Az árfolyamrögzítés gyakorlatilag egy újabb addicionális, alacsony kamatozású hitelfelvétel. Kevés azon esetek száma, amikor egy adós problémáját csak úgy lehet megoldani, hogy egy újabb hitellel terheli a gazdálkodását. Egy ilyen lépés csak azokban az esetekben lehet indokolt, ha az adós úgy véli, hogy a hitel lejártakor már érezhetően jobb gazdasági helyzetben lesz (például előléptetik, vagy fizetésemelést remél), vagy ha a terhelt ingatlant jóval magasabb áron tudja a lejáratkor eladni, mintha a bank most árverezné el. Ezek elég kockázatos és kiszámíthatatlan események, így egy ilyen döntést alaposan meg kell fontolni. 

A hitelszakértő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy vannak olyan körülmények, amelyek esetében erősen megfontolandó a rögzített árfolyammal élni. Ez akkor fordulhat elő, amikor az adós a rögzítéssel járó új hitel kedvező tulajdonságát – vagyis az alacsony kamatot – egy másik, drágább hitel (pl. személyi hitel vagy hitelkártya-törlesztés) felváltására használja, amely a jelzáloghitelen felül terheli. Ebben az esetben a rögzítéssel felszabaduló tőkét a drágább hitel előtörlesztésére lehet használni. 

Másik lehetőség, hogy a felszabaduló tőkét lakás-takarékpénztári megtakarításra fordítja az érintett, amelyből kedvezményes lakáskölcsönt tud felvenni. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy itt is adódhat egy negatív forgatókönyv, amely akkor íródik, ha a rögzítési idő végén lényegesen magasabb lenne a svájci frank árfolyama, mint most. Ebben az esetben ugyanis az adós majd a magasabb árfolyamon tud törleszteni, hisz’ a rögzítés nem szünteti meg az árfolyam-kockázatot. 

Veisz István hozzáteszi, hogy minden elhamarkodott döntés előtt érdemes szakemberhez fordulni és közösen kiszámolni, hogy az adott feltételek mellett érdemes-e a fentiek valamelyikét választani. 
Nézzük a konkrét számokat! Ha négy éve, még 165 forintos frankárfolyamon felvett valaki 10 milliós hitelt 20 évre, amelynek a jelenlegi thm-mutatója 7,5%, akkor most a havi törlesztőrészlete 104 181 Ft. (215 Ft-os frankárfolyam esetén.) Ha ilyenkor az adós árfolyamrögzítést választ, akkor a következő 36 hónapban az átmeneti törlesztőrészlet 84 600 Ft-ra csökkenne, vagyis a megtakarítás 19 581 Ft. 

Kalkuláljunk elsőnek azzal, ha ezt az összeget az adós egy magasabb kamatozású, például személyi kölcsön átütemezett törlesztésére fordítja. Ezeknek a kölcsönöknek az átlagos thm-mutatója 25–31% között mozog. Ha valaki 60 hónapra felvett 1,5 millió forintot két éve, annak a havi törlesztője 42 ezer forint és a jelenlegi tőketartozása 1 150 000 forint. Ebben az esetben megérheti az árfolyamrögzítést választani és az így keletkezett havi megtakarítást felhasználni, és magasabb törlesztőrészlettel fizetni a személyi kölcsönt. (Ehhez a folyósító banknál szerződésmódosítást kell kezdeményezni, aminek a költsége bankonként eltérő. Másfél millió forint személyi kölcsönnél átlagosan 15 000 Ft körül alakul.) A vállalt magasabb törlesztőrészlettel, vagyis 61 581 Ft-tal számolva egy évvel rövidebb futamidő alatt fizethető vissza a kölcsön és így összességében kevesebb kamatot is kell fizetni a banknak. 

A fenti számításokból kiindulva, ugyanígy használható az árfolyam-rögzítésből felszabaduló havi összeg akár áruhitel vagy hitelkártyák előtörlesztésére is. Ez utóbbiak kamatozása rendkívül magas, 38–45%-os thm-mel. 
Másik lehetőség a meglévő devizaalapú lakáshitel felváltása lakás-takarékpénztári megtakarítással. Szakértők már foglalkoztak azzal, hogy a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama 10% feletti – és ráadásul kamatadó sem terheli, így megérheti az árfolyamrögzítést és ezzel egy alacsonyabb kamatozású hitel lehetőségét választani, hiszen ezzel nyereség érhető el. Azonban több szakértő is leszögezte, hogy mivel a lakás-takarékpénztári megtakarítások hozama leghamarabb négy év után realizálódik így nem éri meg a jövőbeni hozam reményében felvállalni az árfolyam-mozgásokból adódó kockázatot. 

Ezzel a Duna House Hitel Centruma is egyetért, viszont érdemes még egy előnyét figyelembe venni e megoldásnak, mégpedig azt, hogy a megtakarítási idő végén kedvezményes – a jelenlegi devizahiteleknél alacsonyabb – kamatozású forint alapú lakáskölcsön igényelhető, amellyel a fennálló devizaalapú lakáshitel előtörleszthető.