(Forrás: Magyar Újságírók Országos Szövetsége) Folytatódott az Átlátszó személyiségi jogi pere, amelyet a lap a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) ellen indított. A per már nemcsak a tényfeltáró portál jó hírnevéről szól, hanem az összes független médiumról és civil szervezetről Magyarországon, amit megpróbálnak feketelistára tenni és ellehetetleníteni az „átláthatóságinak” nevezett törvénytervezettel. A tárgyaláson a többi között kiderült, hogy az SZH egészen másra gondolt, mint bárki más, amikor dezinformációról és hírszerzésről beszélt a jelentésében, és hogy továbbra is úgy vélik, ők csak véleményeket fogalmaztak meg az Átlátszóval kapcsolatban. (A nyitó képen Tóth Balázs ügyvéd és Bodoky Tamás főszerkesztő – Fotó: Pápai Gergely)

Az oknyomozó portál személyiségi jogi pert indított a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen, miután az állami szervezet a tavalyi „vizsgálati jelentésében” a többi között azzal vádolta meg az Átlátszót, hogy kémkedik, egy külföldi nyomásgyakorló és befolyásszerző hálózat tagja, híreket hamisít, vagy épp hírszerzési tevékenységet folytat. Majd ezeket a megállapításokat fizetett hirdetésben terjesztette a közösségi médiában. Mivel ezek az állítások valótlanok, a lap jogi útra terelte az ügyet: azt kérte a bíróságtól, hogy tiltsa el az SZH-t a további jogsértésektől, egyúttal kötelezze bocsánatkérő közlemény kiadására és sérelemdíj megfizetésére.

Az SZH ellenkérelmet nyújtott be – írja beszámolójában Katus Eszter –, amiben a többi között olyan kijelentéseket tett, hogy mindaz, amit a jelentésben rólunk írt, csak vélemény, következtetés, nem pedig bűncselekmények vádja egy állami hivatal részéről.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a bíró kérdéseire válaszolva a többi között elmondta, hogy jelentésében és az arra épült médiakampányban az SZH számos súlyos bűncselekmény gyanúját fogalmazta meg az Átlátszóval kapcsolatban, amik alkalmasak voltak arra, hogy tetemes károkat okozzanak a lapnak, és hogy az Átlátszóval szemben kritikus hangok radikalizálódjanak. Bodoky felszólalásáról itt olvashatnak részletesebben.

Bodoky egyesével cáfolta az SZH hamis tényállításait, továbbá hangsúlyozta:

„…nem azzal van problémánk hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal átláthatóságot követel, hanem hogy hazug, megbélyegző és lejárató kontextusba helyezi a közölt adatokat”.

Az SZH jogi képviselője hangsúlyozta, hogy miközben az Átlátszó „elavult szótári értelmezést” használ a dezinformációval kapcsolatban, az ma már tartalmazza az információtorzítást, vagy épp a közönség félrevezetését is. De a hírszerzést sem a büntetőjogi értelemben használták a jelentésben, értelmezésük szerint ugyanis a fogalom azokra is használható, akik szisztematikusan információkat gyűjtenek és rendszereznek, tehát a hétköznapi újságírói tevékenység is hírszerzésnek minősül. Ellenkező esetben nem ezen a bíróságon zajlana ez az eljárás, tette hozzá az SZH ügyvédje.

További részletek videóval az Átlátszó oldalán.

Szerkesztőségünk úgy döntött – írja közleményében a Válasz Online –, hogy személyiségi jogi pert kezdeményezünk a Lánczi Tamás által vezetett Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben valótlan tényállításokkal okozott jogsérelem megállapítására. Már csak a hivatal által elkövetett hitelrontás utóélete miatt is: nem csupán a kormánypropaganda ismételgeti azóta a valótlanságokat – ez már miniszteri szinten is megtörtént.

Jó hírnévhez fűződő jogunkat, hitelességünket sértette meg a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amikor saját honlapján, a Hírek rovatban megjelent közleményében a Válasz Online Volodimir Zelenszkijjel folytatott interjújával összefüggésben minden valós alap nélkül tényként állította, hogy az említett interjú megszületése mögött több nemzetközi szereplő azonosítható, hogy újságírónk, Vörös Szabolcs az Európai Bizottság által finanszírozott médiahálózat szereplőjévé vált, és hogy olyan hálózatnak vagyunk a részesei, amelyik kapcsolati struktúrájával, technikai-pénzügyi támogatással tette lehetővé, hogy egy háborút viselő állam vezetője a közvéleménynek szánt propagandaüzenetei közvetítésére válassza ki lapunkat.

Szerkesztőségünk úgy döntött: a valótlan tényállításokkal okozott jogsérelem megállapítására személyiségi jogi pert kezdeményezünk a Szuverenitásvédelmi Hivatallal szemben.

Már csak a hivatal által elkövetetett hitelrontás utóélete miatt is: nem csupán a kormánypropaganda ismételgeti azóta a valótlan tényállításokat, de ez már miniszteri szinten is megtörtént. A honvédelmi tárcát vezető Szalay-Bobrovniczky Kristóf „külföldről is finanszírozott magyar miniportálnak” nevezte a Válasz Online-t, ezért kénytelenek vagyunk sokadszorra is egyértelművé tenni: lapunk soha nem pályázott forrásért semmilyen külföldi szervezethez, így nem is kapott ilyen pályázati forrásokat sem az EU-ból, sem az USA-ból, sem a világ bármely más pontjáról.

A Válasz Online megalapításától fogva – elenyésző mértékű hirdetési bevétel mellett – támogató olvasóink hozzájárulásaiból működik. Hogy a többek között lapunk támogatására létrejött Polgárvilág Alapítványnak szja-százalékot felajánló, vagy a havi 1700, 2900, netán 5000 forint támogatást fizető több ezer olvasónk közül ki milyen állampolgár, azt módunkban és jogunkban sem áll ellenőrizni – s nem is tennénk ilyet.

Mi tiszteljük egyetlen „megbízónkat”, a magyar olvasóközönséget, hiszen az ő segítségükkel sikerült hat és fél év alatt hatásában tízfős méretét messze meghaladó szerkesztőséggé, lappá válnunk – zárul a Válasz Online közleménye.