Frans Timmermans budapesti vizitjét az APA osztrák hírügynökség tudósítása alapján feldolgozta a Tiroler Tageszeitung. Kiemelte az MSZP jelöltállító kongresszusán elhangzottakból: ha az Európai Bizottság elnöki posztját elnyerné, akkor is kizártnak tartaná, hogy szövetségre lépjen a szélsőjobboldali pártokkal, szerveződésekkel. A programjai közül, amelyek egybeesnek a magyar szocialisták programpontjaival külön hangsúlyozta az igazságos és egyenlő bérezés fontosságát illetve a fiatalok munkahelyteremtését és életkörülményeik jobbítását, hogy ne hagyják el a hazájukat.
„Mit kell rejtegetned?” – ezt a kérdést már Orbán Viktorhoz intézte a nagy nyilvánosság előtt, hogy választ kapjon arra, miért nem akar csatlakozni a magyar kormány az Európai Ügyészség intézményéhez. Azért, hogy ezt megtárgyalhassák, leülne vele egy asztalhoz. A nacionalizmus helyett a patriotizmusra van szükség – jelentette ki Timmermans, és óva intette a mostani vezetést, hogy továbbra is elszigetelje Magyarországot. Ugyanakkor ez a mostani is csak folytatása a két politikus közti korábbi szóváltásoknak, miután Orbán Viktor Soros- és a migránspártiak jelöltjének tartja az Európai Bizottság alelnökét.
Éheztetik a magyarok a menekülteket címmel számol be az osztrák Oberösterreichische Nachrichten a minap a Magyar Helsinki Bizottság által feltárt tényről, amely szerint öt napig megvonták az ennivalót egy iraki házaspártól. Három gyerekük után ették maradékokat, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága felszólította a hatóságokat kötelességük teljesítésére, a menekültcsalád maradéktalan ellátására. A család egyébként nem kapta meg a menekülti státuszt, úgyhogy arra várnak, hogy kiadják őket.
A svéd The Local arról számol be, hogy a magyar külügyi tárca bekérette a Svéd Királyság nagykövetét, miután az ország jóléti minisztere, Annika Strandhall twitter-üzenetben reagált a magyar kormány családtámogatási 7 pontjára, és azt merészelte írni, hogy rettenetes dolgok történnek Magyarországon, a mostani bejelentés az 1930-as évek szellemét idézi. Szerinte ugyanis a női egyenjogúságot sértik Orbán tervezett intézkedései, amikor egy nő nem dönthet szabadon a sorsáról. A lap idézi Szijjártó erre adott reakcióját is: amíg a magyarok a családokra költenek, addig a svédek migránsokra. A miniszter asszony támadása pedig elfogadhatatlan. Az OECD statisztikája szerint Európában Magyarországon a legalacsonyabb a szülési hajlandóság, s eközben több mint félmillió fiatal hagyta el a hazáját az uniós csatlakozás óta.
A The Washington Post szerkesztőségi cikkben értékeli Mike Pompeo külügyminiszter és Mike Pence alelnök európai körútját – ami balul sült el. Sok európai véli ugyanis úgy, hogy Trump kormánya nem becsüli meg a britekkel, a franciákkal, a németekkel kötött szoros szövetséget, holott a 2. világháború óta ők is formálják az amerikai külpolitikát. A Fehér Ház sokkal inkább mutat szövetségre lépési hajlandóságot az olyan közép-európai kishatalmakkal, amelyeket a cikk egyszerűen csak autokrata etno-nacionalistaként bélyegez meg.
Mindez úgy kezdődött, hogy Pompeo körbeudvarolta Orbánt, akinek illiberális demokráciája már nemcsak szavakban, hanem a valóságban is létezik. S ennek ismérvei – a The Washington Post velős jellemzésében – a sajtószabadság és a civil szervezetek elnyomása, a korrupt urambátyám-rendszer, a demagógia, ami idegengyűlölettel és antiszemitizmussal párosul. A varsói közel-keleti konferenciának pedig nem volt más célja, mint hogy az európaiakat Irán ellen hangolja. Az eszmecserén Mike Pence gyakorlatilag megfenyegette legrégebbi szövetségeseit, kérdőre vonta őket, miért nem hajlandóak Trump Irán-politikáját követni és felmondani a 2015-i iráni atomalkut. Ezek után aligha kellene csodálkozni azon, hogy a 75 éve szövetséges nagyhatalmak nem támogatják a Trump-féle irányvonalat.
Holnap ismét előveszik Brüsszelben az EU-s miniszteri tanács ülésén Magyar- és Lengyelországot, de aligha halad majd előre a 7-es cikkely procedúrája – értesült az Euobserver, noha annak már négyszer nekirugaszkodtak. Nem jutottak egyről kettőre ahhoz képest, hogy Lengyelország ellen 2017 decemberében, Magyarország ellen pedig tavaly szeptemberben indították el az eljárást. Ebben a többi között az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa közti rivalizálás is közrejátszik. Egyelőre nem világos: Románia, mint soros elnök, mi mellett teszi le a voksát, miközben a jogállami normák megsértése miatt őt is szorongatják. Magyarország ügyét 18–19 tagállam szeretné folyamatosan napirenden tartani. A többiek szerint először meg kell várni a luxemburgi Európai Bíróság döntését a parlamenti szavazás jogszerűségéről. Utóbbi az idén nem hoz döntést, hallani. Eközben pedig a lengyelek azt kérik, ejtsék az ellenük indított procedúrát, hiszen módosították a kifogásolt törvényeket.