Miként valamennyi alkalommal, ma is hét laudációt mondott el professor emeritus Vámos Tibor akadémikus, a Hazám-díj kuratóriumának elnöke. A hetes nem valami bűvös szám, akik egy kicsit is járatosak az irodalomban, József Attila költészetében, és ismerik a Hazám című ciklusát, tudják: a remekmű hét szonettből áll. A díj kuratóriuma – hangzott el a mai ünnepi alkalommal is – azoknak a tudósoknak, művészeknek, szellemi kiválóságoknak adományozza a kitüntetést, akik kiemelkedő tevékenységet folytattak a magyar közgondolkodásban, értékőrző és értékteremtő életművük maradandó a haza és a nép, végső soron az emberiség szolgálatában.
A Hazám-díj kezdeményezője Ördögh Szilveszter (1948–2007) író, műfordító, szerkesztő volt, aki halála után részesülhetett az elismerésben. Az idén ötven jelöltből választotta ki a kuratórium (Ágh Attila egyetemi tanár, Hovanyecz László újságíró, Kocsis András Sándor a XXI. Század Társaság elnöke, Révész Tamás egyetemi tanár, Romsics Ignác akadémikus, Vámos Tibor akadémikus, a kuratórium elnöke és Varga Gyula professor emeritus) a tudósításunk bevezetőjében már felsorolt kiválóságokat, akiket ez alkalommal a 84 esztendős költőlegenda, Juhász Ferenc köszöntött gyönyörűséges gondolatokkal.
A díjakat Kocsis András Sándor a XXI. Század Társaság elnöke adta át az ünnepelteknek Vámos Tibor professzor, kuratóriumi elnök méltató gondolatai, laudációja közben. (A névsorban első díjazott, Augusztinovics Mária közgazdász egészségi állapota miatt nem vehetett részt a mai eseményen, ezért férje vette át a kitüntetését.)
Augusztinovics Mária
Mindannyiunknak Guszti. Guszti a közgazdasági folyamatok modellezésének egyik hazai úttörője volt abban az időben, amikor a modellezés objektív ereje is segített meggyőzni a felelős gondolkodókat az akkori gazdasági rendszer tarthatatlanságáról és a valós folyamatok igazáról a politikai kényszerpályákkal és a megalapozatlan elképzelésekkel szemben.
Ezekből a reálisabb modellekből azonban még sokáig hiányzott a legfontosabb aktor, az ember szerepe.
Ő itt vált úttörővé, az életpályát tervező és az életpályát szenvedő ember modellezésével, elsősorban a – nem csak a mi világunk számára egyre szorítóbb –nyugdíjprobléma biztonságosabb, a jövőt építő rendszerének kidolgozásával.
Guszti a racionalitás és méltányosság harmonizálásának iskolateremtője lett.
Ilyen elkötelezettség kisugárzása hatott és hat ma is széles környezetében, azokban a dogmák helyett az embert és a társadalmi valóságot értékelik.
Horn Péter
Miért választottuk a humaniórák szép gyűjteményébe Horn Pétert, az állattenyésztő genetikust?
A kvalitások öröklődésének története is vezetett. Dédapja, Beöthy Zsolt a magyar irodalom történetének meghatározó alakja volt, tanulmányai ifjúkorom olvasmányai. Apját személyesen is ismertem, az Akadémia közgyűlésein szakmájának, az állattenyésztésnek problémái mellett nekünk személyében és felszólalásaiban az ember magatartásának mértékadója. Pétert akkor látogattam meg, amikor a Magyarországon még ritka CT-berendezéseivel a malacok vizsgálatát a beteg embereken segítő tudósként váltogatta. Az ember és az állatok szimbiózisának és közös biológiájának kutatója, hirdetője, gyakorlatának terjesztője.
Egyetemalapító. Ezen az egyetemen az agrártudományok mellett oktatják nemcsak azok üzleti kezelését, a pénzügyek ismeretét, hanem tanítókat is képeznek, tanítanak művészetet és a művészet közvetítését is. Itt folyik az a színészképzés, amely az immár történelmivé vált kaposvári színházi örökség folytatását tűzte ki céljául. Az egészségügyi centrum pedig a radioonkológia nemzetközi hírű intézményévé vált.
Így is, cselekvően folytatja a nevelő hagyományt egy új világ fáradhatatlan küzdőjeként. A kvalitások nemcsak öröklődnek, hanem összetartozóságuk maga az értelmes élet.
Markó Béla
„Egyik hazámnak nincsen íze,
másik hazámban nincsen fűszer,
megfagyott mutató vagyok csak,
elromlott a szeretet-műszer”
– irja Markó Béla az idén, a kettős kötődés keserű összegezéseként. Ez a keserű tapasztalat párosul a korábbi versek bölcsességével, a cseppkövek egymásra találásának hosszú folyamatával. Mindez nem enyhítiaz erdélyitáj-valóság szomorú üzenetét, és az időnként feltörő, a mélyben munkáló indulatokat, a világokra, emberekre minden összetartozóságra érvényes szétdaraboltság látványát:
„…atombombával
kell darabokra verni
ezt az átkozott sakktáblát,
hogy végre ki-ki a maga kockáján:
parasztkocka, királykocka,
vezérkocka, lókocka,
Istenkocka,
hullakocka stb..”
Ezért a személyesen szóló, nagy valóságokra ívelő, szép költészetért ajánljuk Markó Bélát, amikor egy lépéssel hátrébb vonult a napi küzdelmekből és szép-szomorú párlatként átérezhetjük ezt a Hazám-hoz csatlakozó mai gyötrelmet.
Máté Erzsi
A Nemzet Színésze, Halhatatlan, de legfőképpen élő csodáink egyike. Közel 200 szerep, tragédia és komédia, színház, film, televízió. Minden beszámoló az élményről: páratlan orgánum, csodás termet, de mindez nem elegendő magyarázat azokhoz a világokhoz, amiket a színészi tálentum számunkra megjelenít.
Amikor a maga életéről beszámol, a legfontosabbat mondja: szétfeszítettem a világot! Ez a világ azért volt ebben a fantasztikus repertoárban mind megjeleníthető, mert benne, mint élő csodahangszerben életre keltek, Aiszkhülosz és Shakespeare, Ionescu és Brecht, Spíró és Parti Nagy, de a napi kabarészerzők is.
Ebben a kivételes orgánumban, termetben, megjelenítő képességben a szerepek így feszítik szét számunkra a teljes világot. Magáról beszélve elmondja, mennyire vágyott gyermekkorában arra, hogy a szegénységből kiemelkedve legyenek szépséges ruhái, királynői szerepei.
Íme, a nagy tragikai szerepek és ez is megadatott és maradjon számunkra!
Rubik Ernő
Persze, hogy a világon mindenkinek a Rubik-kocka jut az eszébe, de nekünk mérnököknek, ő sokkal több, magának a kreatív embernek a szimbóluma, annak aki a régmúltban kereket alkotott a görgető fából, aki a gőz erejéhez folytonos, egyenes vonalú és forgó mozgást tervezett, aki létrehozta mindazt a gépet, ami a mát kényelmessé, élhetőbbé teszi és ezzel is a használhatóság feltételeit köti össze azzal az esztétikummal, ami bennünket is emberebbé varázsol.
A kocka eredetileg a mérnöki alapprobléma, a térbeli mozgás szabadságainak példája volt és Rubik ezért mondhatja, hogy működésének tág a távlati kisugárzása. Ha szétszedjük a kockát és meglátjuk a forgó illesztések zsenialitását, ha foglalkozunk a kocka logikai problémájával, már valamit érzünk ebből. Játék is, mint az építész Rubik számos további nagy ötlete, játék, az alkotó ember egyik életforma-megnyilatkozása és maga is esztétikum a gondolkodás és megvalósítás egységében.
Hass, alkoss, mint a kreatív ember jelszava, a gyarapítás pedig közös ügyünk. Hazám, hazánk így gyarapodjék!
Szilágyi István
Új, sajátos színt teremtett a magyar irodalomban. A szürrealista módszerekkel dolgozó realizmusnak van előképe és jelene nálunk is, de itt valami különösen egyedi jelenség alakult és ereje abban is megmutatkozott, hogy minden nagyobb előzmény nélkül lett nagy közönségsikere is.
Az izgalmasan olvasmányos történetek néha alig rejtett szürrealizmusa ritka pszichológiai mélységek felé ragadja el az olvasót. A főszereplők mellett megjelenik egy-egy széles társadalom, amelynek történelmi rajza feltűnő utalások nélkül mutat a nem változó karakterekre, csendes iróniával és kívül állóként is ábrázolt hitelességgel tárja fel az emberek motivációit, rejtett rúgóit.
Mindez egy csodálatosan eredeti nyelven, amely vegyíti a néprajz és a történelem ritka elemeit, fantasztikusan plasztikus jelzői kifejezésekkel, a dialógusokban gazdag, régi történet-elbeszélés módszerének ügyességével. Olvasóként úgy vagyok vele, mint ahogy a korábbi koroknak korukból kiemelkedő képeit szemlélem, azokat, amelyekben a részletek gazdagsága megragadó összképet sugároz, pedig témájuk esetleg nem különbözik az adott kor jókvalitású mestereitől.
Kő hull apadó kútba és Hollóidő, erősen ajánlott bevezető olvasmány Hazám ismeretéhez.
Tokody Ilona
Mekkora érték számunkra egy nagyszerű szoprán? A világ értékítéleteit a nemzetközi operaporond legnagyobbjai, Pavarotti, Carerras, Domingo és Pons azzal mondták ki, hogy partnerként őt kérték fel meghatározó szerepeikhez és azok az operaházak, amelyek a Metropolitantól kezdve, a bécsi Staatsoperen és a drezdai Semperoperen át sorra hívták meg főszerepekre, meg a kritika, amely Callashoz mérte.
Nekünk a hang és művésze még több, hiszen a nagy érzelmek olasz operái számunkra szólnak az ő hangján, interpretációin keresztül, azoké az időben nem halványodó érzelmeké, amelyek a mindennapi lét keménységeit lágyítják, elfogadhatóbb teszik és magasztosítják.
Ez az a hatás, ami miatt ezek az operák halhatatlanok maradtak és bennük a Halhatatlanok Társaságában Tokody Ilona.
Az eddigi díjazottak:
Bacsó Péter [†], Bálint András, Bari Károly, Benkő Samu, Berek Kati, Bodor Pál, Borbándi Gyula, Cselőtei László [†], Csengery Adrienne, Czeizel Endre, Domokos Géza [†], Enyedi György [†], Erdélyi Zsuzsanna, Erdős Tibor, Fejes Endre, Fejtő Ferenc [†], Féner Tamás, Ferge Zsuzsa, Gaál István [†], Garas Dezső [†],, Grendel Lajos, Halász Judit, Hankiss Elemér, Horváth Teri [†], Hubay Miklós [†], Huszár Tibor, Jancsó Adrienne [†],Jancsó Miklós, Juhász Ferenc, Kaján Tibor, Kallós Zoltán, Kántor Lajos, Kass János [†], Kállai Ferenc [†], Kányádi Sándor, Kertész Ákos, Keserű Ilona, Kokas Ignác [†], Konok Tamás, Korniss Péter, Kosáry Domokos [†], Kósa Ferenc,Kovács András, Kurtág György, Láng István, Makk Károly, Marx György [†], Melis György [†], Molnár Piroska, Nagy Károly, Novák Ferenc, Ormos Mária, Ördögh Szilveszter – posztumusz Hazám-díj [†], Pataki Ferenc, Petrovics Emil [†],Pécsi Ildikó,Ranschburg Jenő[†], Rolla János, Romány Pál, Sánta Ferenc [†], Sára Sándor, Sárosi Bálint, Schéner Mihály[†], Seregi László [†], Somlyódy László, Sütő András [†], Szabó István, Szabó Magda [†],Szabó Zoltán, Szakcsi Lakatos Béla, Szécsényi Ferenc, Szinetár Miklós, Tóth István, Törőcsik Mari, T. Sós Vera, Ujfalussy József [†],Vajda György, Varga Imre, Zsámbéki Gábor.
A XXI. Század Társaság „Hazám” díjának megalapításáról
A XXI. Század Társaságot – a történelmi jelentőségű XX. Század Társaság példáját, értékelveit és hagyományait fölelevenítve – 2001. január 31-én alapította meg 35 tudós és közéleti személyiség. Eltökélt szándéka, hogy független társaságként aktív és innovatív fóruma legyen a gyökeresen új kérdések és kihívások elemző, megoldást ígérő megvitatásának egy igazságosabb társadalom megteremtése elkötelezett híveként.
Mindezek fényében a XXI. Század Társaság úgy véli, hogy megkerülhetetlen újragondolni a szűkebb és tágabb értelemben vett értelmiség szerepét, hivatását, felelősségét a megváltozott világtörténelmi viszonyok között s egyben a magyar társadalomfejlődés sajátosságait hangsúlyosan figyelembe véve. E szerep és felelősség bonyolultabb, mint az elmúlt századokban volt; lényege azonban vélhetően változatlanul ugyanaz: a szellemi kezdeményezés, a lehetséges jobbító megoldások felvázolása, az igazságosságra törekvés példamutatása, az egyes ember és az egész társadalom eszméltető mozgósítása.
A XXI. Század Társaság mindezek szellemében 2001. október 31-én megalapította József Attila szonettkoszorújának címéről: a Hazám-ról elnevezett díjat, amit az arra érdemes hét személyiségnek adományoz évente héttagú kuratóriuma javaslatára értékőrző és értékteremtő életművük elismeréseként a magyar történelem első köztársasága kikiáltásának napján, november 16-án.
József Attila1937-ben, halála évében írta a Hazám című, hét szonettből álló költeményét. Sem József Attila, sem fölbecsülhetetlen értékű életműve, sem a Hazám nem szorul arra, hogy magyarázzuk: miért is közkincs és mérték számunkra – s meggyőződésünk szerint nem csupán Magyarországon, de Európában, sőt, ezen az „Akár egy halom hasított fa, / hever egymáson” világon is.
A Hazám (más „nagy” versei mellett) esztétikai, szociológiai, történelmi tanúságán és tanulságán túl jelképi erejű és értékű is.
A versről elnevezett díj mindazt magába sűríti és remélhetően szétsugározza, amit maga a költemény teljességében jelent.
A díjat a Hazám szonettkoszorú szellemiségét teljesítményében, értékében folytató és újrateremtő azon hét személyiségnek adományozza életművéért a XXI. Század Társaság, akiket az adott esztendőben arra érdemesnek ítél.
A díj elnevezése – a konkrét verstől eltekintve – önmagában is jelképezi azt a személyes, bensőséges és átélten őszinte viszonyulást múltunkhoz, jelenünkhöz és jövőnkhöz, amit a haza fogalma jelent.
A díj átadására a rövid életű, különböző külső és belső okok és körülmények miatt elbukott első magyar köztársaság kikiáltásának napján, november 16-án kerül sor.
A díj a feledés elleni emlékezést, valamint példát adó értékeink megbecsülését szolgálja.
