A legélesebb összecsapás a muzulmán és más migránsok ügyében várható közöttük – jósolja a The New York Times. Merkel ragaszkodik a nyitott kapuk politikájához és ezzel tartósítja, hogy a kontinens képtelen közös megoldást találni. Pedig Párizzsal közösen biztosan találnának középutat a fenyegetés figyelmen kívül hagyása és az ártatlan áldozatok megsegítése között. Mindeközben a hangulat igen rossz irányba halad.

Az ijedt európaiak kicsiny, szuverén államaikba vonulnak vissza, amelyeket a jobboldal és az idegengyűlölet hajt. Magyar- és Lengyelországban ezek az erők már át is vették az irányítást. Lehet, hogy jövőre ugyanez lesz a helyzet a franciáknál is. Ahhoz, hogy ezt az irányzatot meg lehessen fordítani, vezetők kellenek. Az államfőknek fel kell készíteniük a polgárokat arra, hogy hinniük kell az európai békében és együttműködésben, ez alapfeltétel a nagyobb egységhez a 20. század megosztottsága és szörnyűségei után.

A briteknek tett engedmények után félő, hogy mi lesz a közös európai tervvel – állapítja meg a Financial Times. Romano Prodi, a korábbi bizottság elnök attól tart, hogy a megállapodás az unió széttöredezéséhez vezet. A Le Monde arról ír, hogy még sohasem ért el ilyen szintet a megosztottság és a szolidaritás hiánya. A Libération azt kérdezi, mi akadályozza meg a magyarokat és a lengyeleket, hogy megszervezzék a maguk népszavazását?

A spanyol El País szerint a Nagy-Britanniának szavatolt kivételek olyan alapelveket kérdőjeleznek meg, mint a szabad mozgás és a nemzetiségen alapuló diszkrimináció tilalma.

A német sajtó ugyanakkor nem osztja ezeket az aggályokat. A Die Welt pl. úgy látja, hogy az egyezség véget vet a jóléti turizmusnak, és már a dánok is változtatni akarnak a szociális juttatások számításának módján. A francia külügyminiszter szintén azt hangoztatta, hogy nem érte semmiféle tartós kár az európai tervet.

Az óvatos lengyel reakciók tükrözik, hogy Varsó milyen kompromisszumra kényszerült a szigetországban dolgozó 700 ezer polgárának érdekvédelme és az ország számára kulcsfontosságú szövetség támogatása között. A Gazeta Wyborcza úgy értékelte, hogy a Szydlo-kormány próbálta ugyan megtartani a lengyel vendégmunkások kedvezményeit, de már hetek óta világos volt, hogy a brit kilépés megakadályozására hajlandó elfogadni a részleges hátrányos megkülönböztetést velük szemben.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Merkel minden követ megmozgat, hogy a következő két hétben csökkenteni tudja nyomni a menekültek számát. A brüsszeli csúcs előtt eredetileg úgy látszott, hogy a kancellár egyedül áll szemben mindenki mással, de végül az osztrák kancellár kapott a fejére, amiért csak napi 80 menekültet hajlandó befogadni. Csak a magyarok és a horvátok álltak Faymann mellé. Ha viszont a német kormányfő most kudarcot vall, akkor a borúlátóak azt mondhatják, hogy lám, közösen nem megy, itt nemzeti megoldásra van szükség. A kérdés, hogy mit csinál Orbán? Hírek szerint a minap a lillafüredi frakciótanácskozáson még arról beszélt, hogy meg kell hiúsítani a német-török megállapodást. Pár nappal később viszont a V4-es kollégákkal együtt már az EU–török terv mellett tette le a garast. Azután a múlt heti brüsszeli csúcsértekezlet előtt a konzervatív miniszterelnökök és frakciófőnökök egyeztetésén még tovább ment: kijelentette, hogy ha sikerül a külső határokat megvédelmezni, akkor lehet beszélni a kvótákról is. A lap megjegyzi, hogy talán a valóság is kijózanítja, hiszen kerítés ide vagy oda, mostanában megint több menekült érkezik Magyarországra.