illetve a mobilhálózatok adatforgalmát. A Cisco Visual Networking Index előrejelzése szerint 2016-ra a világszintű mobil adatforgalom körülbelül 90%-át a mobil, hordozható eszközök adják majd. A szolgáltatók a mobilinternet használatának növekedéséből adódó terhelés miatt az adatforgalom egy részét Wi-Fi-hálózatokra irányítják át.
A mobil adatforgalom a következő öt évben az előrejelzések szerint 18-szorosára növekszik. Ezen belül 2016-ra a teljes internetforgalom több mint 90%-át, a mobil adatforgalomnak pedig több mint a kétharmadát a videók teszik majd ki.
A Cisco előrejelzése szerint az internethez csatlakozó dolgok száma 2020-ra eléri az 50 milliárdot. Napjainkban 20 átlagos háztartás internetforgalma nagyobb, mint 2008-ban a világ teljes internetforgalma volt. Pontosan ezért van szükség az új internet-protokollra. Az új címzési rendszer, az IPv6 ki tudja elégíteni a megnövekedett igényeket. Szemléltetésképpen: az IPv6 protokoll használatával Földünk felszínének minden egyes atomjára 100 internetcím juthat.
„Egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy nem csupán a használók és a számítógépek, hanem folyamatok, adatok és a legkülönfélébb tárgyak, eszközök is csatlakoznak az internethez. Ezek a tendenciák az „Internet of Everything”[1] jelenséghez vezetnek, fontos lehetőségeket kínálva az olyan méretű országoknak, mint például Magyarország, amelyek kiváló tesztlaborjai lehetnek az új érzékelő alapú technológiáknak vagy például az intelligens elektromos hálózatok kifejlesztésének.” – mondta György László, a Cisco Magyarország ügyvezetője.
Az okos mobileszközöket egyre gyakrabban használják munkahelyi és magáncélra egyaránt, amelynek eredményeként a BYOD – „Hozd a saját eszközöd!” irányzat kézzelfoghatóvá válik. A BYOD nagy hatással van a szervezeti kultúrára, a mobileszközök használatától az alkalmazottak munkaidején keresztül az „irodai munkavégzés” fogalmának átértelmezéséig. A Cisco egyik világszintű kutatása szerint a szellemi foglalkozásúak 60%-a használ mobileszközt és a vállalatok 63%-a számít arra, hogy az alkalmazottak tulajdonában lévő mobil eszközök száma növekedni fog.
Az interneten felnövő Y generáció a munkaerőpiacra belépésekor új munkavégzési szokásokat hoz magával: a felsőoktatási hallgatók kétharmada az internetkapcsolat és az autó közül egyértelműen az előbbit választaná, és több mint felük inkább veszítené el a pénztárcáját, mint az okostelefonját. Az Y generáció semmiről sem akar lemaradni. A napja azzal kezdődik – gyakran még azelőtt, hogy kikelne az ágyból –, hogy ellenőrzi mobileszközein üzeneteit és a közösségi oldalakat.
„Ipszilonék” számára az információ minden esetben valós idejű. Világszerte tízből kilenc megkérdezett az iskolába vagy munkába készülődés alatt, a reggeli rutin részeként, a fogmosás és öltözködés mellett ellenőrzi okostelefonját is. A „mindig elérhető” generáció számára a felmérések szerint egyetlen mobileszköz – legyen az vállalati vagy személyes tulajdonban levő – elegendő az igényei kielégítésére. Ez pedig nagy kihívás elé állítja a vállalati eszközök és az információ biztonságán őrködő informatikai szakembereket.
Az adatforgalom növekedése, továbbá az üzleti és adatanalitika erősödő szerepe egyre hangsúlyosabb a magánszektorban és a közszférában egyaránt. Ez az adatközponti kapacitások és infrastruktúrák átgondolását és újfajta megközelítését teszi szükségessé.
A felhő alapú adatforgalom a Cisco Global Cloud Index legfrissebb kutatása szerint 2011–16 között világszinten hatszorosára növekszik, miközben a nemzetközi adatközponti forgalom a jelenlegi négyszeresére nő. 2014 lesz az első olyan év, amikor a terhelések mérlege a felhők felé mozdul el – a teljes terhelés több mint felét akkor már felhőkörnyezetben dolgozzák föl.
Az adatközpontok forgalmának többségét nem a végfelhasználók, hanem maguk az adatközpontok és a felhőben zajló műveletek generálják, a végfelhasználók számára jellemzően láthatatlan tevékenységekkel. A Cisco előrejelzése szerint 2011–16 között az adatközponti forgalomnak mintegy háromnegyede az adatközpontokon belül marad, és tárolási, hitelesítési, illetve fejlesztési adatokból tevődik majd össze. Az adatközponti forgalom további 7 százaléka az adatközpontok között keletkezik majd, elsősorban a biztonsági mentési és adat-replikációs eljárások, valamint a szoftver- és rendszerfrissítések révén. Az adatközponti forgalom fennmaradó 17 százaléka internetes böngészés, elektronikus levelezés és videófolyam lesz.
[1] Internet of Everything: „minden a világhálón”, a személyek, és más élőlények, adatok, folyamatok és dolgok, köztük az utak, az autók, a hűtők, a napelemek, a gyógyászati eszközök, és még sorolhatnánk, mind-mind az internethez fognak csatlakozni.