Az idén az 1,5-2 százalék körüli reáljövedelem-növekedés ellenére várhatóan alig növekszik a lakosság vásárolt fogyasztása. Ez is főként a szolgáltatások területén csapódik le, így hat év visszaesés után az idén sem számíthatunk látványos bővülésre a kiskereskedelemben. Az ágazat a minap publikált kedvező júliusi adat ellenére is várhatóan csak néhány tizedszázalékos növekedésre lesz képes.

Az eladósodott háztartások hitelállományának fokozatos csökkentése és a lakosságnak a válság kezdete óta felerősödött óvatossága következtében az emberek többletjövedelmüket elsősorban nem fogyasztásra, hanem adósság-visszafizetésre fordítják. A magas jövedelműeknél mindemellett a pénzügyi megtakarítások állománya is bővül. A fogyasztás csökkenése főként a hoszszú távú jövedelmi helyzet várható alakulására és a hitelezési feltételekre érzékeny tartós fogyasztási cikkek forgalmát érinti negatívan, ez egy-két kivétellel minden termékcsoportnál érzékelhető.

A kiskereskedelmi forgalom idei, várhatóan stagnálás körüli állapotát megelőzően az elmúlt hat évben négyszer 2 százalék, egyszer 5 százalék körüli mértékben csökkent a forgalom volumene, emellett egyszer bővült ugyan, de akkor is csak 0,5 százalék alatti mértében. Ha 2006-ot tekintjük bázisnak, 2012-ig, de 2013 júniusáig is több mint 12 százalékos a visszaesés, 2010-hez képest pedig mintegy 2 százalékos.

Bővebb régiónk országaiban az elmúlt hat és fél évben a magyar mellett még Horvátországban volt visszaesés (minusz 7 százalék), a többi országban összességében nőtt a kiskereskedelmi forgalom, közülük is legnagyobb mértékben Lengyelországban és Romániában (25, illetve 20 százalékkal).

A folyamatosan csökkenő forgalomra és az ennek hátterében meghúzódó fogyasztási képességre illetve hajlandóságra több tényező is hatott. Közülük a legfontosabb a gazdasági válság, mely átstrukturálta a háztartások fogyasztási szerkezetét, megváltoztatta a lakosság fogyasztási szokásait. A krízis következtében egyrészt számottevően nőtt a munkanélküliség, másrészt látványosan csökkent a reáljövedelem, harmadrészt pedig a devizahiteleken keresztül számottevően nőtt a háztartások eladósodottsága. A háztartások tartalékaik (ha egyáltalán voltak) felélése után kényszerű fogyasztás-visszafogással reagáltak az őket ért sokkra. A cikk itt folytatódik, tessék kattintani!