2010. január–októberben 2 millió 989 ezer külföldi vendég 8 millió 380 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi szálláshelyeken; a vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (5; illetve 1%). A Németországból és a Lengyelországból érkezk éjszakáinak száma csökkent, miközben az Egyesült Királyságból hazánkba látogatóké stagnált, az Ausztriából, Olaszországból, Csehországból és az Egyesült Államokból érkezők esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom nagyrészét realizáló szállodákban a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek)  növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyötödével, a vendégéjszakák száma 11–18%-kal bővült. Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 204 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el a külföldiek 2009 azonos időszakához mérten. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Nyugat-, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető. 

A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 380 ezer belföldi vendég 8 millió 481 ezer vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma 2%-kal mérséklődött, az éjszakák száma lényegében nem változott az előző év azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom hattizedét fogadó szállodákban 3%-os növekedés figyelhető meg az éjszakák számában. A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 11%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom visszaesése a kilenc turisztikai régióból négyet érintett.

A Balatonon eltöltött éjszakák száma 2010 tíz hónapjában a kül- és a belföldiek esetében 8, illetve 7%-kal esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 7%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma az egy évvel korábbi  időszakhoz képest. 

Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek köszönhetően 5%-kal nőtt a vendégéjszakák száma. 

Az idén az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma érezhetően emelkedett (25, valamint 26%-kal). Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően több mint másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. 

Január–októberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák működtek a legmagasabb, 61%-os szobakihasználtsági aránnyal, a négycsillagos házak 52%-os foglaltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt, 58%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb, 30%-os kihasználtsággal működtek 2010 tíz hónapjában. 

A szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – 3%-kal emelkedett 2009 azonos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–októberben összesen 202 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 111 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest az első tíz hónapban kb. 3%-kal volt erősebb, mint egy évvel korábban. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok októberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 70%-os foglaltság a (nettó) REVPAR-mutató 33%-os emelkedését eredményezte. A kiadott szállodai szobák bruttó átlagára január–októberben 14 228, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6574 forint volt. Budapesten a három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 38 300, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 28 900 forint körül alakult (ami körülbelül 33–140, illetve 15–105 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 5%-os mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.

A működő kereskedelmi szálláshelyek közül szeptemberben 1655 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év tíz hónapjában 15,1 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 7,5, illetve a belföldi szállásdíjak 36%-ával volt egyenértékű. Októberben a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 26%-át tette ki.  

Kínálati oldalon 2010. október 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2131 volt, ezen belül a 801 szálloda 49 ezer szobával, a 899 panzió 11 ezer szobával működött. Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a szobakapacitás a négycsillagos házaknál 2009-hez képest 6 ezer hellyel gyarapodott, a többi kategóriában összességében 3 ezerrel kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló, ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 431-et tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken októberben közvetlenül több mint 27 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.