A Budapesti Ingatlanhasznosítási és -fejlesztési Nyrt. (BIF) a napokban készítette el a 2006–11. között Budapesten lezajlott tranzakciók statisztikái alapján az építési telkek, társas- és családi házak adásvételének aktuális elemzését és a kapcsolódó építési engedélyek vizsgálatát. A BIF valós tranzakciós adatokból, a KSH és az FHB Ingatlan Zrt. által készített statisztikákra építve így már második alkalommal jelentette meg kutatását. A BIF-tanulmány megállapítja, hogy az adás-vételek számának 10%-os növekedése mellett Budapesten így is 80%-al kevesebb telektranzakciót regisztráltak a hat évvel ezelőtti állapothoz képest, az árak pedig az akkori szintre estek vissza. A növekedés ugyanakkor meglepő, mert a telkek részpiacán már a válság kirobbanását megelőzően is zsugorodás volt tapasztalható.
A családi ház építéséhez szükséges építési telkek adásvételi száma 2006–10 között folyamatosan csökkent. A BIF tavaly megjelentett elemzésének adatai egyértelműen mutatták: a múlt évtizedben kertvárosi ingatlanfejlesztések csak elvétve fordultak elő Budapesten. Szakértők ezt a mai igényeknek megfelelő építési telkek hiányának tulajdonították. Az agglomeráció ezért „felszívta” a nyugodt és egészséges kertvárosi életformára vágyó családok jórészét. A tranzakciók számában 2011-ben viszont mintegy tízszázalékos növekedés következett be. Miközben sorra dőlnek meg a negatív rekordok a budapesti lakóingatlan- piacon, felvetődik a kérdés: miképp lehet a válság alatt a piacot megmozdítani?
A tavalyi drasztikus csökkenés egyik oka az volt, hogy szinte teljesen elfogytak Budapesten a fizetőképes vevők igényeit kiszolgáló minőségi telkek. A BIF tavaly a tényleges budapesti adásvételek több mint 60%-ának megfelelő mértékben nyolcvannyolc panorámás, kiváló minőségű építési telekkel bővítette a budapesti kínálatot a III. kerületi Harsánylejtő Kertvárosban. Ez egyrészt csökkentette a nívós kertvárosi telkek hiányát, másrészt serkentette a fővárosi telkekre tervezett családi házak építését is. A társaság nagy volumenű lakóingatlan-fejlesztése keretében 39 hektáron közel 180 építési telket alakít ki 2016-ig. A közmű- és úthálózat 2011. szeptember végére elkészült, és már a kivitelezés évében 17 telek talált gazdára. A telekárak csökkenése megállt, sőt, tavaly már csekély növekedés is kimutatható.
A budapesti lakásépítések és lakásértékesítések csökkenése tavaly sem állt meg. A 2010. évhez képest 56%-kal, a válságot megelőző időszak egynegyedére csökkent a kiadott építési engedélyekben szereplő lakások száma, (2006: 11 514, 2010: 6528, 2011: 2901), aminek oka elsősorban az eladásra szánt, vállalkozókhoz köthető társasházépítések szinte teljes leállása. Csökken a családi házban építendő lakásokra kiadott építési engedélyek száma is, bár mértéke jóval elmarad a társasházaknál érzékelhetőtől. (2006: 783, 2010: 563, 2011: 488). Az 1–2 lakásos épületekre kiadott építési engedélyek száma szinte stagnált 2011-ben az előző évhez mérten: 2010: 384, 2011: 374.
Az építési engedélyek számának alakulása alapján a családi házak aránya tovább nőtt a társasházi lakásokhoz képest. Az építési engedélyek iránti igényt a családi házak esetében is visszafogta azonban kedvezőtlen gazdasági helyzet.
„Az adatok alapján úgy látszik, hogy eredményes lehet a piac igényeit felismerő színvonalas kínálatbővítés. Mélyebb következtetéseket azonban csak a 2012. év adatai alapján vonhatunk majd le” – véli Angel Gábor, a BIF vezérigazgatója.
