Az ágazati fizetésképtelenségi eljárások irányzata nagyjából követi a nemzetközi trendeket – mondjaKárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. Összességében az idén az első negyedévben negyedével nőtt az eljárások száma az amúgy sem alacsony bázishoz, a múlt év hasonló időszakához képest.

Magyarország kénytelen külföldi bizalomra, tőkére, forrásokra támaszkodni, hiszen a lanyha belső kereslet nem képes felfelé húzni a gazdaságot. A belső kereslet bővülésére sajnos nincs remény sem rövid-, de még középtávon sem, ezért sem lehet gyors és radikális váltást végrehajtani a külső forrásbevonásban, a külföldi piacokkal való együttműködésben – állítja Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója. A hazai gazdálkodóknak is igényt tartanak a kiszámítható környezetre, hiszen csak ilyen közegben képesek eredményesen működni. Ám a már hatályba léptetett, valamint a már bejelentett kormányzati intézkedések – egyebek között az általános forgalmi adó, valamint a munkára rakódó járulékok emelése –, a gazdálkodási környezet folyamatos és gyors változása bizalmatlanságot növelő tényező, pedig bizalom nélkül nem működhet jól a gazdaság. A külföldi befektetők is bizalmatlanná váltak, s el is bizonytalanodtak. Ez is szerepet játszik abban, hogy felgyorsult a fizetésképtelenségi eljárások számának növekedési üteme. Kárpáti szerint ez nem volt váratlan. Az irányzat mutatja a tavaly nyár óta – mind makró-, mind mikrószinten – a Coface által is képviselt pesszimista várakozásokat.

 

A LEGTÖBB ÁGAZAT KOCKÁZATOS

Az egyes szektorok fizetésképtelenségét nem lehet magyar sajátosságnak nevezni, az irányzat nemzetközi. A nagy gazdasági súlyt képviselő ágazatok közül az építőipar, az élelmiszerfeldolgozó-ipar és a kereskedelem az, amely a legsúlyosabb problémákkal küszködik, s amely így kockázatosabbnak számít a többivel összehasonlításban – mondja Kárpáti. A fizetésképtelenségi eljárások számát ágazatonként vizsgálva az derül ki, hogy a legtöbb eljárásban az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cégek érintettek. Az eljárás alá vontak között a turisztikában, az ingatlangazdálkodásban, valamint a gépjárműiparban tevékenykedő vállalkozások vannak nagy számban.

Ha figyelembe vesszük az adott szektorban működő vállalkozások számát, azaz a kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot, akkor a faipar, a turizmus és vendéglátás, valamint az építőipar áll az első három helyen, de az országos átlag feletti számos szektor, mint a kereskedelmi vállalkozások, a textilipar, a fuvarozást végzők, illetve a logisztikai tevékenységet folytató vállalkozások.

Az egyes iparágakban tevékenykedő cégek számát összehasonlítva az eljárások számával kiderül, hogy szintén az építőipar teljesít a legrosszabbul (eljárások (17,47%-a, összesen bejegyzett cégek 13,88%-a). Jellegzetes eltéréseket a nagykereskedelmi vállalkozásoknál (eljárások 10,24%-a, összesen bejegyzett cégek 8,94%-a), valamint a turizmusban tevékenykedő vállalatoknál (eljárások 7,63%-a, a bejegyzett hazai cégek 5,55%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végzők (eljárások 3,8%-a, összesen bejegyzett cégek 4,96%-a) teljesítettek a legjobban.

 

ÉPÍTŐPAR: MARADNAK A PROBLÉMÁK

A leginkább kockázatos iparágaknak változatlanul az építőipar, valamint a kereskedelmi vállalkozások minősülnek. Az építőipar megtartotta listavezető helyét (az összes eljárás 17 százaléka, 12 százalékkal több, mint 2011 azonos időszakában). Az évek óta meglévő ágazati problémák ellenére még mindig jóval több a vállalkozás, mint ahányat a piac ténylegesen elbír, s bár a tisztulási folyamat elkezdődött, még korántsem ért véget és ez a közeljövőben sem várható – mondjaSzilágyi Péter, a Coface hitelvizsgálati vezetője. Továbbra is nagy ugyanis a cégalapítási kedv az építőiparban, annak ellenére is, hogy a visszaélések csökkentése és a hitelezők védelme végett nőtt a cégalapítás illetéke, illetve szigorúbb szabályok vonatkoznak a cégüket csalárd módon bedöntő tulajdonosokra, vezető tisztségviselőkre. Nehezíti az ágazat helyzetét – mint szinte egyébként az összes többiét is – a belső kereslet visszaesése/stagnálása, amiben szerepet játszottak az adó- és járulékváltozások, hiszen a csökkentett személyi jövedelemadó haszonélvezői egyelőre nem generálnak olyan mértékű belső keresletet, amellyel ellensúlyozni lehetne a sok cégnél részben, vagy teljesen elmaradt bérkompenzáció miatti bércsökkenés, illetve általánosságban a viszonylag alacsony foglalkoztatottság és a nagyobb áfa-teher negatív hatását. Növeli a cégek gondjait a hitelhez jutás nehézsége is; az építőipart emellett különösen sújtja az állami, önkormányzati beruházások drasztikus visszaesése. Megjegyzendő, hogy az építőiparhoz ezer szállal kötődő faiparban is nagymértékben romlott a helyzet.

 

FUVAROZÁS ÉS LOGISZTIKA: ROSSZABB MÁR NEM LEHET?

A fuvarozók körülményeit nagyban nehezíti az olajár növekedése és a forint gyengesége a dollárral szemben, ami hónapok óta emeli az üzemanyagárat; esetükben ez nagymértékben meghatározza az ágazat jövedelmezőségét – mondja Szilágyi. Nem javította az ágazat fizetési képességét a gázolaj januártól megnövelt jövedéki és általános forgalmi adója sem. Ugyanakkor a szereplők jórészét különösen sújtja, hogy a válságot megelőzően több cég modernizálta gépjárműparkját, mégpedig zömmel svájci frank alapú lízing-konstrukciók segítségével. Ennek megnőtt terheit a CHF/HUF-árfolyam „elszállása” mellett nagyon nehéz kitermelni. Habár a belföldi kereslet élénkülése még várat magára, s ez ebben az ágazatban is érezteti hatását, a külső konjunktúrának köszönhető export már hosszabb ideje élénkül, ami valamelyest javította a helyzetet. Ám ez is legfeljebb csak ellensúlyozni volt képes az említett negatív hatásokat (üzemanyagár-emelkedés, lízingterhek növekedése). Jó hír azonban, hogy Szilágyi nem vár további romlást ebben az ágazatban, inkább a helyzet javulására számít, ugyanis azok a vállalkozások, amelyek a múlt évek negatív hatásait ki tudták védeni, illetve túl tudták élni, a jövőben már jobban teljesíthetnek.

 

GÉPJÁRMŰIPAR – VANNAK HÚZÓERŐK

A fuvarozók és a logisztikai profilú cégek számára is húzóerő lehet – hiszen többletmunkát ad – a gépjármű-iparban végbement, illetve az idén várható kedvező fejlemények sora. Részint a Mercedes kecskeméti zöldmezős autógyárának áprilisi termelésbe állításától, részben pedig még az idén megvalósuló Audi- és GM-kapacitásbővítő beruházásoktól várt pozitív hatásokkal remélhetőleg maga az egész iparág és annak kisebb szereplői is többletmegrendeléshez jutnak majd (mint beszállítók) és ez végiggyűrűzhet a szektor egészén – véli a szakértő.

Számos ágazatban a belső kereslet pangására vezethető elsősorban vissza a kockázatok növekedése. Ez jellemző a többi között a kis- és nagykereskedelemre egyaránt. Ennek több okát soroljaSzilágyi Péter, kezdve a végtörlesztések miatt felélt megtakarításoktól, az egyelőre kedvezőtlen kimenetelű adóváltozásokon és a megdrágult áru- és szabad felhasználású hiteleken át, egészen a megtakarítási hajlandóság növekedéséig.

Ezek az okok abban is közrejátszanak, hogy romlott a cégek pozíciója az idegenforgalomban és a vendéglátásban, s hogy a nyomdai és kiadói cégek is lejtőn vannak. Ez utóbbi területeken hozzájárult a kereslet szűküléséhez a marketing célú nyomtatványok példányszámának csökkenése és a sajtópiacon végbemenő egyéb változások hatása is, mint például a nyomtatott sajtótermékek iránti kereslet folyamatos csökkenése.

A legnagyobb változást az ingatlangazdálkodással foglalkozó cégek produkálták. Az ágazatban nemcsak a fizetésképtelenségi eljárás alá vont cégek száma nőtt meg látványosan, de az újak alapítása is. Ezenkívül észrevehetően nőtt az elektronikai és számítástechnikai tevékenységet végző cégek körében az eljárások száma. Ez utóbbiakat súlyosan érinthette néhány nagyobb multi (pl: Elcoteq, Nokia, Sanshin) magyarországi gyáregységeinek bezárása, illetve kapacitásainak nagymértékű csökkentése.

Mindezek alapjánKárpáti Gáborsorsdöntő időszakot vetít előre a gazdasági szereplők számára. Mint mondja: tovább romlik a fizetésképtelenségi helyzet Magyarországon, még akkor sem lepődne meg, ha erre drasztikus módon kerülne sor. Például azokban az ágazatokban – mint az építőipar vagy a kereskedelem –, amelyek már az előző éveket is súlyosan megszenvedték, az idén még drámaibb módon elmélyülhetnek a negatív folyamatok. Mindez egyben azt is jelenti, hogy fokozott óvatosságra van szükség, legalább olyanra, mint amilyenre a gazdálkodók rákényszerültek a válság csúcsán, 2008–09-ben. Érdemes, sőt, szükséges visszanyúlni az azokban az időkben folytatott szigorú kockázat- és követeléskezeléshez – mondja Kárpáti, hozzátéve: ez az óvatosság azt is jelenti, hogy nagyon sűrűn kell véleményt alkotni az üzleti partnerekről, nem elég évente, félévente. A kockázatok tompítására sok lehetőség van; a szakember példaként említi a lehetőséget, hogy 30 napos fizetési késedelem után a szigorú(bb) követeléskezelést válassza a kárvallott, akár harmadik félre bízva ezt a feladatot. Tanácsolja továbbá a partnerek folyamatos monitorozását, a változások naprakész nyomon követését, amit egyébként a Coface is végez partnerei számára. Sőt, a folyamatos monitorozás ajánlott a saját vállalkozás esetében is, hogy úgy lássuk magunkat, ahogy a partnereink, amikor minket monitoroznak. „Növelni kell az átláthatóságot, folyamatosan korrekt adatokat kell szolgáltatni. Az eredményes gazdálkodás mellett ez fajta nyitottság kiemelten fontos a kedvező megítélés megőrzéséhez” – hívja fel a figyelmet az ügyvezető igazgató.

 

RÉGIÓNKÉNT ELTÉRŐ A KOCKÁZAT

A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2012 első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, valamint Pest megyében folytatták (az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás több mint 45%-át). Budapesten az eljárások 36%-át, Pest megyében, pedig 10%-át indították.

A bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Nógrád megyében volt a legmagasabb 2012 első három hónapjában (4,59%), majd ezt követi Somogy megye (4,4%) és Jász-Nagykun-Szolnok (4,31%).

A legnagyobb negatív eltérést az előző évhez képest Hajdú-Bihar megye produkálta: a csődhányad relatív növekedése. Látványos romlást mutat Somogy megye, ahol a csődhányad relatív növekedése +69,36% volt. Az országos átlag feletti még számos megye, azonban tekintettel az alacsony esetszámra, mint például Tolna megye, ahol a relatív növekedés magas volt, összesen csak 239 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,71%-áról beszélünk. Az első negyedévi eljárások megyei részarányát összevetve a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Hajdú-Bihar megyében (az eljárások 6,27%-a, összesen bejegyzett cégek 6,63%-a), Somogyban (eljárások 3,59%-a, összesen bejegyzett cégek 1,91%-a), valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 3,54%-a, összesen bejegyzett cégek 1,92%-a) tapasztalt a Coface. Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 9,79%-a, de a bejegyzett hazai cégek 14,75%-a) teljesített a legjobban.