(Szerző: helyben.hu) Igenis belefér, hogy a Fidesz megpróbálja megfirkálni a választási eredményeket, ugyanakkor jelen állás szerint az EBESZ nem küld elegendő megfigyelőt.

Süddeutsche Zeitung Hírek szerint az Európai Bíróság döntése után a Bizottság immár nem késlekedik a jogállami mechanizmus beindításával, előreláthatólag két múlva közzéteszi, milyen irányelveket tart szükségesnek a gyakorlati alkalmazás során, ám az még így 7-9 hónapot igényel, amíg a tagállamok jóváhagyhatják a szankciókat. De ha 27 kormány közül 15 megszavazza, éspedig úgy, hogy közben legalább a földrész lakosságának kétharmadát képviselik, azt meg fogja érezni Magyarország és Lengyelország. Annál is inkább, mert Brüsszel már egy ideje jó pár konkrét gyanús ügyet is vizsgál. Éppen az alapos tájékozódás érdekében kért felvilágosítást az ősszel mind Budapesttől, mind Varsótól.

Úgy tudni, hogy már csak azért is gondosan utána kell járni, volt-e bármiféle visszaélés, mert az EU Bíróságának határozata alapján még alaposabban bizonyítani kell a csalásokat. De az nem kérdés, hogy kimeríti a kritériumokat, ha a politika utasíthatja a bírákat és az ügyészeket, mert az ilyen rendszerben kódolva van a csalás. Vagyis szakmányban lehet lopni, a felelősségre vonás minden kockázata nélkül. A most zöld utat kapott szankciós mechanizmus éppen arra szolgál, hogy legalább az unió közbeléphessen ilyenkor.

Der Spiegel Katarina Barley, az Európai Parlament német alelnöke azt mondta, hogy be kell élesíteni a jogállami mechanizmust, mert az EU legfelsőbb bíróságának állásfoglalása az utolsó fenntartásokat is eloszlatta az új fegyelmi eszköz ügyében. Tehát innentől kezdve el lehet járni a jogszegő kormányokkal szemben.

Az újság kifejti, hogy Mészáros Lőrinc neve brüsszeli körökben a két lábon járó korrupcióval egyenlő, hiszen pillanatok alatt multimilliárdos lett, aminek forrása részben valószínűleg az unió agráralapja volt. De már nem csinálhatja büntetlenül a játékait, ám a Bizottság továbbra is halogatja a közbeavatkozást. Mindenféle bajai vannak, noha az EUB verdiktje után teljesen egyértelmű a képlet: meg lehet és meg is kell indulni.

Ettől persze még igaz, hogy Orbán Viktor ütőkártyához jutna a választás előtt, ha Brüsszel már most bekeményítene. De már az igen érzékenyen érinti, hogy hiába lesi a pénzeket a koronaalapból, a jogállami aggályok miatt azok egyelőre nem érkeznek. A politikus megalkuvó, meghajlik, ha megszorongatják az anyagiakkal. Akkor viszont az unió nem tud mitévő lenni, ha Budapest és Varsó megtorlásul meghiúsítja az érdemi munkát az európai intézményekben olyan esetekben, amikor egyhangú döntéshozatal szükségeltetik. A tekintélyelvűség nyomulását persze csakis a szavazópolgárok képesek megfékezni, a jogállami mechanizmust ezzel együtt körültekintően kell kalibrálni.

The Times Legrosszabb esetben Magyarország 32 000 millió, Lengyelország pedig 116 000 millió euróról kényszerül lemondani a mostani költségvetési időszak hátralévő 5 évében az jogállami mechanizmus alapján. Az Európai Bíróság két napja született ítélete még tovább mélyítette Európában a kelet-nyugati árkot.

A koronaalap még ezen felül van, miközben a pénz úgy kell a két gazdaságnak, mint egy falat kenyér. A magyaroknál a bruttó hazai termék 5%-ának felel meg, a lengyeleknél, az uniós támogatások legnagyobb kedvezményezettjeinél pedig 3%-ot. A két kormány ugyanakkor azt hangoztatja, hogy Brüsszel visszaél hatalmával.

Economist Van alapja, hogy a magyar ellenzék attól fél: Orbán manipulálja a választás kimenetelét. A választási rendszer helyből igen komplikált, de ez nem véletlen, mert a feladata az, hogy ne veszélyeztesse semmi sem a Fidesz hatalmát. Jelentkezik ez már az egyéni választó körzeteknél, amelyek határait sok esetben eleve úgy húzták újra, hogy az a kormánypártnak kedvezzen. Ennek az eredménye volt a legutóbbi kétharmad, az pedig utána lehetővé tette az alaptörvény reformját, illetve hogy saját emberekkel tömjék tele a bíróságokat, továbbá hogy a „közeliek” milliárdokkal vastagodjanak – uniós forrásokból.

A szoros verseny láttán a hat párt egyre nyugtalanabb, hiszen most már simán és nagy számban át lehet jelenteni embereket a billegő körzetekbe, sőt, a többes szavazás sem kizárt. Emellett az is a Fidesz malmára hajtja a vizet, hogy a határon túli magyarok esetében meglehetősen lazák a szavazás szabályai. És akkor még ott van a sajtó. A köztévé és –rádió a hivatalos propagandát nyomja, a magánkézben lévő orgánumoknál pedig Orbán lakájai fújják a passzátszelet.

EUobserver Aggasztó, hogy az EBESZ tagállamai idáig nem tudtak kiállítani elegendő embert a magyar választás megfigyelésére, márpedig ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a Fidesz az EU eddigi legnagyobb választási csalását követheti el. Erre hívja fel a figyelmet Hegedűs Dániel, a Német Marshall-alap közép-európai elemzője, aki egy másik szakértővel együtt emlékeztet arra: közismert, hogy a Fidesz a maga képére formálta át a választási szabályokat, ezért még a szavazás során sem lehet kizárni a manipulációkat. Ehhez járul még a médiatúlsúly, de hát egy versengő autokrácia már csak ilyen.

Az eredmény azonban az lehet, hogy a kormányfő megőrzi hatalmát. Az EBESZ választási közreműködése révén azonban regisztrálni lehet a szavazás minden pontos részletét, azt is, hogy volt-e suskus. De súlyos következményekkel járna, ha a szervezet tagjai kevesebb szakértőt delegálnának a tervezett 200-nál. Ennek Biden demokrácia programja, valamint az EU inná meg a levét, mert mindkettő hitelét vesztené.

Die Presse Az ellenzék közös miniszterelnökjelöltje azt mondja, hogy a Fidesz kemény személyeskedő hadjáratba kezdett ellene, mert esetében teljesen felesleges migránsozni, sorosozni, vagy azt állítani, hogy a meleglobbi embere. Ezért most a kormánypárt minden szavába beleköt, hogy lejárassa. Ennek azután meg is van az eredménye, mert még jó pár ellenzéki szavazó is hisz a propagandának.

Mégis bízik abban, hogy a sors ismét mellé szegődik és sikerül győznie. Függetlenül attól, hogy a közmédiában egyáltalán nem kap megszólalási lehetőséget, a kereskedelmi adók pedig szinte kivétel nélkül a hatalom irányítása alatt állnak. A vidéki újságok naponta megkapják az utasítást, hogy miről és miként kell beszámolniuk, terítik a hazugságot.

Az ellenzék ugyanakkor nemigen tud hirdetni óriásplakátokon, mert az érintett cégek félnek, nem szeretnének ujjat húzni a Fidesszel, miután az megfélemlíti őket. A közösségi médiában a hatalom megint csak óriási pénzeket költ el, azzal a másik oldal nem tud vetélkedni. Ellenben már sokkal hatékonyabb a kooperáció a szövetségen belül, mint korábban és Márki-Zay reméli, hogy ez a választás után is így marad.

A kormánynak rója fel ugyanakkor a tömeges szegénységet, a rengeteg járványáldozatot, ami szintén kapcsolódik a korrupcióhoz, lásd a használhatatlan lélegeztető gépeket, vagy azt hogy a masszívan oltották Sinopharmmal a 60 évnél idősebb embereket. Emellett a Fidesz fokozatosan kiterjeszti csápjait a gazdaságra, úgy hogy katasztrófa volna, ha nem sikerülne kiütni a nyeregből.

Project Syndicate Az Európai Külkapcsolati Tanács nevű elemző intézet vezetője uniós körökből azt hallotta, hogy Orbán Viktor többnyire a közös külpolitikai álláspontot képviselte az ukrán válság kapcsán, amikor a napokban Moszkvában járt. Azaz Putyin fura módon egységbe tömöríti a földrészt, mert annak legfőbb célja, hogy meggátolja a háborút. Ily módon olyan kompromisszumok jöhetnek létre, amilyenekre korábban kevesen számítottak.

Ugyanakkor Közép- és Kelet-Európa aggódva figyeli Bident, mert úgy látja, hogy az a lehető legkisebb erőfeszítés árán próbálja megúszni az ukrán válságot. Neki az a fontos, hogy emelje az amerikai középosztály életszínvonalát, a diplomáciában a Csendes- és Indiai-óceán térségére összpontosít, ideértve Kína feltartóztatását. Ám mivel fennáll a veszély, hogy a tengerentúlon visszatér Trump, ezért nagy kérdés, mi lesz az USÁ-ban a demokráciával.

Közben nem egyértelmű, hogy a jelenlegi elnök mennyire elszánt Oroszországgal szemben. Márpedig az érintett országok félnek, hogy ha csak kevéssé, akkor az orosz hadműveletek végső célja akár Varsó is lehet.