Az 570 ezer hazai vállalkozás közül mindössze 418-nak van érdekeltsége a menekültválságban leginkább érintett tizenegy, többnyire közel-keleti és afrikai országban. Számos jellegzetesség lelhető fel ugyanakkor ezeknek a gazdasági társaságoknak a vizsgálatakor.

Külföldi érdekeltségűnek tekintünk egy vállalkozást, amennyiben legalább egy tulajdonosa vagy cégjegyzésre jogosultja olyan magánszemély vagy társaság, aki külföldre bejegyzett lakcímmel, illetve cég esetén külföldi székhellyel rendelkezik. A külföldi érdekeltség nem feltétlenül jelent külföldi származást. Jellemzően idegenforgalmi és kereskedelmi vállalkozásoknál előfordulhat, hogy magyar származású magánszemélyek külföldről irányítják hazai, de külföldi érdekeltségű társaságaikat.

Ezek a cégek aktívabbak és termelékenyebbek egy átlagos hazai vállalkozásnál. A vizsgált 418 cég ugyanis együttesen 44 milliárd forint feletti árbevételt regisztrált 2014-ben, és mintegy 2300 hazai alkalmazottnak ad munkát. Tevékenységi körüket tekintve a teljes gazdasági spektrumot lefedik: a többi külföldi céghez hasonlóan többségében kereskedelmi és idegenforgalommal foglalkozó társaságok; megtalálhatók közöttük feldolgozó-ipari és IT-cégek is. Tevékenységüket tekintve nem rendhagyó e cégek összetétele, de vélhetően szigorúan veszik a hazai szabályozást és jogi környezetet, kevesebb közöttük az alvó vagy kényszervállalkozás, működésüket pedig hosszú távra tervezik.

A tizenegy vizsgált ország közül Szíriához kötődik a legtöbb hazai érdekeltség: 234 társaság tartozik ebbe a csoportba. A szíriai cégek több mint 600 hazai alkalmazottnak adnak munkát, tavaly mintegy 13 milliárd forint árbevételt regisztráltak. A listából kitűnik még Nigéria, ahol a csupán 33 cég együttes árbevétele meghaladja a 17 milliárd forintot; a nigériaiak a szíreknél is több, összesen 676 alkalmazottat foglalkoztatnak.

E társaságok sorsa nemcsak hazai teljesítményükön múlik, hanem anyaországaik jövőjén és azon, hogy milyen szorosan kapcsolódnak az otthoniakhoz. E kötelék lehet szoros gazdasági kapcsolat, amelyben áruk és szolgáltatások áramlanak a két ország között, és lehet adminisztratív jellegű is, amelyben a vállalkozások tisztán magyar környezetben működnek. A legkritikusabb a Szíriához sok szállal kötődő cégek sorsa lehet, hiszen esetükben magának az országnak a jövője is kérdéses.