A Herzog-műkincsek örökösei tavaly indítottak pert az Egyesült Államokban, hogy visszaköveteljék jogos tulajdonukat. A per első szakaszában a Magyar Állam ellenvetéssel élt, mondván, a washingtoni bíróság nem illetékes ez ügyben, és az 1973-i amerikai–magyar vagyonjogi egyezménnyel ezt a kérdést már rendezték. Mint jogi alapra, a kérelem teljes elutasítása végett az 1973-i egyezményre hivatkozott eddig minden magyar illetékes a múlt években. Az illetékes amerikai bíróság ezt elbírálta és a múlt hét végén döntést hozott: e szerint az 1973-i egyezmény nem zárja ki, hogy a műtárgyakat visszaigényeljék, így az – a megismert tényállás alapján – nem vonatkozik a Herzog-örökösök Magyarországon visszaperelt festményeire sem.
Magyarország részletes, jogtechnikai akadályokkal való védekezését, amely arra irányult, hogy az ügy érdemében ne születhessen döntés, 33 műtárgyra vonatkozóan minden további pontban is elutasította a bíróság.
A bíróság egyetértett a Herzog-örökösökkel abban, hogy a „kereseti kérelem egyértelműen állít alapvető és komoly követeléseket, amelyek szerint a Herzog-gyűjteményt kártalanítás nélkül és diszkriminációs célból vették el.”
A bíróság döntésének értelmében Magyarország kénytelen lesz eleget tenni a bizonyítási eljárásnak. A magyar állami és múzeumi alkalmazottaknak eskü alatt kell majd vallomást tenniük, teljes hozzáférést kell biztosítaniuk minden levéltárhoz, és felhívásra minden dokumentumot ki kell adniuk az illetékes bíróságnak.
Ha ezt nem teszik meg, akkor a bíróság ítéletben marasztalja el majd a magyar felet. Ez történt a közeli múltban egy szintén amerikai bíróság által lefolytatott perben, amikor Oroszország ellen is ítéletet hoztak a lubavicsi rabbi könyvtárával kapcsolatos perben, az oroszok ugyanis nem voltak hajlandóak együttműködni a bizonyítási eljárásban.
A perben most először – a bizonyítékok nyilvánosságra hozatalával – az egész világ értesül majd arról, hogy Magyarországnak milyen szerepe volt a holokausztban, a magyar zsidóság egy részének a kifosztásában a második világháború éveiben, és azóta mit tett a helyreállítás végett. Bár a magyar kormány 1998-ban Washingtonban aláírt, és 2009-ben megerősített egy nemzetközi megállapodást, amelyben kötelezettséget vállalt arra, hogy a múzeumokban és közintézményekben található kétes eredetű műtárgyakról katalógust készít és ezt nyilvánosságra hozza – ezt a kötelezettségét mindmáig nem teljesítette…
Mivel az Amerikai Egyesült Államokban benyújtott kereseti kérelem teljes elszámolást, átvilágítást is kér, ezért Magyarország ezúttal kénytelen lesz átvizsgálni a múzeumok állományát és az állami intézményekben fellelhető műtárgyak leltárát, és nyilvánosságra hozni a holokauszt alatt elrabolt, és azóta sem visszaszolgáltatott műkincsek listáját.
Az amerikai bíróság döntésében közölte, hogy nem szándékozik újra megvizsgálni a több mint 10 éve tartó Herzog-perben érintett további 11 festmény jogi helyzetét, akkor sem, ha ténybeli tévedés vagy hibás jogi érvelés az ítélet alapja. Ugyanakkor határozottan elutasította a magyar bíróság jogerős ítéletének indoklását, amely szerint az 1973-i amerikai–magyar vagyonjogi megállapodással kapcsolatos részleges kárpótlás miatt nem kaphatja vissza Marta Nierenberg – a híres magyar műgyűjtő, Herzog Mór Lipót unokája – a kért műtárgyakat, mert az egyezmény következtében a Magyar Állam tulajdonjogot szerzett a festményekben. Bár az amerikai bíróság nem szándékozik újratárgyalni a per tárgyának kisebb részét érintő festmények jogi sorsát, Marta Nierenberg évtizedes igényével egyetértett.
„Megelégedésünkre szolgál a bíróság döntése, és folytatjuk a küzdelmet a Herzog család gyűjteményének visszaszolgáltatásáért – mondta Michael S. Shuster, a család amerikai ügyvédje. – A bíróság nagy többséggel a felperesnek adott igazat döntésében, és igazságosan utasította el Magyarország próbálkozását, hogy az ügyet érdemben ne tárgyalhassák. Várjuk az eljárás folytatását a bizonyítási szakasszal, amelyben feltárják a II. világháború előtti magyar kormányok szégyenteljes magatartását a vagyonfosztás ban, illetve azt követően, a visszaadás megtagadásával kapcsolatosan.”
A Herzog-per és a restitúció történetével kapcsolatban hasznos háttér információkat, dokumentumokat ezen a oldalon találhat.
Előzmények az Infovilágban:
Herzog-gyűjtemény: Amerikában folytatódik a műkincsper
A Herzog-gyűjteményről bővebben a Kieselbach Galéria és Aukciósház honlapján, A modern magyar festészet, 1892-1919 tanulmányai című műben (III. rész), Mravik László tollából olvashat.