Az orvosok csaknem kilencven százaléka elvben elutasítja a hálapénzt, a gyakorlatban azonban mégis elfogadja, mert másként nem tudna megélni. Ugyanakkor a hálapénz sok tízmilliárd forintjába kerül a lakosságnak, ám az így kiadott összeg nem feltétlenül jár együtt előnyszerzéssel, jobb egészségügyi ellátással – hangzott el egy mai sajtóbeszélgetésen.

A Rezidens Szövetség és a Szinapszis közvélemény-kutató intézet közös felmérése szerint az orvosokat és a betegeket egyaránt kiszolgáltatottá teszi a hálapénz. Kínos annak, aki adja és annak is, aki kapja. A beteg úgy gondolja, hogy az orvosoknak nem fűződik érdekük a hálapénz megszüntetéséhez, s ezáltal a paraszolvencia hozzájárul negatív megítélésükhöz – fejtegette Dénes Tamás, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke. Bár biztos és kényelmes jövedelemforrás, ugyanakkor azonban gátja az egészségügy hatékony működésének, a minőségi szakképzésnek és az orvosok elvándorlásának egyik mozgatórugója. A páciens attól fél, hogy nem kap kielégítő ellátást, ha nem nyúl a zsebébe, de megalázó a szituáció az orvos számára is, hiszen megélhetése a változó mértékű többlet bevételtől függ. Ezáltal megrendül a gyógyítás alapjául szolgáló orvos–beteg bizalmi kapcsolat is. Az MRSZ azt javasolja, hogy az orvosok kapjanak tisztességes alapbért, legyen kiszámítható a jövőjük, előmenetelük, és érvényesüljön a szakképzésben a minőségbiztosítás, amihez szükséges az oktatók megbecsülésének javítása. Aki egyetért az MRSZ kezdeményezésével, azt kifejezheti támogatását az erre a célra nyitott facebook-oldalon, és ide várják a lakosság és a szakma hozzászólásait, javaslatait.

Kétségtelen, hogy a hálapénz „korrupciószagú”, ezért az sem elképzelhetetlen, hogy büntethető legyen. Ám mindaddig, amíg az orvosok harmadannyit keresnek, mint amennyi megilletné őket, és a betegek hálapénz formájában adnak nekik „bérkiegészítést”, a rendszer megváltoztatása hiú ábránd. Az idősebbek valóban a hála jeleként adják át a borítékot, a fiatalabbakat pedig a magasabb színvonalú szolgáltatás reménye sarkallja.

A Szinapszis Kft. segítségével már négy évvel ezelőtt is készült hálapénz-felmérés, amihez képest nem mérhető érdemleges változás. A mostani kutatás mindamellett rámutat: jelenleg a lakosság 44 százaléka gondolja úgy, hogy a paraszolvencia az orvos számára is megalázó, holott ténylegesen tízből kilenc orvos utasítja el a hálapénzt. Jelenlegi alapbérével az orvosok több mint fele képtelen előre tervezni, ám ha nő a havi nettó jövedelem, máris kedvezőbben látják helyzetüket. A felmérés azt is kiderítette, a lakosság tévesen gondolja úgy, hogy az orvosok magasabb hivatalos béreket kapnak.

A helyzetképhez az is hozzátartozik, hogy a paraszolvencia az évek során csökkenő tendenciát mutat, ami nyilvánvalóan összefügg az emberek laposabb pénztárcájával.  A Szinapszis Kft. 2009. évi kutatása már utalt erre a mérséklődésre, és az idén is hasonló eredmények tapasztalhatók. A válaszadó orvosok kétharmada szerint a hálapénzt adó betegek aránya, 47 százalékuk szerint az egy-egy beteg által odacsúsztatott pénz összege is csökkent két év alatt.