Január–augusztusban 2 millió 304 ezer külföldi vendég 6 millió 530 ezer vendégéjszakát töltött el a kereskedelmi
szálláshelyeken; a vendégek száma nőtt (4%) a vendégéjszakák számának stagnálása mellett. A fő küldő országok közül Németországból, az Egyesült Királyságból és Lengyelországból érkező vendégek által eltöltött éjszakák száma csökkent, miközben az Ausztriából hazánkba látogatóké stagnált, az Olaszországból, Csehországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezettek esetében pedig nőtt. A külföldivendég-forgalom jórészét realizáló szállodákban, a magasabb kategóriákban (öt-, négycsillagos egységek) jelentős növekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek
száma közel egyötödével, a vendégéjszakák száma 11–17%-kal bővült.
Az alacsonyabb kategóriákban (három-, két-, egycsillagos egységek) 179 ezerrel kevesebb éjszakát töltöttek el külföldiek az előző év azonos időszakához képest. A külföldi vendégek számának kismértékű emelkedése a Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl és a Budapest–Közép-Duna-vidék turisztikai régiókban tapasztalható fellendülésnek köszönhető a kereskedelmi szálláshelyeken.
A vizsgált időszakban a kereskedelmi szálláshelyeken 2 millió 770 ezer belföldi vendég 7 millió 97 ezer
vendégéjszakát töltött el, a vendégek száma két, az éjszakák száma egy százalékkal mérséklődött az előző év
azonos időszakához mérten. A belföldivendég-forgalom közel kétharmadát fogadó szállodákban 3%-os növekedés
figyelhető meg az éjszakák számában.
A vendégek körében szintén közkedvelt panzióknál 11%-os csökkenés következett be. A belföldivendég-forgalom
visszaesése a kilenc turisztikai régióból ötöt érintett.
A Balatonon eltöltött vendégéjszakák száma 2010 nyolc hónapjában a kül- és a belföldiek esetében egyaránt 8%-kal
esett vissza. A népszerű gyógy-, illetve wellness-szállodák látogatottsága eltérő képet mutat. A megfigyelt
időszakban a balatoni gyógyszállodák vendégforgalma 8%-kal csökkent, míg a wellness-szállodákban – részben a
kapacitásnövekedés következtében – másfélszeresére nőtt a vendégéjszakák száma 2009 azonos időszakához
képest.
Budapesten – a balatoni üdülőkörzettel ellentétben – zömében a visszatérőben lévő külföldi vendégeknek
köszönhetően 3%-kal nőtt a vendégéjszakák száma.
A 2010-ben az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma
jelentősen emelkedett (16, illetve 17%-kal). Bár csak minden negyedik vendég volt külföldi a pécsi szálláshelyeken,
számuk a dinamikus emelkedést követően több mint másfélszeresére nőtt az egy évvel ezelőttihez képest.
Január–augusztusban a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 45%-os volt, ezen belül az ötcsillagos szállodák
működtek a legmagasabb szobakihasználtsági aránnyal, 59%, a négycsillagos házak 51%-os foglaltságot értek el. A
gyógyszállodák szobáinak igénybevétele is átlagon felüli volt, 57%. A magasabb igényeket kielégítő, saját magukat
kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacsonyabb kihasználtsággal működtek az év nyolc hónapjában,
30%.
A szálláshelyek összes árbevétele – stagnáló vendégforgalom mellett – 1%-kal emelkedett az előző év azonos
időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január–augusztusban összesen 156 milliárd forint bruttó
árbevételt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 86 milliárd forint volt. A magas külföldivendég-forgalmi részesedés
miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz képest a vizusgált nyolc hónapban kb. 6%-kal volt
erősebb, mint egy évvel előtte. A májusban elkezdődött kedvező folyamatok augusztusban is folytatódtak az
ötcsillagos kategóriában, a 69%-os foglaltság a (nettó) RevPAR (RevPAR –> revenue per available room –> egy
szállodai szobára jutó bevétel)-mutató 12%-os emelkedését eredményezte. A kiadott szállodai szobák bruttó
átlagára 13 971, az egy kiadható szállodai szobára jutó árbevétel (bruttó RevPAR) 6302 forint volt. Budapesten a
három–ötcsillagos kategóriákban a szobák átlagára 8900 és 29 400, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 3800 és 18 600 forint körül alakult (ami körülbelül 32–107, illetve 14–67 eurónak felel meg). Az európai összehasonlításban is alacsony szállodai átlagárak 7%-os mérséklődése is hozzájárult mind a belföldi, mind a külföldi szállásdíjbevételek visszaeséséhez.
A működő kereskedelmi szálláshelyek közül augusztusban 2150 egység fogadott el fizetőeszközként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év nyolc hónapjában 13,2 milliárd forint értékben fizettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ami az összes bevétel 8,5, illetve a belföldi szállásdíjak 38%-ával volt egyenértékű. Augusztusban a szálláshelyeken beváltott üdülési csekk aránya elérte a belföldiektől származó szállásdíjbevétel 45%-át. Kínálati oldalon augusztus 31-én a hazánkban működő kereskedelmi szálláshelyek száma 2834 volt, ezen belül a 881 szálloda 52,7 ezer szobával, az 1080 panzió 14 ezer szobával működött.
Némi szerkezeti átalakulásra utal, hogy a szobakapacitás a négycsillagos házaknál tavalyhoz képest 5 ezer hellyel
gyarapodott, a többi kategóriában összességében 3,8 ezerrel kevesebb volt. Az egyéb szálláshelyek (turistaszálló,
ifjúsági szálló, üdülőház és kemping) száma 873-at tett ki. A szálláshely-szolgáltatást nyújtó – több, különböző
ágazatban működő – vállalkozások a szálláshelyeken augusztusban közvetlenül több mint 31 ezer főt foglalkoztattak, ami éppen hogy meghaladja az előző év azonos időszaki adatot.