A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Az osztrák államfő a Líbiában ma tapasztalható siralmas közbiztonsági helyzet miatt csaknem kilátástalannak ítélte azt az elképzelést, hogy az Európai Unió megállapodás köthetne az észak-afrikai országgal az Európába igyekvő menekültek ottani feltartóztatásáról. Ami az unió külső határainak a védelmét illeti, Van der Bellen hangsúlyozta, hogy annak érvényesítése közben is meg kell tartani a menekültek jogairól szóló genfi menekültügyi egyezményt. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy ellentétes az emberi jogokkal, ha a határellenőrzési intézkedések során nem biztosítják a menedékkérelem benyújtásának a lehetőségét.
Ami a menekültek Európán belüli elosztását illeti, az osztrák köztársasági elnök leszögezte, hogy a szolidaritás nem egyirányú utca. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelország és Magyarország például évente euró-milliárdokat kap az Európai Unió költségvetéséből. Alexander Van der Bellen nyitottnak mondta magát arra, hogy az unió a pénzügyi ösztönzés eszközével is éljen a menekültek elosztásának céljából.
A The New York Times internetes kiadása egy nappal azelőtt, hogy az olasz fővárosban megkezdődnék az unió jogelődjét megalapító római szerződés aláírásának hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett EU-csúcstalálkozó, ismerteti a Reuters hírügynökség átfogó elemzését, amely a mostani találkozón elfogadásra váró nyilatkozattervezet tartalmát veszi szemügyre.
A Reuters szövegelemzése szerint abban, hogy a nyilatkozattervezet az európai integrációs közösség egyik lényegi ismérveként említi a jogállamiság tiszteletét, tükröződik az az aggodalom, ami Brüsszelben érzékelhető a magyarországi és lengyelországi tekintélyelvű tendenciák miatt.
A nyilatkozattervezetbe egyébként az EU által eddig elért vívmányokat felsoroló bekezdésbe a minap beiktatták az addigi változatokban még nem szerepelt utalást a jóléti rendszerre. A Reuters értelmezése szerint ez azt tükrözi, hogy a ma élők legnagyobb részének nincsenek emlékei a huszadik század derekáról, a második világháborúról és az azt követő évekről, és az unió mostani vezetői fontosnak tartják, hogy emlékeztessék az új generációkat a történelmi előzményekre.
A Politico című amerikai lap és hírportál Brüsszelben szerkesztett európai kiadása is kiemeli a római csúcstalálkozó előkészületeiről szóló beszámolójában, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a zárónyilatkozatban. Ezt a törekvését elsősorban Svédország, Olaszország éa Málta támogatja, a legtöbb bírálat („természetesen”) magyar és lengyel részről érkezik a Politico diplomáciai forrásból származó értesülése szerint. Varsó állítólag attól tart, hogy a kezdeményezés nyomán több hatáskörhöz juthat a Juncker vezette uniós végrehajtó testület, Budapestnek pedig az az aggálya, hogy ha összehangolják az uniós országok szociálpolitikáját, akkor az Magyarországon nagyon megnövelni a munkaerő árát.
