A Köz-Gazdaság című füzetsorozat könnyen befogadható, önmagában is értelmezhető szövegeket tartalmaz, amelyeket szakmaiságuk alapján a közép- és a felsőfokú oktatásban is országszerte használnak. A tanulmányok, interjúk és cikkek nem adathalmazt kínálnak az olvasónak, nem is pusztán a témák egy-egy nézőpont szerinti feldolgozását, hanem az értelmezés képességének javítását, a látókör szélesítését.
A kiadvány tartalmát (mely az interneten ingyen elérhető) egyfelől hazai szerkesztőbizottság állítja össze, melynek tagjai között van Csaba László, Inotai András és Oblath Gábor is, valamint Kádár Béla, a szerkesztőbizottság elnöke. Munkájukat nemzetközi tanácsadó testület segíti, a többi között Joseph Brada (Columbia Egyetem), Julius Horváth (CEU), Osborne (Edinburgh-i Egyetem) és a testület vezetője, Zalai Ernő (BCE).
A szerkesztők elsődleges célja az volt, hogy a gazdaságpolitikai és üzleti folyamatokat elméleti közgazdaságtani szempontból is megvilágítsák, hiszen az elméleti ismeretek nélkülözhetetlenek a gazdálkodási és gazdaságpolitikai folyamatok megértéséhez. Meggyőződésük szerint a tudományos közélet felelőssége a közvélemény tájékoztatása a tudományos eredményekről. A múlt években megjelent 18 kiadványban mind olyan témákat dolgoztak fel a szerzők, amelyek napjainkban a világ és Európa közgazdászait foglalkoztatják.
A legfrissebb szám Homlokterében (mely a kiadvány állandó rovata) az eurózóna és a válság, valamint az európai iszlám áll. A rövidebb tanulmányok közül kiemelkedik Oblath Gábor (a Monetáris Tanács és a Költségvetési Tanács volt tagja Magyarország euró-övezethez való csatlakozásának lehetőségét elemzi), Artner Annamária (az MTA tudományos főmunkatársa Írország jövőképét vázolja föl), Szász Erzsébet (a Partiumi Keresztény Egyetem adjunktusa a vállalati teljesítmény mérhetőségének problémáiról számol be) és Ercan Gündoğan (a Girne American University egyetemi tanára Törökország helyzetét mutatja be) írása.
A szerzők állandó rovatban számolnak be a legfontosabb konferenciákról, a legújabb könyvekről, illetve a közgazdaság-tudományi irodalom és a gazdasági világsajtó legfontosabb gondolatairól – ezekben a témákban a BCE hallgatói is rendre publikációs lehetőséghez jutnak. Érdekes záróakkordja a szakmai írásoknak egy-egy szépirodalmi alkotás közlése. Ezúttal Nádas Péter Rablott terület című műve közgazdasági tartalmára irányítják a figyelmet a szerkesztők.
A 21. században a siker kulcsa az adatok helyes értelmezése, amihez közösségi tudásra, társadalmi értékrendre van szükség. Ennek nyomán a magyar versenyképesség egyik feltétele az elméleti közgazdaságtani eredmények lehető legszélesebb körű és közérthetőbb feldolgozása – a füzetsorozat ehhez igyekszik hozzájárulni.