Magyarországon több mint 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek számát. Mindannyiunk ismeretségi körében előfordulnak autista, vagy másként hátrányos helyzetben élő emberek: vakok, siketnémák, gyengénlátók, mozgáskorlátozottak. Utóbbiakkal olykor az utcán is találkozhatunk, amikor tanácstalanul várakoznak egy-egy aluljáró, vagy közlekedési lámpa közelében. Társadalmi kötelességünk, hogy javítsunk életükön, segítsük őket a beilleszkedésben.
Ezeket a gondolatokat fogalmazta meg a többi között a fogyatékos emberek világnapja alkalmából Soltész Miklós államtitkár. A politikus azt fejtegette, hogy nemzetközi összehasonlításban viszonylag kevesen dolgoznak e hátrányokkal küzdő embertársaink közül. Ezért most uniós pénzek felhasználásával, az Új Széchenyi Terv keretében különféle programok indulnak, pályázatokat írnak ki. Az autisták körülményeinek javítására mintegy 2,5 milliárd forintot lehet költeni, a hallássérültek programjaira fél milliárdot fordítanak. Műszaki megoldást keresnek például arra, hogy átalakítsák a jelnyelvi tolmácsrendszert, vagyis a tolmácsoknak ne kelljen majd mindenütt személyesen megjelenniük. A vakok és gyengénlátók számára vidéki rehabilitációs intézetet létesítenek, ahol a hozzátartozók is elsajátíthatják a szükséges ismereteket. Az államtitkár szerint hosszú távú megoldásokra van szükség – nemcsak a fogyatékosok, hanem az idősek és a kismamák számára is. Bevezetik például a segédeszközök kölcsönzését, azaz a rászorultak ezt visszaszolgáltathatják, ha már nincs szükségük rájuk. Napirendre tűzik továbbá a gépjármű-támogatás átalakítását, hogy ebben ne csupán mozgáskorlátozottak részesülhessenek.
A megváltozott munkaképességűek, fogyatékkal élők vonatkozásában alapvető az eddigi szemlélet, hozzáállás megváltoztatása, a probléma humánusabb „kezeléséhez” már az iskolában hozzá kellene látni – hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
A most útjára bocsátott, 4,9 milliárd forintos összköltségvetésű program nem Budapest-központú, hanem 76 olyan települést érint az országban, amely amúgy is hátrányos helyzetű kistérségek része. A pénzforrások 95 százalékát az Új Széchenyi Terv keretében kapják meg a pályázatok nyertesei. Az előirányzott alapképzésekben három állami tulajdonú cég vesz részt: a Kézmű, a Főkefe és az Erfo nonprofit kft. E cégeknél több mint tízezren dolgoznak, közöttük 8300 megváltozott munkaképességű, illetve fogyatékos.
A program második része szakmai képzés: az a munkavállaló, aki eddig csak valamilyen részfeladatot látott el, megtanulhatja az egész munkafolyamatot, s így talán el tud majd helyezkedni a nyílt munkaerő-piacon.
Hazánkban a fogyatékossággal élő emberek közül, sajnos, jóval kevesebben találnak munkát, mint Nyugat-Európában, ahol ez az arány akár a negyven százalékot is eléri. Ezen javítanak majd az új programok, például a nemrég bevezetett rehabilitációs kártya is, melynek felhasználásával járulékkedvezmény vehető igénybe a foglalkoztatáshoz.