A franciáknál igencsak törékeny a kormány hatalma, és ha Le Pen bejut a májusi 2. fordulóba, onnan kezdve minden lehetséges. A britek kilépése csak tovább erősítené a populizmust Európában. Ez esetben a földrésznek még inkább szüksége lenne egy olyan vezetőre, mint Merkel – az olyan lidércekkel szemben, mint Magyarország és Lengyelország. Hozzájuk képest az olasz és görög baloldali kormányfő a demokrácia mintadiákjának számít.
Ha Le Pen győz, akkor az elején teljesen lekötnék a hazai dolgok. Ha megpróbálná magyar és lengyel mintára megnyesegetni a hatalmi ágak egyensúlyát, az példátlan tiltakozásba torkollna. A politikus aligha akar béna kacsaként startolni. De azért Európában nagy viharok következnének és Szíria, illetve a menekültek ügyében van egy férfi is a fedélzeten: Putyin.
Kivonják pénzeiket Lengyelországból a nagy alapkezelők, mert félnek attól, hogy az új, különutas kormány, illetve Brüsszel vitája nem tesz jót a befektetéseknek az unió 8. legnagyobb gazdaságában – írja a Financial Times. Főleg mivel Brüsszel pár napja példátlan módon arra figyelmeztetett, hogy a lengyeleknél veszélybe került a jogállam. Innentől kezdve ugyanis lehetségessé vált szankciók kiszabása, illetve az uniós támogatások korlátozása.
És akkor ne feledkezzünk el arról sem, hogy a Standard and Poor’s leminősítette az országot, a Valutaalap igencsak baljós előrejelzéseket tett közzé a gazdaság kilátásairól, a varsói kormány pedig üzletellenes álláspontot képvisel. A választások óta nagyot csökkent a zloty és az állampapírok árfolyama.
Ugyanakkor Magyarország és Szerbia vonzó alternatíva lett, miután Lengyelország mind inkább kockázatosnak számít. A tőkebeáramlás rendkívüli módon lassult, miután az EU közzétette, hogy az új lengyel vezetés a demokráciát veszélyezteti. De a hangulat csak még rosszabb lehet, ha a Jog és Igazságosság megvalósítja fő gazdasági kampányígéreteit és túllépi az unió által megengedett költségvetési hiányt.
Mindazonáltal egy szakértő szerint Brüsszel a végén úgysem határoz el megtorló intézkedéseket, de minél tovább húzódik a viszály, annál kedvezőtlenebbek a következményei.
Paul Krugman Nagy-Britannia uniós tagságára voksolna, ha lenne szavazati joga a jövő csütörtökön, de akkor is vannak félelmei, ha bennmaradás hívei győznek – olvasható a The New York Times-ban. Szokásos rovatában a Nobel-díjas közgazdász úgy számol viszont, hogy ha a kilépés támogatói kerekednek felül, akkor a brit gazdaság tartósan két százalékkal gyengülne. Attól azonban nem tart, hogy valamiféle drámai pénzügyi válság sújtaná a brit gazdaságot. De a City, vagyis a szigetország pénzügyi központja sokat vesztene, más körzetek azonban feltehetőleg hasznot húznának a font gyengüléséből.
A világhírű közgazdász kétségei abból fakadnak a Brexit kudarca esetén, hogy nagyon nem működik az unió és makacsul ellenáll minden jobbítási kísérletnek. Látszik ez azon, ahogy nem tud megbirkózni a migrációval, ideértve, hogy valójában mekkora terhet okoznak Nagy-Britanniának a kelet-európai vendégmunkások.
Pedig Európa fontos, és már eddig is rengeteg jó köszönhető neki. Ilyen előny a demokrácia elterjesztése, még akkor is, ha Brüsszel nem tud mit kezdeni a tekintélyelvűség erősödésével Magyarországon és Lengyelországban. De azért az EU-intézmények igen fontos korlátozó tényezők. Ám ha a britek kiválása nagy károkat okoz a közös tervnek, akkor rengeteg szörnyű dolog felé nyílik meg az út.