Egykoron főként a vakációra szánt költőpénz előteremtésére, vagy egy-egy hőn vágyott „cucc” megvásárlására álltak munkába a diákok. Napjainkban viszont keresetükre égetően szükség van – a romló családi körülmények és a felsőoktatás (részleges) fizetőssé válása miatt. Az egyetemisták – olykor szüleik negatív tapasztalatai miatt is – ódzkodnak az eladósodástól, ezért nem szívesen vesznek föl diákhitelt. Nem mellőzhető szempont az sem, hogy az egyetemistaként, főiskolásként végzett szünidős munkavégzés javíthatja az elhelyezkedési esélyeket. Nem szólva a vállalati tapasztalatokról, amelyek hozzájárulnak a jobb önismerethez, a szocializációs tájékozódáshoz, az alá- és fölérendelési viszonyok megismeréséhez. Előfordul az is, hogy éppen valamilyen monoton munka sarkallja a diákot jobb tanulmányi teljesítményre, mert tisztában van vele: magasabb végzettséggel tartalmasabb életpályára számíthat.
Évente ma már mintegy 130 ezer nappali tagozatos tanuló, hallgató jut munka- és pénzkereseti lehetőséghez az említett szövetkezetek révén, mentesülve a kilincselés és keresgélés kilátástalanságától. Fizetésüket az iskolaszövetkezettől kapják, így akkor is a törvényesen garantált pénzükhöz jutnak, ha a partnert csődeljárás keretében fölszámolják.
Nemrég felmérést végeztetett a diákmunkában érintett két hazai szervezet, hogy átfogó képet kapjon – a többi között – a fiatalok és a munka világának kapcsolatáról, valamint az iskolaszövetkezetek szerepéről az elhelyezkedési esélyek tekintetében. Megszívelendő következtetéseket tartalmaz a döntéshozók számára is az Iskolaszövetkezetek Országos Szövetsége (ISZOSZ) és a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (DIÁKÉSZ) által most közzétett értékelés. A konklúziók közül mindenekelőtt azok a törvényi akadályok említendők, amelyek gátolják, hogy a felsőfokú tanulmányaikat végzők kivétel nélkül élhessenek az iskolaszövetkezetek nyújtotta előnyökkel.
Fiák István DIÁKÉSZ-elnök a felmérést ismertetve elmondta: megfelelő törvényi szabályozás híján a passzív félévesek, a mesterképzést abszolváló hallgatók és a végzős középiskolások ki vannak zárva a munka világából. Alkalmazásuk esetén ugyanis őket a NAV főállású munkavállalóként kezeli. „A probléma egyszerűen megoldható lenne, ha a hallgatói jogviszony igazolására minden hivatal elfogadná a diákigazolványt, mint közokiratot” – fejtegette Fiák István. Ha ezek a fiatalok egy speciális jogviszonyt kaphatnának, akkor az iskolaszövetkezetek és partnereik révén munkát vállalhatnának. Például azok az érettségizettek is, akik a ponthatárok nyilvánosságra hozatala után felvételt nyernek nappali tagozatos hallgatóként, és szívesen dolgoznának a nyáron. Ha legálisan foglalkoztatják őket egy-egy iskolaszövetkezet közvetítésével, akkor ráadásul még adót is fizetnek!
A Szinapszis Kft. által végzett kutatásból az ISZOSZ vezetője azt emelte ki, hogy az iskolaszövetkezeti tagként végzett diákok körében jóval alacsonyabb a munkanélküliek aránya az átlagosnál. Kücsön Gyula elnök a mintegy száz diákszövetkezet beágyazottságát, elfogadottságát szemléltetve kiemelte: az iskolaszövetkezetek csaknem háromszáz irodájának valamelyikéhez azért fordulnak szívesen a fiatalok, mert zömük (több mint hatvan százalékuk) nem találna másutt munkát. A végzősök közül pedig jó néhányan ott helyezkednek el, ahol korábban már dolgoztak. Fontos újítás, hogy idén június 1-től szakmai referenciaként 14 iskolaszövetkezet „munkatapasztalat-igazolást” ad tagjai számára, ami megkönnyítheti elhelyezkedésüket.
Az iskolaszövetkezetek egyre népszerűbbek a munkaadók körében is. Eddig több mint ötezer termelő üzem, vállalat, vagy szolgáltató vállalkozás létesített velük partneri kapcsolatot. Dicsérik rugalmasságukat, az egyszerűsített adminisztrációt és a hatékony munkaerő-közvetítést. Utóbbiban nagy szerepet játszanak a diákszövetkezetek honlapjai, hírlevelei is, s ehhez az infrastrukturális háttérhez semmilyen rendkívüli támogatást nem kapnak – mindez tisztán üzleti alapon, jól ellenőrizhető, szabályozott keretek között, a tisztességes piaci verseny szabályai szerint működik.
További információk a témáról ITT olvashatók, tessék kattintani!