Ördögi kör alakul ki, amelyből úgy lehet kilépni, ha a vállalatok céljait az ún. közös értékek mentén újra meghatározzák.
A Harvard Business Review (HBR) tavaly januárban közölte Porter és Kramer professzor Közös értékek létrehozása című irását. A HBR most valamiért ismét fontosnak gondolta felhívni a figyelemet arra az interjúra, amelyet Porter a HBR főszerkesztőjének adott. Az interjú itt hallható-látható; tessék kattintani!
A szerzők szerint a vállalatok alapvetően három módon teremthetik meg az alkalmat a közös értékek létrehozására:
-
a termékek és a piacok újraértelmezésével
-
a termelékenység szerepének újradefiniálásával
-
a helyi klaszterek fejlődésének elősegítésével
Nemcsak a hagyományos értelemben vett gazdasági szükségletek, hanem a társadalmi szükségletek is meghatározzák a piacokat, s a társadalomnak okozott károk és a társadalmi hiányosságok sokszor belső költséget okoznak a vállalatoknak – vélik a szerzők. Azt remélik, hogy a közös értékekről szóló elképzelések – amelyek középpontjában a gazdasági ér társadalmi fejlődés közötti összefüggések állnak – beindíthatják a globális növekedés következő hullámát.
Az üzleti világ és a társadalom szembeállítása már túlságosan régóta tart. Ez részben annak köszönhető, mert a közgazdászok elfogadottá tették azt az elképzelést, hogy ha egy cég a társadalom javát akarja szolgálni, akkor korlátoznia kell gazdasági sikereit. A neoklasszikus gondolkodás szerint a társadalmi fejlődés előmozdítása korlátokat jelent a cégeknek. Ez a szemlélet hatott a cégek stratégia alkotására is, így a társadalmi és környezeti szempontokat jórészt kizárták a gazdasági gondolkodásmódból – állítja Porter.
Az mindenképpen figyelemre méltó, hogy szemben a neoliberális politika és filozófia meghatározásaival a szerzők a társdalom kategóriájában gondolkodnak, szemben azzal a tézissel, amely szerint „nincs olyan, hogy társadalom”.
