A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara statisztikái alapján a harmadik negyedévében a kamarához összesen 135 145 ügy érkezett, hetedével több, mint a tavalyi azonos időszakban, amikor 93 262 üggyel foglalkoztak a szakemberek. A végrehajtási ügyek többsége továbbra is „kis követelés”, nem éri el a százezer forintos összeghatárt, és mindössze ötöde haladja meg 500 ezer forintot. A „kis követelések” többnyire közüzemi tartozásból állnak össze: víz-, áram-, gázdíj, valamint mobilszolgáltatónál és parkolótársaságnál be nem fizetett tartozás.

Az idei harmadik negyedévben 705 alkalommal zajlott sikeres ingatlanárverés, ez az ügyeknek 0,52%-a. Az esztendővel ezelőttihez képest viszont éppen harmadával több. Az ingatlan-árveréseknek mintegy fele volt lakóingatlan-árverés.

Az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról 182/A. §-a szabályozza a téli kilakoltatási moratóriumot. E szerint a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a december 1-jétől március 1-jéig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el, ha a kötelezett magánszemély. Nincs helye halasztásnak az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során, vagy ha a kötelezettel szemben korábban rendbírságot szabtak ki.
A bíróság – erre irányuló végrehajtási kifogás esetén – a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót, ha
a) a kötelezett vagy a vele egy háztartásban élő személy a kiürítendő lakóingatlan helyett más beköltözhető lakóingatlan használatára jogosult, 
b) a végrehajtást kérő a halasztás időtartamára a kötelezett elhelyezéséről gondoskodik, vagy 
c) a magánszemély végrehajtást kérő valószínűsíti, hogy a kiürítendő lakóingatlan birtokba vétele nélkül lakhatása nem biztosított.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara cáfolja a sajtóban múlt héten megjelent híreket, amelyek szerint a téli kilakoltatási moratórium december 1-jei életbe lépése előtti napokban tömeges kilakoltatások voltak várhatók. A kamara szintén cáfolja Simó Endrének, a Magyar Szociális Fórum elnökének kijelentését arról, hogy több tucat adós menekült öngyilkosságba a kilakoltatás elől. Az idén négy esetben történt sajnálatos öngyilkossági kísérlet kilakoltatás során, ami három alkalommal végződött halállal. Ez a szám önmagában is magas, éppen ezért nem indokolt a médián keresztül történő felnagyítása. A kamara ezúton is őszinte részvétét fejezi ki, és mély együttérzéséről biztosítja az elhunytak hozzátartozóit.

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara továbbá pontosítani kívánja a Magyar Szociális Fórum azon állítását is, amely szerint „egyes végrehajtók januárra és februárra tűztek ki kilakoltatásokat”. A végrehajtói munkát törvény szabályozza. A bírósági végrehajtásról szóló törvény értelmében minden év december 1-jétől március 1-jéig tartó időszakában – néhány kivétellel – nem kerül sor lakóingatlanok kiürítésére, vagyis természetes személyek kilakoltatására. Tömeges kilakoltatásokra tehát a téli időszakban nem kell számítani.

Tekinttel arra, hogy az Infovilág – a hiteles hírportál ragaszkodik az érdekeltek/megszólítottak véleményének a közzé tételéhez a hallgattassék meg a másik fél elve és gyakorlata alapján, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közleményét eljuttatta Simó Endrének, a Magyar Szociális Fórum alapítójának, felkínálva a lehetőséget a véleménynyilvánításra. A fórumtól ez a válasz érkezett:

MSZF: az emberélet nem lehet vita tárgya

A Magyar Szociális Fórum szerint az emberélet nem lehet vita tárgya, mindenkinek joga van az élethez, és ez a legalapvetőbb emberi jog magában foglalja a lakhatáshoz való jogot is. A társadalmi mozgalom szerdán kiadott közleményében azért tartotta szükségesnek leszögezni elkötelezettségét az élet védelmében, mert a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara kedden vitába bocsátkozott vele az emberéletekben keletkezett veszteségről a végrehajtások során.

Sajnálatos és erkölcsileg tarthatatlan, hogy valaki azzal próbálja védeni a mundér becsületét, és igazolni az igazolhatatlant, hogy „nem annyian, hanem ’csak’ ennyien dobták el maguktól az életet”, amikor a végrehajtók megjelentek náluk, hogy kilakoltassák őket.

A Magyar Szociális Fórum megerősíti Simó Endre alapító-szervező kijelentését a Kossuth Rádió „Időt kérek” című, 2011. december 3-i műsorában: „Több száz kilakoltatásról tudunk, és több tucat olyan esetről, amely öngyilkossággal végződött. Ezeknek az eseteknek egy része a kilakoltatás közben történt” (július 1. a kilakoltatási moratórium felfüggesztése óta).

Az MSZF azt is megerősíti, hogy lakossági jelzéseket kapott januárra és februárra, azaz a téli kilakoltatási tilalom idejére tervezett kilakoltatásokról. „Döbbenetesnek tartjuk, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a végrehajtói munka törvényes szabályozására hivatkozva megengedően néhány kivételről tesz említést, anélkül, hogy tudatná, biztosítanak-e más lakhatást a néhány kivételnek, nehogy az utcán kössenek ki, és gyarapítsák a fagyhalálban elhunytak seregét. Emlékeztetünk arra, hogy az ősz végéig közel negyvenen fagytak meg az országban, csaknem kétszer többen, mint tavaly ősszel, és az áldozatok túlnyomó többsége hajléktalanokból került ki” – áll a válaszban.

A közlemény végül leszögezi, hogy a kialakult tragikus állapotokért természetesen nem a Bírósági Végrehajtói Kamarát terheli az elsődleges felelősség, hanem azt a politikát, amely az élethez való jogot alárendeli a piaci érdeknek, azaz megengedi, hogy sérüljön az élethez való jog, nem biztosít munkát és megélhetést az embereknek, és mindeközben még azt az alapelvet is tagadja, hogy a jövedelemhiány nem lehet ok a kilakoltatásra.

Az MSZF meggyőződése szerint senki sem fosztható meg alkotmányos jogától az élethez és a lakhatáshoz. Ezért a bírói ítélettel foganatosított kilakoltatásoknak is csak azzal a feltétellel szabadna megszületniük, hogy az érintettek ne kerüljenek az utcára, hanem emberhez méltó másik lakást biztosítsanak nekik a bírói ítélettel elvett régi helyett.

Szerkesztőségünk ezennel (kommentár nélkül) lezártnak tekinti a két szervezet véleménynyilvánítását ebben az ügyben.