A minőség és a hatékonyság növekedése, valamint a költségek csökkentése is elérhető a legújabb technológiák alkalmazásával. A karon öt kutató, fejlesztő központban folyik innovációs munka az egészségügyi informatika, a logisztika, az információbiztonság, a nanotechnológia területén – együttműködésben az IBM-mel. A világcég magyarországi operatív igazgatója, Pongrácz Ferenc elmondta: kölcsönösen hasznos együttműködés alakult ki a műszaki informatikai karral az üzleti analitika és optimalizálás, valamint egyetemi és önkormányzati felhőalapú megoldások kifejlesztésében. 

Miletics Pál, a Telenor «digitális Magyarország» programjának vezetője kiemelte: Veszprém megye élen jár a fejlesztésekben, nagy mértékű költségcsökkentést is elérhet a legújabb megoldások alkalmazásával. A felhő alapú szolgáltatások könnyen hozzáférhetőek, arról sem kell tudnunk, hogyan jut el hozzánk. A használó számára előnyösek, hiszen nem kell beruháznia és üzemeltetnie, a szolgáltató pedig szabadon választhatja meg a megvalósításhoz szükséges erőforrásokat. Tudományos szempontból kiemelten fontosak, mert új távlatokat nyitnak az információs rendszerek tudományos igényű optimalizálása előtt, amellyel azok így a korábbinál sokkal ésszerűbben tervezhetők. 

A hatékonyságnövelés eszközeit mutatta be előadásában dr. Bertók Botond, a műszaki informatikai kar docense is. 
Felhő alapon az informatikai szolgáltatások is infrastruktúrává válnak, a matematikai programozás és a mérnöki 
gyakorlat az infrastruktúra-szolgáltatások optimalizálására alkalmazható, a jármű-hozzárendelés és pénzügyi 
tranzakciók hatékonysága növelhető. A felhő alapú IT-rendszerek kutatása az üzleti folyamatok modellezésére, 
elemzésekre és informatikai biztonsági fejlesztésekre irányul a karon. 

Ipari szempontból tekintve tehát elérkezett az intelligens szolgáltatások korszaka – hangzott el az előadásokon – az egészségügy, a fogyasztásmérés, közlekedés, mérés és az elektronikus közigazgatás területén, ahol a felhasználót egy olyan intelligens infrastruktúra veszi körül, amely az eddigieknél magasabb szintű, komplexebb funkciókra képes, a megvalósításhoz a felek együttműködése szükséges. A szakemberek elmondták, a felhő alapú rendszerek abban segítenek, hogy leveszik az ügyfél válláról a helyi telepítés, karbantartás, frissítés, biztonsági-menedzsment napi gondját, könnyebben integrálják a használó igényeihez jobban alkalmazkodó eszközöket (pl. mobiltelefon, M2M-szenzorok). A felhő alapú rendszerekkel növelhető és kiszámítható a profit, a biztonság, a robusztusság és a fenntarthatóság. 

A számítási felhő (cloud computing) a számítástechnika legújabb fogalma. Olyan állományokkal és programokkal 
dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját gépünkön, hanem az interneten, egy ismeretlen helyen vannak, valahol a 
„felhőben”. A számítási felhő segít a különféle eszközökön, (pc, notebook, PDA, mobiltelefon stb.) lévő adatok 
szinkronizálásában is. 

A számítási felhő modell révén a használók kényelmesen és igény szerint férhetnek hozzá a megosztott, beállítható informatikai erőforrásokhoz (például nyomtatókhoz, kiszolgálókhoz, tárolókapacitáshoz, alkalmazásokhoz és szolgáltatásokhoz), amelyeket gyorsan és minimális adminisztrációs megterhelés vagy szolgáltatói beavatkozás mellett rendelkezésre lehet bocsátani és fel lehet szabadítani.

Alkalmazási területek 

Az internetet már régen is gyakran emlegették felhőként. Ha igénybe veszünk egy internetes archiváló szolgáltatást, 
a Google on-line szövegszerkesztőjét vagy a Yahoo levelezőprogramját, máris olyan adatokkal dolgozunk, melyek 
nem a gépünkön, hanem távoli szervereken vannak fizikailag tárolva. 

Az áttörést ennek a számítástechnikai közműnek a közszolgáltatásokkal való kombinálása hozhatja el: például az 
orvos azonnal hozzáférhet életünk korábbi, sok helyen összegyűlt vizsgálati és kezelési adataihoz, vagy az oktatási 
intézmények a segédanyagok mainál sokkal szélesebb skálájához.

A számítási felhő jellemzői


Az adatok (e-mailek, címjegyzékek, naptárbejegyzések, és kedvenc linkek) internetes szerveren való tárolásának 
egyik legnagyobb előnye, hogy bárhonnan könnyen elérhetők, és akkor sem vesznek el, ha a saját számítógépünk tönkremegy. Ez egyben a cloud computing hátránya is: mivel nem tudjuk pontosan, hol tárolják a fájlt, nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig épségben fog maradni, vagy hogy illetéktelenek nem férnek hozzá. Ezeknek a problémáknak a megoldására természetesen léteznek biztonságos technológiák, a kérdés inkább arról szól, hogy mi magunk mennyire bízunk meg egy szolgáltatóban.

Az alapján, hogy az egyes informatikai rétegek (használói rendszerek és használók; alkalmazások; adattárolás; felső rétegeket kiszolgáló infrastrukturális szolgáltatások; hardver) hová kerülnek fizikai értelemben, ki kezeli őket, mennyire változtathatók, többféle számítási felhőről beszélhetünk:

privát számítási felhő (private cloud); infrastrukturális számítási felhő (Infrastructure as a Service); platform alapú számítási felhő (Platform as a Service); szoftver-alapú számítási felhő (Software as a Service).