Az uniós tagállamok többségében – köztük olyan, rendkívül magas munkanélküliségi rátával küzdő országokban is, mint Görög-, Spanyolország, Portugália – nőtt a foglalkoztatás aránya: az ágazatok nagy többségében javult, a szolgáltatási ágazatban látványosan emelkedett.

Az áttekintés szerint a foglalkoztatás minden típusa tekintetében, tehát nem csupán az ideiglenes és a részmunkaidős foglalkoztatás, hanem az állandó és a teljes munkaidős foglalkoztatás területén is javul a helyzet. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta válság előtti szintre szorítása a reméltnél lassúbb ütemű.

Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért, valamint a munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős biztos így nyilatkozott: „Noha a foglalkoztatási arány már növekszik, ez a növekedés még mindig túl kicsi és túl lassú. Különösen a tartós munkanélküliség továbbra is alapvető kihívás az unió számára. Háromszáztizenöt-milliárd eurós beruházási offenzívánk célja a gazdasági növekedés fellendítése és a lehető legtöbb munkahely létesítése. Célirányos intézkedésekre is szükség van azok megsegítésére, akik már hosszú ideje munkanélküliek.”

Továbbra is számos kihívással kell szembenézni, különös tekintettel a fiatalok, a 15–24 év közöttiek, valamint a 39 és 25 év közötti fiatal felnőttek hosszú távú munkanélküliségére és korlátozott munkalehetőségeire. A fiatalok munkanélküliségi aránya számottevően csökkent ugyan, de továbbra is nagyon magas az EU-ban. A tartós munkanélküliség egyre súlyosabb probléma az unióban. A tavalyi második negyedévben összesen 12,4 millióan (a gazdaságilag aktív népesség 5,1%-a) voltak már több mint egy éve munkanélküliek, és ennek a létszámnak több mint a fele több mint két éve nem talált munkát. Görögországban és Cipruson a tartós munkanélküliségi ráta történelmi csúcsokat ért el.

Az Európai Unióban folytatódott a háztartási jövedelem (a háztartások rendelkezésre álló bruttó jövedelem, GDHI) növekedése, de a vártnál lassúbb ütemben. A bizonytalan gazdasági fellendülés és a munkaerő-piaci kihívások rányomták bélyegüket a háztartások és az egyének körülményeinek szerény javulására. Úgy tűnik föl, hogy az alacsony jövedelmű háztartások pénzügyi nehézségeinek 2014 első felében megfigyelt enyhülése megtorpant az utóbbi hónapokban.

Adóreform: a hatékonyság és a méltányosság összeegyeztetésének eszköze

A munka adóterheinek csökkentése a 2014. évi ország-specifikus ajánlások elengedhetetlen részét képezte. Az államháztartási konszolidációval összefüggésben ajánlott szakpolitikai alternatíva a munka adóterhéről a növekedést kevésbé gátló adóbevételi forrásokra való átállás, valamint egyes tagállamokban az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem. Az áttekintés azt mutatja, hogy 2012-ig (eddig állnak rendelkezésre a legfrissebb adatok) a tagállamoknak még a felében sem csökkentek a munka adóterhei, és ez csak néhány országban párosult a fogyasztás adóterheinek növekedésével.

A társadalmi célok mellett a költségvetési és a foglalkoztatási célok eléréséhez is kedvezően járulhat hozzá az adókijátszás és az adókikerülés elleni küzdelem.

Foglalkoztatás az egészségügyben és a szociális szolgáltatások területén

Az egészségügyi és szociális szolgáltatások ágazatában jellemzően képzettebb a munkaerő, mint a gazdaság többi részében, ugyanakkor ott nagyobb a nemek közötti bérszakadék, nehezebbek a munkakörülmények és magas a részmunkaidős foglalkoztatás aránya, ami megnehezítheti azt, hogy új munkavállalókat vonzzanak az ágazatba.

Mindazonáltal az ágazatban a munkaerő elöregedése miatt emelkedni fog a munkalehetőségek száma, továbbá a demográfiai változások, a válság gazdasági és szociális következményei, a növekvő egyenlőtlenségek, a technológiai fejlesztések, illetve az átalakuló társadalmi minták nyomán kialakuló új szükségletek miatt növekedni fog a kereslet. A gazdasági és pénzügyi válság kétféle hatású az egészségügyi és szociális szolgáltatások tekintetében: egyrészt bizonyította, hogy ezek a szolgáltatások mérsékelhetik a válság hatását. Másrészt a természetbeni ellátásokra fordított kiadások számottevő csökkentése révén a költségvetési megszorítások hatottak az egészségügyi és szociális szolgáltatások finanszírozására.

További információk