A korrupciós ügyekbe süllyedő Orbán és pártja pánikkeltéssel igyekszik elterelni a figyelmet – írja választások előtti hangulatjelentésében a német Die Zeit hetilap. Bőven idézi a kormányfő március 15-i beszédét, kiemelve a többi között azt, hogy az ellenfél bosszúálló és mindig a szívet támadja.
A Die Zeit-cikk szerzője megszólaltatja Krekó Péter elemzőt, aki szerint legföljebb 2,2 millió szavazója van a Fidesznek. Kétli, hogy meglesz Orbánék kétharmada, hisz’ elbukott a Fidesz fellegvárának számított Hódmezővásárhely is, tehát az ellenzék mozgósítása még okozhat fejfájást a pártnak. Ugyanakkor a szerző megállapítja, hogy a választási törvény Orbánéknak kedvez, akik a voksok mindössze 44 százalékával már tudtak kétharmadot szerezni.
A Közel-Kelet angol nyelvű lapja, az Arab News szerint az Európai Unió elemi érdeke, hogy megállítsa Orbánt, a Visegrádi Négyeket és a rebelliseket, akik megbontják az EU egységét, ezért különös figyelem övezi a magyar választásokat. Ha Orbán Győz, a V4-ekből könnyen V12-ek lehet, mivel Ausztrián kívül a balkáni országok, a déli szomszédok jelezték frontba tömörülési szándékukat. A Soros elleni kampányt illetve Orbán március 15-i beszédét idézve kérdezi az Arab News: ezek vajon egy elszigetelt őrült szavai? Nem, válaszát pedig azzal indokolja, hogy ő azon kevesek egyike, akik jó viszonyban van Putyinnal és Donald Trumppal is, sőt az osztrák és az olasz választások is azt bizonyítják, egyre több helyen gondolkodnak az emberek úgy, ahogy Orbán azt akarná. Vagy netán egy rasszista, antiszemita és homofób ember szavai voltak? Ám ezt sem mondhatjuk, mivel Orbán barátja Izraelnek és nemegyszer szimpátiájáról biztosította Marokkót és Szaúd-Arábiát. Akkor meg ki ő valójában? – kérdi a szerző, Max Ferrari. Egy kis ország nacionalista konzervatív hazafija, aki a populista euro-rebellisek hadseregének vezetőjévé küzdötte fel magát, és éppen ezért, Európa jövője nagyban függ attól, milyen lesz a magyarországi csata kimenetele április 8-án.
„A nap, amikor Orbán Viktor elküldte életrajzát ellenségének, Soros Györgynek” címmel számolt be a hétvégén a francia L’Express arról a pályázatról, amelyben Soros-ösztöndíjra pályázott az akkor 25 éves, végzett joghallgató, hogy 1988-ban Oxfordban tanulhasson. A 9 hónapos képzésre, amelyben a civil szervezetek európai szerepét kívánta tanulmányozni Orbán, 10 ezer dollárt kapott a progresszív, liberális eszméket hirdető Soros Alapítványtól. A rendszerváltás sorsfordító napjaira azonban négy hónap elteltével hazatért, és otthagyta tanulmányait. Mindenesetre a motivációs levélben az áll, hogy a diktatúrából való átmenet a demokráciába a civilekkel együttműködve valósítható meg. A lap szerint, ha győzne Orbán, akkor a Soros elleni törvény elfogadásának aligha lesz akadálya.
Hidegebb a háború Oroszországgal? – kérdezi szerkesztőségi cikkének címében a The New York Times, amelyhez alapot a brit–orosz kettős ügynök, Szergej Szkripál megmérgezése kapcsán az orosz, illetve amerikai diplomaták tömeges kiutasítása adott. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ugyanis felvetette, ideje lenne feléleszteni a hidegháborús csatornákat, azaz azokat a kommunikációs formákat, értve ezen a közvetlen telefon-összeköttetéseket és háttér-alkudozásokat, amelyekkel sikerült elkerülni a nukleáris fenyegetettség idején a közvetlen konfrontációt. Ráadásul a Szovjetunió megítélésében a hidegháború idején a Nyugat nem volt megosztott, ma azonban igencsak az Oroszország tekintetében. Orbán Viktor és Milos Zeman nem titkolt áhítattal csodálja Vlagyimir Putyint, sőt, az amerikai elnök Putyin-megítélése is sok-sok kérdőjelet von maga után. Donald Trump nem kommentálta az orosz történéseket, mi több, nem sokkal Szkripál megmérgezése után még telefonon gratulált is Putyinnak az újraválasztásához. Úgy tűnik föl, ma sokkal kiszámíthatatlanabb Oroszország, mint annak idején a Szovjetunió. A Nyugatnak egyértelmű üzenetet kell küldenie, hogy a régi turpisságok, cselszövések már a történelem szemétdombjára kerültek, és a Nyugat nem tűri, hogy Oroszország a legelemibb nemzetközi normákat megszegje, mert ebben egységet fog és kell mutatnia.
Egyébként Fareed Zakaria népszerű politikai elemző és újságíró a CNN GPS műsorában ezt kérdezte: tudják-e a nézők, ki ellen indított hadjáratot választási kampányában Orbán Viktor? Barack Obama vagy Hillary is az opciók között volt, s Zakariának nincs kétsége a választás kimenetelét illetően. Nem mellesleg a Soros-elleni kampányt antiszemitának minősítette.
A német konzervatív Die Welt cikke szerint viszont vereséget is szenvedhet Orbán, ha 40 egyéni körzetet elveszít. Mert 25 egyéni győzelem valószínűsíthető, a többiben azonban csak egy ellenzéki indulhatna a biztos győzelem ígéretével. A cikk szerint általában túlzó fölényt mutatnak a Fidesznek a közvélemény-kutatások, s a Jobbik egyelőre vonakodik ugyan, de egyes hírforrások szerint 12 helyen akár vissza is léphet a baloldaliak javára az utolsó napokban.
És akkor megvalósulhat a hódmezővásárhelyi forgatókönyv.