A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak.
Erzsébet-táborok A rászoruló gyerekek üdültetését végző Erzsébet-táborok gazdálkodását már 2016-ban is kritizálta az ellenzék, akkor a 4,4 milliárdos költségvetésű Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány túlárazott, a kormányhoz közeli cégekkel kötött szerződéseit hozva fel. A táborok szervezését az Erzsébet Táborok Kft. és a mögötte lévő, a Szeged-Csanádi Egyházmegye fennhatósága alá tartozó, kormányhoz közeli alapítvány vette át, mely ehhez ingyen kapta meg a 17 milliárd forintra becsült értékű zánkai ingatlankomplexumot az államtól, a fonyódligeti gyerektáborral együtt.
Az alapítvány kuratóriumát Bábiné Szottfried Gabriella, a kormánypárt volt országgyűlési képviselője vezeti, a felügyelő bizottságban pedig szerepet kapott Szabó Iván pécsi ügyvéd, aki a Zsolnay-ügyben is felbukkant. A gyerektáborokat közpénzből, az erőforrástárca költségvetéséből finanszírozzák. A kft. a gyermeküdültetésre szánt pénzt pályázaton nyerte el saját tulajdonosától, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványtól.
A sajtó 2017 nyarán arról kezdett cikkezni, hogy Hornyák Tibor, az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány, illetve az Erzsébet Táborok Kft. (amely cég elnyerte a táboroztatásra kiírt 15 milliárd forintos közbeszerzést) vezetője napi 110 ezer forintért bérel szállást a táboroztatás idején. Hamar kiderült azonban: maga fizeti a szállását havi nettó 1 millió 850 ezer forintos fizetéséből.
Hornyák Tibor előtte L. Simon László kabinetfőnöke volt, majd a Magyar Alkotóművészeti Nkft. (MANK) vezetőjeként dolgozott, ahol utolsó munkanapján egy általa létrehozott alapítvány résztulajdonában álló céggel is szerződött.
A szállásügy nyomán az EMMI vizsgálat nélkül azt közölte: az Erzsébet-táboroknál nem történt szabálytalanság, azonban a sajtó összefonódásokat tárt fel az EMMI, Hornyák és az Erzsébet-táborok által megbízott cégek között. Kiderült: az EMMI közigazgatási államtitkárának családja régóta kapcsolatban áll Hornyákkal, Lengyel Gyöngyi fia, Kuczora Gergely ügyvéd két ízben is kapott tőle nagy EMMI-s szervezetnél bizalmi állást. A MANK-ban Hornyák felügyeletét a közigazgatási államtitkár látta el, miközben fia, Kuczora volt a szervezet közbeszerzéseinek jogi felelőse. Miután Hornyák a kiszervezett Erzsébet-táborok vezetője lett, a táborok felújítására 26 milliárdot szavazott meg a kormány, amiből kormányhoz közeli cégeknek is jutott.
Szerződtették a Fidesz-közeli a Valton-Sec Kft.-t vagyonvédelmi szolgáltatásokra, a jegybanki alapítványok által foglalkoztatott DVM-csoport cégeivel építési munkákra, Kocsis Máté korábbi kampányfőnökének cégével kommunikációs tréningekre és havonta több mint 500 ezer forintért Kuczora ügyvédi irodájával jogi és közbeszerzési tanácsadásra. Hornyákot, aki szokatlanul nagy hatalmat gyakorolt, lényegében saját maga megbízójaként tevékenykedhetett a tízmilliárdokat mozgató és nagy ingatlanberuházást indító táborban, Posztjáról 2017 végén leváltották. A zánkai tábor kapcsán továbbra is él a gyanú, hogy az értékes ingatlanok a kormányhoz közeli alapítványoktól magánszereplőkhöz kerülhetnek.
http://hvg.hu/gazdasag/201715 hazafias_gyerekudultetes csonkazanka l simon_korei tabortuz_melegen https://24.hu/kozelet/2017/12/01/mar-nem-zanka-mindenhato-ura-a-napi-110- ezerert-nyaralo-taborfonok/
Andy Vajna rádiófrekvenciái Helyi és országos frekvenciákért a Médiatanács több esetben a Vajna-közeli cégeknek kedvezett, legyen szó a frekvenciaengedélyek meghosszabbításáról, a pályázati folyamatról, a műsorszórás megkezdéséről vagy a törvény által előírt szabályok (pl. magyar zene aránya) megtartásáról. A Médiatanács nélkül ezek a változások a piacon nem történek volna meg. Rengeteg olyan döntésük volt, ami azt segítette, hogy Vajna, Mészáros és Habony elárassza a médiapiac minden szegmensét.
Országos frekvencián a Médiatanács kizárta a Class FM-et az országos kereskedelmi rádiós pályázatból. Bakai Mátyás, a pályázaton egyedüliként bent maradó kft. ügyvezetője és tulajdonosa néhány hónapja még Andy Vajnának dolgozott, sőt a cég jelenleg is a Rádió 1 partnere. A kft. Mészáros Lőrinc bankjától vett fel hitelt. A Hold Reklám Kft. kezdheti majd meg a Class FM által 2016 novemberéig használt országos rádiós frekvencián a sugárzást. Bár az Advenio Zrt. pert indított a Médiatanács ellen, az nem várta meg a bírósági határozatot és új pályázatot írt ki a frekvenciára. A Hold Reklám Kft. helyi rádiói hálózatba kapcsolódva működnek a Rádió 1-gyel, azaz a Rádió 1 műsorait sugározzák. A Class FM-et 2016 novemberében némította el analóg frekvenciáján a Médiatanács, miután a testület – a médiatörvényre hivatkozva – nem hosszabbította meg a 2016 májusáig Simicska Lajos majd később Michael McNutt amerikai üzletember érdekeltségében lévő rádió jogosultságát. Arra hivatkoztak, hogy az amerikai üzletember nem megfelelő számításokon alapuló üzleti tervet nyújtott be.
A békéscsabai frekvenciapályázatnál több hiányosság is volt Andy Vajna jelentkezésében, amely miatt az NMHH-nak ki kellett volna zárnia a jelentkezésből. A többi között a banki igazolást csak harmadjára tudták rendesen benyújtani, viszont az sem volt szabályszerű. Egyrészt harmadjára nem is nyújthatták volna be. Másrészt előírás szerint a pályázat kiírásakor már egy zárolt számlán kellett lennie a rádió 3 hónapos működtetéséhez elegendő fedezetnek, viszont a Garancsihoz köthető Duna Takaréknál jóval később nyitották az igazolt számlát. A Vajna-féle Radio Plus Kft. mégis elnyerte a frekvenciát, a döntés egy ponton múlt, amelyet a pályázat szubjektív részére kapott a kormánybiztos cége. Az NMHH döntését az Interax Kft., amely eddig 24 évig birtokolta a frekvenciát megtámadta a bíróságon.
Más helyi rádiós pályázatoknál is elkövethettek hasonló hibákat, illetve pályázatok gyakran megegyeznek, a szereplők összejátszhatnak, amit tilt a törvény. A 24.hu a békéscsabai pályázat után iratbetekintést kért az NMHH-tól, amely előtte azt nyilatkozta, hogy szerződéskötés után minden pályázat bárki számára megtekinthető lesz. Habár ez nem valósult meg teljes egészében, az feltűnt, hogy sok esetben szóról szóra megegyeztek a pályázatok, és nem csak a Vajnához köthető LB Rádió Kft.-nél. Az egri 101,3 MHz-et birtokló FW Befektetési Kft. pályázata például 100%-ban ugyanaz volt, mint amit az LB Rádió Kft. nyújtott be a hajdúszoboszlói és derecskei frekvencia elnyeréséért. Az NMHH arra hivatkozott, hogy nincs hatásköre a pályázati ajánlatok összehasonlítására.
A döntések átláthatósága sem biztosított. Székesfehérvárott, Veszprémben, Pécsett, Tatabányán és Kaposváron a pályázatok felfüggesztéséről döntött a Kúria. A médiatanács döntését a Regionális Rádió Kft. megtámadta a bíróságon. Eleinte megalapozatlanság miatt elutasították, de a Kúria felülvizsgálta az ügyet és határozatot hozott a felfüggesztésről. Minden városban pályázott Andy Vajna, viszont egyből sem zárták ki. Székesfehérvárott hiánypótlásra vár az ügy, Veszprémben a Vajnához köthető LB Rádió látszik a legesélyesebbnek, Tatabányán felvilágosítást kért a testület, ami azt jelenti, hogy valamit nem tudnak értelmezni a pályázati anyagban. Pécsett a P1 Kft. indult, amelyről kiderült, hogy tulajdonosi szinten összefonódik a Mambó Rádió Kft.-vel, amely már egy pécsi frekvenciát birtokol, és összekapcsolódott a budapesti Rádió 1-gyel. Habár a P1 tulajdonosa fiktív személyi adattal pályázott, mégsem zárták ki a versenyből, figyelmen kívül hagyva a többi között a médiatörvényt is. Az NMHH szerint nincs szó összeférhetetlenségről, hiába van szoros együttműködés a Vajna által felügyelt Nemzeti Filmalap és a médiahatóság között. Habár a médiatörvény arról nem határoz, hogy kormánybiztosnak lehet-e rádiója, de arra nem adtak választ, miként próbálják azt elkerülni, hogy a médiatanács döntéseit egy kormánytag befolyásolassa.
https://24.hu/media/2017/09/18/plagium-vagv-osszejatszas-igv-terjeszkedik- andy-vajna/
https://index.hu/belfold/2017/10/19/nmhh mediatancs vajna meszaros/