A Politico amerikai portál európai kiadásának munkatársa betekinthetett azokba a dokumentumokba, amelyek szerint az Európai Bizottság most első ízben javasolná az orosz gázszektor részleges szankcionálását az Ukrajna ellen indított háború miatt.

Az orosz szénhidrogén-bevételek büntető intézkedésekkel való korlátozása mindmáig csak az olajra vonatkozik. A brüsszeli testület elképzelése szerint a jövőben szankciókkal sújtanák a cseppfolyósított földgáz (angol rövidítéssel: LNG) eladásából a Kreml kasszájába befolyó összegek mintegy negyedét. Ez a tavalyi adatok alapján mintegy 2000 millió eurótól fosztaná meg Oroszországot. Azt nem tiltanák meg, hogy az EU-ba importáljanak orosz LNG-t, de az csak saját felhasználásra lenne lehetséges, a tovább exportálást már nem engednék. Tilalom alá esnék ezen felül az európai uniós részvétel újabb, jövőbeli orosz LNG-projektekben. Mindezt a sorrendben immár 14. EU-szankciós csomag tartalmazná.

Az Európai Unió javaslattevő-végrehajtó testületének a tervét holnap vitatják meg a tagállamok, egyelőre nagyköveti szinten. Esélylatolgatásában a Politico azt írja, hogy miközben növekszik az elgondolás támogatottsága például olyan uniós nagyágyúk részéről, mint Német-, illetve Olaszország, az orosz energiára nagy mértékben ráutalt Magyarország eddig megakadályozott minden olyan szankciót, amely a földgázra vonatkozott volna.    

Térjünk még vissza Magyar Péter vasárnapi debreceni nagygyűlésére, illetve annak nyugati ismertetésére! Figyelemre méltó, hogy a Reuters világhírügynökség, és annak nyomán nagyon sok orgánum – köztük például az EurActiv brüsszeli hírportál – a Tisza-párt politikusáról szóló korábbi híradások zömével ellentétben most nem az ukrajnai háború megítélésére helyezte a hangsúlyt, hanem azt emelte ki, hogy debreceni beszédében Magyar Péter célba vette Orbán Viktor politikájának egyik kulcselemét, a családpolitikát.

A Reuters emlékeztetett arra, hogy Orbán állítása szerint Magyarország az EU-országok közül arányaiban a legtöbbet költi a családok támogatására. Magyar viszont felhívta a figyelmet a családi pótlék összegének az igen alacsony szintjére, és azt mondta, hogy olyan, teljesen új rendszerre van szükség, amely valóban a rászorultság alapján nyújt célzott juttatásokat. Szólt arról is, hogy Magyarországot ma egy jó kapcsolatokkal rendelkező elit irányítja, aminek ő véget vetne. A Reuters utalt arra, hogy nemzetközi felügyeleti intézmények szerint Orbán európai uniós forrásokat terel Fidesz-közeli üzletemberekhez, hogy beássa magát a hatalomba, és azt mondja, hogy Magyarország nem korruptabb más országoknál.

Az uniós források felügyeletére létrehozott hatóság azonban felpanaszolja, hogy nem rendelkezik a visszaélések leleplezéséhez szükséges jogkörökkel – tette hozzá a hírügynökség.

A nemzetközi média Magyarországot érintő friss írásainak a zöme Hszi Csin-ping kínai elnök európai körútjával foglalkozik. A tekintélyes német hetilap, a Die Zeit internetoldalán megjelent elemzés a kínai vezető három tárgyalópartnerére a címben a következőképpen utal: Nehéz megbeszélések Macronnal, fesztelenül Orbánnal és Vučićcsal. A szerző, Steffen Richter szerint Hszi célja Párizsban az, hogy elhárítsa a kínai termékeket sújtó büntetővámok veszélyét, Magyarországon és Szerbiában viszont az, hogy gyengítse az európai egységet. A Die Zeit publicistájának a megfogalmazása szerint az Európai Unió számára geopolitikai értelemben mind a Moszkvával és Pekinggel együttműködő Szerbia, mind pedig Magyarország centrifugális, vagyis kifelé irányuló tehetetlenségi erőt jelenít meg – az előbbi annak ellenére is, hogy a szerb nacionalista Aleksandar Vučić azt állítja, be akarja vezetni országát az EU-ba.

A La Croix című – tegyük hozzá: kifejezetten katolikus szellemiségű – francia lap hasonlóan látja a helyzetet, de ennél is keményebben fogalmaz: azt írja, hogy Kína a jelek szerint ingadozik, mi legyen is az Európa-stratégiája, partnernek vagy ellenfélnek, netán zsákmánynak tekintse a kontinenst. Ebből a szempontból pedig zavaró, hogy Hszi Csin-ping választása a körúton Franciaország mellett meglátogatandó országokat illetően Szerbiára és Magyarországra esett, vagyis – idézem a La Croix-t – két olyan országra, amelyet illiberális rezsim ural, és ezek kényelmes szövetségesek egy kommunista diktátor számára, hasznosak Európa megosztásához. 

A nyugati sajtó egyébként – a La Croix mellett például a német Handelsblatt is – kiemeli: francia részről azt a célt tűzték ki, hogy lebeszéljék Hszit az Ukrajna elleni orosz háborús erőfeszítések támogatásáról, valamint, hogy a saját termékei számára piacokat kereső Kínának feltételeket szabjanak.

A La Croix azonban úgy látja, ehhez az utóbbihoz, vagyis ahhoz, hogy Európa tekintélyt vívjon ki magának Kína szemében, német részről nincs meg a kellő elszántság.