Ez a két szó (Athe Sam) magába foglalja a hatnapos fesztivál lényegét: itt vagyunk, megmutatjuk magunkat; romáknak és nem romáknak bemutatkozik az ezerarcú cigány kultúra megannyi művészeti ágban, magas színvonalon, a főváros közepén, az új Gödör Klubban, hagyományosan június elén.
A fesztivál célja, hogy a művészet eszközeivel teremtsen kereteket az interkulturális párbeszédnek, hozzájáruljon a hétköznapi félreértések csökkentéséhez és az emberi méltóság tiszteletéhez. Mindezek alapfeltétele, hogy ismerjük egymást. Az Athe Samon találkozik roma és nem roma, oláh, beás és magyar cigány, ismeretségek, barátságok köttetnek, együttműködések, kezdeményezések alakulnak, új tehetségekre irányul a figyelem, hol sírva, hol nevetve szembesülünk a cigány lét problémáival, értékeivel és szépségével.
A szervezők reményei szerint a fesztivál hosszabb távon hozzájárul a roma társadalommal kapcsolatos előítéletek leküzdéséhez. Az idei Athe Sam fesztivál programkínálatában a hazai fellépők mellett helyet kapnak szlovák, cseh, erdélyi, francia előadók is. A műsorok több síkon közelítenek a roma kultúrához és a cigányság aktuális kérdéseihez. A hangsúlyos zenei programok mellett, kiállítás, irodalmi estek, filmvetítések, táncházak egyszerre teszik lehetővé a megismerést és a szórakozást. Különös hangsúllyal szerepelnek a roma és nem roma művészek közös produkciói és a tehetséggondozás.
A fesztivál zenei felhozatala sokszínű: autentikus oláh- és beáscigány folkzenekarok, jazz, és megannyi más műfaj képviselteti magát. A hazai fellépők sora hosszú, ott lesz az Athe Sam zenekar, a Szakcsi Trio, a Karaván Família, a Khamoro, a Kék láng, a Romano Drom. A Bárdos Deák Ági vezette BARDO cigányzenészekkel kiegészülve lép színpadra.
A rájátszás című műsor is a fesztivál része, „Ezt is el” címmel Erdős Virág művei szólalnak meg. Közreműködők: Beck Zoltán, Kollár-Klemencz László, Paizs Miklós és a Romano Drom zenészei. Az Athe Sam Poetry roma témákkal lesz jelen a fesztiválon. A Kalocsai Hagyományőrző Csoport zenével és tánccal fűszerezett előadásában cigány hagyományok elevenednek meg. Szlovákiából érkezik a Kokavakere Lavutara zenekar, tagjai csaknem az utolsó képviselői Szlovákia hagyományos, nmzedékről nemzedékre öröklődő cigányzenét játszó együtteseinek. A zenekar 1997-ben alakult, és azóta Közép-Európán kívül fellépett Norvégiában, Hollandiában, Angliában és Olaszországban is. A zenekar vezetői a zenélésen túl más, a roma kultúra területén indított kezdeményezésben is részt vesznek, számos díjat kaptak a cigányzene megőrzéséért végzett munkájukért.
A Terne Chave Csehországból érkezik, zenéjében a roma folk határait feszegető témákban keverednek a jazz, a latin, a blues, a rock, a flamenco elemei a modern, nagyvárosi groove-okkal. A nyolctagú (két gitár, tangóharmonika, hegedű, basszus, dob és ütőhangszerek) zenekar megnyerte a legjobb új cseh világzenei produkciónak járó díjat, ami szélesre tárta az otthoni klubok kapuját a formáció előtt. Játszott közösen Vera Bíla & Kaleval, Iva Bittovával, Ida Kelarovával, majd az Avjam pale album megjelenése után európai turnék következtek Lengyelországban, Belgiumban, Skóciában, Olaszországban, és most újra Magyarország, bemutatandó, milyen a tradicionális roma zene új felfogásban. A Traio Romano Dél-Franciaországban élő, román zenészekből áll. Flamencóval fűszerezett tradicionális román cigány slágereit nagy tetszéssel fogadja a közönség.
Az Athe Sam eddigi kiállításai is foglalkoztak a hagyományos mesterségekkel, de Gábor Lali korántsem mondható hagyományosnak. Az erdélyi alkotó roma mesterségekből táplálkozó iparművész. A Gábor családokat hagyományosan jellemzi a rézművesség, ők a legtradicionálisabb cigány csoportok egyike, a rézművesség is apáról fiúra száll. Gábor Lali újra alkotja, szimulálja mindennapi tárgyainkat, lehet szó egy pár cipőről, hegedűről, kalapról, vagy a Bibliáról. A kiállítás címe: Cigány Rezek Ragyogása. A Gödör Klub szabadtéri vetítőjében roma témájú dokumentum- és nagyjátékfilmeket vetítenek, Julcsi jósdájában bárki betekinthet a jövőjébe.
A VI. Athe Sam! Fesztivál részletes programja megtalálható a www.athesam.hu és a https://www.facebook.com/Athesam oldalon.