Juncker 160 ezer menekült kötelező átvételét javasolja – Magyarországot sem szabad magára hagyni

A májusi európai migrációs stratégia megvalósítása érdekében az Európai Bizottság a mai napon átfogó javaslatcsomagot terjeszt elő, amely segítséget nyújt az uniós tagállamokat és a szomszédos országokat érintő menekültügyi válság megoldásához, többek között az embereket az Európában való menedékkeresésre késztető fő okok kezelése révén. Az új eszközök enyhítik a leginkább érintett tagállamokra – Görögországra, Olaszországra és Magyarországra – nehezedő nyomást, azáltal, hogy 120 ezer egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy más uniós tagállamokba való áthelyezését javasolják. E szám a májusi bizottsági javaslat értelmében Görögországból és Olaszországból áttelepítendő 40 000 főn felül értendő, mely javaslatról a Tanács még nem fogadta el határozatát. A mai intézkedések azáltal is segítik az egyre több menedékjog iránti kérelemmel szembesülő tagállamokat, hogy a biztonságos származási országok közös európai jegyzékének meghatározásával lehetővé teszik a menedékjog iránti kérelmek gyorsabb feldolgozását. A Bizottság ma körvonalazta a visszatérési politika hatékonyabbá tételét célzó főbb intézkedéseket, és 1,8 milliárd EUR értékű alap létrehozását javasolja az afrikai migráció kiváltó okainak kezelésére. Végül pedig a Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat a menekültügyi válság „külső dimenziójával” is foglalkozik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a következőképpen nyilatkozott: „Európaiként tisztában kell lennünk azzal, miért olyan fontos menedéket nyújtani és biztosítani a menedékhez való alapvető jogot – ezt soha nem szabad elfelejtenünk. Itt az ideje, hogy a főbb alkotóelemek rögzítésével megkezdjük egy valóban európai migrációs politika kialakítását, amire már májusban is felhívtuk a figyelmet. A ma javasolt intézkedések biztosítani fogják, hogy az egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket érkezésük után gyorsan áthelyezzék – nem csupán most, hanem más esetleges jövőbeli válságok esetén is. Soha nem volt még annyira szükség az európai szolidaritás kifejezésére, mint a menekültügyi válság kérdésében. Itt az idő, hogy együttesen és bátran kiállva európai választ adjunk.”

Ma az Európai Bizottság a következő konkrét intézkedéseket terjesztette elő a jelenlegi menekültügyi válságra válaszul és a jövőbeli kihívásokra felkészülve:

1. Szükséghelyzeti áthelyezésről szóló javaslat 120 000 Görögországban, Magyarországon és Olaszországban tartózkodó menekült áthelyezésére: mivel az elmúlt néhány hónapban a Földközi-tenger középső és keleti térségében, valamint a nyugat-balkáni útvonalon is ugrásszerűen megnövekedett az illegális határátlépések száma, sürgős intézkedésre van szükség. A Bizottság 120 000 egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személy áthelyezését javasolja Olaszországból (15 600 fő), Görögországból (50 400 fő) és Magyarországról (54 000 fő). Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amely objektív és számszerűsíthető kritériumokon (40 %-ban a a lakosság számán, 40 %-ban a GDP-n, 10 %-ban a menedékjog iránti korábbi kérelmek átlagos számán és 10 %-ban a munkanélküliségi rátán) alapulna. Olyan állampolgárságú kérelmezőkre vonatkozik, akik esetében a menedékjog iránti kérelmek elismerési aránya az EU egészét nézve átlagban eléri vagy meghaladja a 75 %-ot[1]. Ez kiegészíti a Bizottság májusi áthelyezési javaslatát, amely 40 000 – egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló – személy Olaszországból és Görögországból más uniós tagállamokba való áthelyezésére irányult, így a javasolt intézkedés összesen 160 000 főt érint. Az áthelyezés támogatására az uniós költségvetés 780 millió eurós keretet biztosít a részt vevő tagállamok részére, ennek egy részét 50 %-os előfinanszírozási ráta mellett, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzatoknak lehetőségük legyen nagyon gyorsan intézkedni.
   Ideiglenes szolidaritási klauzúra: Amennyiben – indokolt és objektív okokból, például természeti katasztrófa miatt – egy tagállam ideiglenesen nem képes egy áthelyezési határozatban teljes mértékben vagy annak egyes részeire vonatkozóan részt venni, annak a GDP-jének 0,002 %-át kitevő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania az uniós költségvetéshez. Az Európai Bizottság elemzi majd a kérdéses ország bejelentésében feltüntetett indokokat, és dönt arról, hogy ezek indokolttá teszik-e az ország legfeljebb 12 hónapig tartó tartózkodását a programban való részvételtől. Az áthelyezésben való részleges részvétel esetében a hozzájárulás összegét arányosan csökkentik.
2. Valamennyi tagállamra vonatkozó, állandó áthelyezési mechanizmus: A Bizottság – mint ezt az európai migrációs stratégiában bejelentette – strukturált szolidaritási mechanizmust javasol, amelyet a Bizottság minden olyan esetben mozgósíthatna segítségnyújtás céljából, amikor valamely uniós tagállam menekültügyi rendszere tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok jelentős és aránytalan beáramlása miatt válsághelyzet és szélsőséges nyomás jelentkezik. Az ilyen esetleges jövőbeli szükséghelyzeteket a Bizottság állapítaná meg, a megelőző hat hónap során benyújtott menedékjog iránti kérelmek egy főre eső száma, valamint a megelőző hat hónap során észlelt szabálytalan határátlépések száma alapján. A szükséghelyzeti áthelyezésről szóló javaslatban meghatározottakkal azonos objektív és ellenőrizhető elosztási kritériumok lennének alkalmazandók ebben az esetben is. Az állandó áthelyezési mechanizmus figyelembe venné a menedékkérők szükségleteit, családi helyzetét és szakértelmét is. Az ideiglenes szolidaritási klauzúra hatálya erre is kiterjedne.
3. A biztonságos származási országok közös európai jegyzéke: Az európai migrációs stratégiával és az Európai Tanács június 25–26-i ülésén elfogadott következtetésekkel összhangban az Európai Bizottság rendeletet javasol a biztonságos származási országok közös európai jegyzékének meghatározására. Egy ilyen európai jegyzék lehetővé teszi majd az egész Unióban biztonságosnak minősülő országokból származó egyes kérelmezők menedékjog iránti kérelmének gyorsabb feldolgozását, és amennyiben a kérelmek egyedi értékelése megállapítja, hogy nem adható menedékjog, felgyorsítható az érintettek visszatérése. A tagállamokkal folytatott megbeszéléseket követően és a jelenlegi tagállami gyakorlatok alapján a Bizottság javasolja Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Koszovó, Montenegro, Szerbia és Törökország felvételét a biztonságos származási országok uniós jegyzékére. Ezek az országok megfelelnek a menekültügyi eljárásokról szóló 2013/32/EU irányelvben meghatározott azon közös kritériumoknak, amelyek értelmében egy ország biztonságosnak minősül; részesei a főbb nemzetközi emberi jogi szerződéseknek; és többségüket az Európai Tanács tagjelölt országnak jelölte ki, mivel megfeleltek az úgynevezett koppenhágai kritériumoknak (a demokrácia, a jogállam, az emberi jogok biztosítása, valamint a kisebbségek tiszteletben tartásának és védelmének garantálása). A jövőben az Európai Bizottság által elvégzendő alapos értékelést követően további országokat is fel lehet venni a jegyzékbe.
4. A visszatérési politika hatékonyabbá tétele: a tagállamok visszatérési politikáinak javítása érdekében a Bizottság a visszatéréssel kapcsolatos feladatokról szóló közös kézikönyvet és a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet adott ki. A Bizottság a visszatérésre vonatkozó uniós cselekvési tervet terjesztett elő, amely meghatározza, milyen azonnali és középtávú intézkedéseket kell tenniük a tagállamoknak az önkéntes hazatérés fokozása, a visszatérési irányelv végrehajtásának megerősítése, az információmegosztás javítása, a Frontex visszatérési műveleteket érintő szerepének és mandátumának megerősítése, valamint a visszatérés igazgatása integált rendszerének létrehozása érdekében. Ezzel párhuzamosan a Bizottság a visszatéréssel kapcsolatos feladatokról szóló kézikönyvet fogadott el, amely az illetékes tagállami hatóságoknak gyakorlati útmutatást nyújt azon migránsok visszatérésének megvalósításához, akiknek nincs joguk az Európai Unióban maradni. Ez szolgál majd fő képzési eszközként a 2008/115/EK visszatérési irányelvet alkalmazó szakemberek számára a normák és eljárások tekintetében.
5. Közlemény a jelenlegi menekültügyi válsággal kapcsolatos közbeszerzési szabályokról: tagállamoknak gyorsan és megfelelően ki kell elégíteniük ezeknek az embereknek az azonnali szükségleteit a lakhatás, az ellátás és szolgáltatások tekintetében. A mai közlemény iránymutatást nyújt a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára arról, hogyan tudják biztosítani az uniós jognak való megfelelés e szolgáltatások egyszerű, gyors és bürokráciától mentes beszerzéséhez.
6. A menekültügyi válság külső dimenziójának kezelése: A válság megoldására irányuló erőfeszítések döntő részét képezi a külső dimenzió kezelése. Újult erőfeszítésekkel támogatjuk a diplomáciai kezdeményezéseket és a szíriai, iraki és líbiai konfliktusokra vonatkozó politikai megoldások keresését. Az EU segítséget nyújt a szír lakosságnak (különösen a hazájukon belül lakóhelyelhagyásra kényszerült személyeknek), és pénzügyi támogatást biztosít a szír menekültek számára legnagyobb számban lakóhelyet biztosító környező országok, így Jordánia, Libanon és Törökország számára. Eddig 3,9 milliárd eurót mozgósítottunk e célra. Az embercsempészésért felelős szervezett bűnözés elleni küzdelem szintén prioritás, melyet különösen az EUNAVFOR MED tengeri művelet elindítása szolgál. Emellett a harmadik országokkal való együttműködésünk részeként mintegy 17 visszafogadási egyezményt és 7 mobilitási partnerség aláírására került eddig sor. Az EU a legfontosabb partnerekkel a migrációról folytatott magas szintű párbeszédeket is el fogja mélyíteni – így például az afrikai országok részvételével zajló rabati, illetve kartúmi folyamat, valamint a kelet- és közép-ázsiai országok részvételével zajló budapesti folyamat, továbbá az októberben megrendezésre kerülő konferencia és a november 11–12-i valettai csúcstalálkozó keretében.
7. Alap létrehozása Afrika részére: Ma az Európai Bizottság 1,8 milliárd eurót különített el az EU pénzügyi kereteiből az afrikai stabilitás és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozásához. A cél a stabilitás erősítése és az irreguláris migráció okainak kezelése a Száhil övben, a Csád-medencében, Afrika szarván és Észak-Afrikában. Az alap támogatást nyújt e régióknak a társadalmi és gazdasági lehetőségek javításához és a migrációkezelési politikák fejlesztéséhez. Az Európai Bizottság számít arra, hogy a tagállamok is részt vesznek munkánkban, ambícióinkkal arányos mértékben. Spanyolország például már meg is erősítette részvételét.

Az első vonalban helyt álló tagállamokkal való szolidaritás kifejezésének másik oldala, hogy mindenkinek felelősen kell eljárnia a közös uniós szabályok alkalmazása terén. E célból a Bizottság a héten felgyorsítja azokat a kötelezettségszegési eljárásokat, amelyek a szabályok érvényesítéséhez szükségesek, és uniós fogadóállomásokon alapuló megközelítést hajt végre az első vonalban lévő tagállamokban, hogy segítse őket a közös uniós menekültügyi szabályok alkalmazásában (lásd: MEMO/15/5597).

A következő lépések:

A Bel- és Igazságügyi Tanács migrációról szóló, szeptember 14-i rendkívüli ülésén lesz legközelebb lehetőségük a tagállamoknak megvitatni és elfogadni a Bizottság jogalkotási javaslatait. A Bizottság által májusban és szeptemberben előterjesztett szükséghelyzeti áthelyezési mechanizmusokat a Tanácsnak kell elfogadnia (minősített többségi szavazással), az Európai Parlamenttel folytatott konzultáció mellett, az állandó szolidaritási mechanizmust és a biztonságos származási országok európai jegyzékét pedig az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak közösen kell elfogadnia (a rendes jogalkotási eljárás alkalmazásával) A szükséghelyzeti alapra vonatkozó javaslatot eljuttatták a tagállamoknak, azzal a céllal, hogy a novemberi valettai csúcstalálkozóra lezárulhassanak a szükséges eljárások, mivel e találkozón fogja megvitatni az EU a főbb afrikai országokkal a migráció és a menekültügyi válság kérdését.

Háttér-információk

Az Európai Bizottság következetesen és folyamatosan azon volt, hogy összehangolt európai válasz szülessen a menekültek és a migráció kérdéseiben:

Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöki kampánya során 2014. április 23-án Máltán ötpontos bevándorlási tervet terjesztett elő, amelyben az uniós migrációs politika terén a szolidaritás megerősítésére hívta fel a figyelmet.

Hivatalba lépése után, az Európai Bizottság elnökeként Jean-Claude Juncker külön migrációs biztost bízott meg azzal, hogy Timmermans első alelnökkel összehangoltan dolgozzon a Bizottság Európai Parlament általi megválasztásának alapjául szolgáló politikai program, a politikai iránymutatás 10 prioritásának egyikét képező új migrációs politika kialakításán.

A tagállamok az Európai Bizottság javaslata alapján a 2015. április 23-i európai tanácsi nyilatkozatban vállaltak kötelezettséget aziránt, hogy gyors lépéseket tesznek az életek megmentésére, és felgyorsítják az uniós migrációs intézkedéseket. Az Európai Parlament állásfoglalását néhány nappal ezt követően adta ki.

Az Európai Bizottság 2015. május 13-án európai migrációs stratégiát terjesztett elő, amelynek átfogó megközelítése minden szempontból javítani kívánja a migráció kezelését.

2015. május 27-én az Európai Bizottság előterjesztette az európai migrációs stratégiára vonatkozó végrehajtási intézkedések első csomagját, amely az áthelyezésre és az áttelepítésre vonatkozó javaslatokat és a migránscsempészés elleni uniós cselekvési tervet is magába foglalta.

Június 25–26-án az Európai Tanács az Európai Bizottság által az európai migrációs stratégia keretében tett javaslatok továbbvitele mellett döntött, az áhelyezésre és áttelepítésre, a visszatérésre, valamint a származási országokkal és a tranzitországokkal való együttműködésre helyezve a hangsúlyt.

Július 20-án a Bel- és Igazságügyi Tanács egyetértett az európai migrációs stratégiában javasolt intézkedések végrehajtásával, nevezetesen azzal, hogy az elkövetkező két év során egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyeket helyezzenek át Olaszországból és Görögországból, első lépésként 32 256 főben határozva meg ezek számát, valamint azzal, hogy 22 504 lakóhelyét elhagyni kényszerülő, egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló személyt az Unión kívüli országokból áttelepítsenek.

További információk:

Részletes kérdések és válaszok a mai javaslatokról

Tájékoztatók – Az áttelepítés és a biztonságos származási országok áttekintése

A mai javaslatok teljes jogalkotási szövege

Az európai migrációs stratégia teljes sajtócsomagja

A Migrációügyi és Uniós Belügyi Főigazgatóság honlapja

[1] A jelenlegi adatok alapján ez a Szíriából, Irakból és Eritreából származó menekültekre vonatkozna.

Kényszerhelyzeti áthelyezés Olaszországra, Görögországra és Magyarországra vonatkozóan