A kérdésre, hogy Orbán és Kaczynski mégis miért annyira népszerű saját hazájában, Reding így válaszolt: mostanság viszonylag könnyű a populista autokraták dolga. Mert sokkal egyszerűbb ellenségképet gyártani, mint megmagyarázni a bonyolult helyzetet. Meg több helyen az emberek kiábrándultak a megszokott pártokból. A politikus asszony kitért arra is, hogy az Európai Néppárt valóban felléphetne Orbán Viktor ellen, csak itt ugyanaz a dilemma vetődik fel, mint általában a nagycsaládoknál: kitaszítsák-e az ilyen fura figurákat, vagy próbáljanak hatni rájuk?  

Ez is a Die Pressében olvasható: biztosnak látszik, hogy két jókora lyuk mindenképpen lesz Dél-Burgenlandban a magyar határ mentén tervezett kerítésen, mert a kismartoni megyéspüspök nem ment bele, hogy műszaki akadályt emeljenek az egyház két, ottani birtokán. Zsifkovics azt közölte, tudja, milyen nehéz a helyzet, és hogy mekkora felelősség hárul az államra, ám lelkiismereti okokból mégsem tehet mást. Az intézkedés ugyanis ellentmond az evangélium szellemének, a pápa Európához intézett üzenetének, különösen egy olyan egyházmegyében, amely évtizedeken át élt a vasfüggöny árnyékában. Ráadásul a katolikusok az utóbbi hónapokban igen sokat fáradoztak azon, hogy ajtót nyissanak a menekülőknek.

A főpap kiemelte, hogy ő maga a vasfüggöny mentén nőtt fel, és tisztában van azzal, mekkorát lendített Burgenlandon, amikor végre felszámolták. Kijelentette: megérti az emberek félelmét, de nem lenne jó püspök, ha nem keresztényi módon reagálna ezekre az érzésekre. Ám a válasz nem a kerítés, hanem szükség esetén éppen egy lyuk abban. Az akadály különben csaknem10 kmhosszan húzódik majd Moschendorf és Heligenkreuz között.

Finnország felfüggesztette a menekültek visszatoloncolását Magyarországra, miután a Legfelső Közigazgatási Bíróság egy afgán menedékkérő esetében közbelépett, mondván, hogy az érintett emberi jogait veszélyeztetné, ha visszaadnák a magyar hatóságoknak – jelentette az Yle uutiset. Az ítélet szerint ugyanis fennáll a lehetőség, hogy a férfit a magyarok visszaküldjék Szerbiába, onnan pedig hazapaterolják Afganisztánba anélkül, hogy bárhol megvizsgálnák, mennyire szorul rá a nemzetközi védelemre. A tudósítás megjegyzi, hogy Magyarország az egyetlen olyan uniós tag, amely biztonságos harmadik államnak minősítette Szerbiát.

A finn bírósági döntés arra is rámutatott, hogy egyébként is súlyos gondok vannak a magyar menedékjogi eljárással. Ideértendő, hogy a kiadatás után a szóban forgó férfi fellebbezhet ugyan az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, de ettől még átteszik a szerb határon. A finn belügyminiszter a határozat ismeretében azt mondta, hogy Magyarország az európai jogot sérti meg, amikor Szerbiába deportálja a menedékkérőket. Tűrhetetlennek nevezte, hogy az emberi jogok ilyen állapotban legyenek egy uniós államban, és emiatt ne lehessen alkalmazni a Dublini Szerződés előírásait. Egyébként ugyanilyen okokból Svédország sem toloncol senkit vissza Magyarországra.  

A Bloomberg hírügynökség úgy értékeli, hogy a pedagógusok lázadása sokat ront Orbán Viktor bevándorlásellenes retorikájának hatékonyságán. Mint rámutat, a miniszterelnök arra használta fel a menekültválságot, hogy megerősítse hazai népszerűségét, ám a tanárok most ismét a belpolitikára irányítják rá a figyelmet. Az embereket jobban érdeklik az iskolákban és a kórházakban uralkodó állapotok.

Török Gábor úgy véli, hogy a migránsáradat elapadása után Orbánnak új témát kell találnia a 2018-i választások előtt. Figyelmeztető lehet számára, hogy a szlovák kormányfő szintén a menekültekre összpontosított a választási kampányban, ám ráfizetett, mivel a szavazópolgárok számon kérték rajta, hogy elhanyagolta a közoktatást és az egészségügyet.

Balázs Zoltán, aki politológiát tanít a Corvinuson, szintén nem látja, hogy a Fidesz miként profitálhat politikailag a kérdésből, ha Európának sikerül úrrá lennie a válságon, vagy ha a bevándorlók elkerülik Magyarországot. A hatalom ezzel együtt a menekültekre koncentrál, ám Balázs szerint a népszavazás visszaüthet, ha nem mennek el elegen szavazni.