Három ilyen eszköz létezik már. Az első a kockázatok köz- és magánforrások közötti megosztásán alapuló kockázat-megosztási hitel. A második a maximált portfólió-garancia, amelynek esetében a közforrás garanciafedezetet nyújt a bank hitelportfólióját érintő veszteségre. Mindkét eszköz a kkv-k finanszírozáshoz való jobb hozzáférését szolgálja. A harmadik eszköz pedig a lakóépületek energiahatékonyságával és a megújuló energiák lakóépületekben történő alkalmazásával kapcsolatos projektek esetében igénybe vehető épület-felújítási hitel.
A 2014–20 közötti időszakban a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai beruházási terv céljainak megfelelően duplázzák meg az európai strukturális és beruházási (esb-) alapok révén a pénzügyi eszközök, például kölcsönök, garanciák és részvények formájában történő beruházásaikat.
Az esb-alapokról szóló rendelettel és az állami támogatásra vonatkozó szabályokkal eleve összhangban álló használatra kész pénzügyi eszközök célja, hogy a tagállamok körében a hagyományos támogatások helyett a megújuló pénzügyi támogatás elterjedését segítsék, valamint kombinálják a magán- és közforrásokat.
Ma a Bizottság további két új eszközt vezet be:
# Az egyik az induló innovatív vállalkozások és kkv-k számára forrást biztosító társbefektetési eszköz. Ennek köszönhetően az említett vállalkozások továbbfejleszthetik üzleti modelljüket és további forrásokhoz juthatnak egy fő pénzügyi közvetítő által kezelt kollektív befektetési forma révén. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege kkv-énként elérheti a 15 millió €-t. A 2007–13 közötti időszakban a társbefektetési eszköz egyik példája a SAS JEREMIE volt, amely az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásainak felhasználásával vonzott magántőkét és fektette be a franciaországi Languedoc-Roussillon régió csúcstechnológiát alkalmazó kis- és középvállalkozásaiba.
# A másik új eszköz a városfejlesztési alap, amely a fenntartható városi projekteket fogja támogatni például a közösségi közlekedés, az energiahatékonyság vagy a városi területek megújulása területén. A projekteknek pénzügyi szempontból életképeseknek kell lenniük és az integrált városfejlesztési stratégia részét kell képezniük. A köz- és magánforrásokat ötvöző beruházás teljes összege projektenként elérheti a 20 millió €-t. Az esb-alapok forrásaiból és legalább 30%-os magántőke részvételével nyújtott támogatás pénzügyi közvetítő által kezelt hitelalap formáját ölti. Ilyen városfejlesztési alapot hoztak létre a 2007–13 közötti időszakban a lengyelországi Pomerániában.
A támogatással szemben a pénzügyi eszközök a kezdeti közfinanszírozáson túl több magán- és közforrást vonzanak, továbbá több cikluson keresztül ismételten felhasználhatók.
Az esb-alapok 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó keretrendszere nagyobb rugalmasságot, egyértelműbb szabályozást és több lehetőséget kínál a pénzügyi eszközök felhasználásában.
Először is bővült a szóban forgó eszközök felhasználási köre és így magában foglalja a kkv-k támogatása, az energia- és az erőforrás-hatékonyság, a digitális technológiák, a fenntartható közlekedés, a kutatás és fejlesztés és az innováció területét is.
Az új keretrendszer bevezeti az említett új szabványosított, használatra kész pénzügyi eszközöket, amelyekre előre meghatározott feltételek vonatkoznak és amelyek készek a mihamarabbi alkalmazásra. Az esb-alapok pénzügyi eszközök révén történő felhasználására vonatkozó, 2014–20 közötti keretet érintő változásokról itt talál bővebb információt.
A 2014–20 közötti időszakban a tervek szerint az esb-alapokból több mint 20 milliárd €-t pénzügyi eszközök révén lehet használni. A Bizottság elsősorban az Európai Beruházási Bankkal együttműködésben 2015 januárjában elindított „FI-compass” online platform révén nyújt segítséget az irányító hatóságoknak és más érdekelteknek. A platform a pénzügyi eszközökkel kapcsolatos gyakorlati ismereteket és oktatási eszközöket bocsát rendelkezésre.
Pénzügyi eszközök és kohéziós politika:
A két új használatra kész pénzügyi eszközt létrehozó végrehajtási aktus
