A tárgyaláson egyetlen részeredmény született: a X. kerületi vezetés hajlandóságot mutatott arra, hogy közben járjon a végrehajtónál, és június 11-ről néhány héttel elnapolják a család kilakoltatását, időt adva neki, hogy más megoldás után nézzen.

Szabó Krisztián jegyző és Wéber Tibor alpolgármester, valamint Antal Attila jogtanácsos, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. képviselője azzal indokolta a családnak nyújtott további segítség megtagadását, hogy Faragóék több mint hárommillió forintos adósságot halmoztak fel, nem működtek együtt az illetékesekkel, ezért olyan támogatásoktól is elestek, amelyeket egyébként megigényelhettek volna. Az önkormányzat a maga részéről „számos méltányos döntést hozott egészen a végletekig” – mondták.

Dudás Anna és Simó Endre, az MSZF részéről megkérdezte a kerületi elöljáróktól, miből fizethette volna a rezsit és a lakbért a Faragó család, hiszen havi 220–250 ezer forintból él. Elmondták, hogy három kiskorú gyermek van a családban, a nagykorúak tanulnak, illetve munkanélküliek. Faragó Mihály Ferencné 2009 óta folyamatosan munkát keres, noha rokkant, és rehabilitáció nélkül nem dolgozhat. Leszázalékolása, 2009 óta az asszonynak folyamatos rokkantsági ellátásban kellene részesülnie, mégsem kapja. A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tartozásából lényegében fedezhették volna a X. kerületi önkormányzattal szembeni adósságukat.

Dudás Anna, az MSZF szakértője segített a rokkant családanyának egy olyan beadvány megfogalmazásában, amely arra irányul, hogy a pénzt visszamenőleg és kamatostul megkaphassa. „Nem arról van szó, hogy nem akartak fizetni, hanem arról, hogy nem tudtak, mert nem rendelkeznek kellő jövedelemmel ahhoz, hogy kifizessék a tartozásukat” – érveltek az MSZF képviselői.

A kerületi vezetők elmondták: a hatályos jogszabályok értelmében az is szerződésszegésnek számít, ha valaki nem tud fizetni, mert nincs miből. Az önkormányzat csak bizonyos összeghatárig veheti figyelembe a fizetésképtelenséget, hiszen nem tehet az országos problémáról: a munkanélküliségről, a jövedelemhiányról, a társadalmi válságról – mondták.

Faragóék esete csak a család létszáma miatt kirívó – fűzte hozzá Wéber alpolgármester –, hiszen rajta kívül még 800 családdal szemben indítottak pert adósság miatt Kőbányán, és a napokban sok más családot is kilakoltatnak. A kerületi bérlakások üzemeltetése közben évi 700–800 millió forint veszteség éri az önkormányzatot, a ki nem fizetett lakbér és közüzemi díjhátralékok miatt – illusztrálták a társadalmi állapotokat.

A tárgyaló felek egyetértettek abban, hogy a kialakult drámai helyzetet nem lehet helyi eszközökkel orvosolni, hanem központi, állami intézkedésekre volna szükség. Lehet, hogy Faragóék néhány hétig még otthonukban maradhatnak (bár ez sem biztos), de mi lesz velük utána? És mi vár a többi 800 kőbányai családra? – kérdezte az MSZF, de választ nem kapott.

(Frissítés, 18,41) A kőbányai önkormányzat vezetése csütörtökön úgy döntött, hogy az eredetileg kitűzött időpontban, június 11-én reggel 8 órakor lakoltatják ki Faragó Mihály Ferenc 11 fős családját a X. kerület Kápolna utca 13. V. emelet 36. szám alatti önkormányzati bérlakásából. A hivatalos döntésről Antal Attila jogtanácsos, a Kőbányai Vagyonkezelő Zrt. képviselője tájékoztatta Simó Endrét, a Magyar Szociális Fórum szervezőjét csütörtök este. A kerületi jegyző és alpolgármester csütörtök délelőtt a Magyar Szociális Fórummal folytatott megbeszélésen hajlandóságot mutatott arra, hogy közbenjárjon a végrehajtónál, és június 11-ről néhány héttel elnapolják a család kilakoltatását, de a végrehajtó legközelebbi időpontként augusztus végét jelölte meg a kilakoltatás időpontjául, a kerületi vezetés pedig úgy döntött, hogy nem vár addig.