A jelenlegi német szövetségi kormányfő szóvivője így reagált a készülő tárgyalás hírére: az egykori kancellárnak természetesen szíve-joga eldönteni, hogy kivel ül le. Azonkívül örvendetes, ha egészségi állapota folytán ki tudja venni részét a közéletből.
Ugyanakkor a CDU-n belül megoszlanak a vélemények. Az egyik tábor szerint Kohl akkor ismerte meg Orbánt, amikor Németország még sokat köszönhetett Magyarországnak a fal leomlásáért. Mások borúlátóak, hiszen a magyar kormány ellenzi Berlin álláspontját a nyitott határok ügyében.
A berlini koalíciós partner szociáldemokraták lehetőséget látnak arra, hogy Kohl kedvező irányban befolyásolja vendégét. Az SPD főtitkára szerint Kohlnak viszont arra is ki kell használnia az alkalmat, hogy egyértelműen beszéljen Orbánnal a magyar sajtó- és szólásszabadságról, valamint a menekültkérdésben elfoglalt álláspontjáról.
A jelek szerint Helmut Kohl otthona nincs rajta azon a listán, amelyet a magyar kormány a minap tett közzé, mármint hogy hová nem ajánlatos menni Európán belül – írja a Frankfurter Rundschau. Merthogy Orbán Viktor a jelek szerint éppen Oggersheimbe tart, miután az egykori kancellár találkozni kíván vele. Sokan persze Kohl házába sem jutnak be, de hogy a magyar politikus köztük van, azt lehet szúrásnak tekinteni Merkel ellenében. Hiszen Orbán erkölcsi imperializmussal vádolta meg a jelenlegi német miniszterelnököt.
A lap felhívja a figyelmet, hogy a bírálók szerint a már idézett Kohl-mondat a nemzeti különútról éppen Németországra vonatkozik, mármint arra, hogy a kancellár asszony a múlt ősszel beengedte a menekülteket. Mások szerint viszont arra utal, hogy a többi közt Magyarország és Ausztria lépett egyoldalúan, amikor lezárta a határait.
Az osztrák Kurier úgy értelmezi az Orbán Viktornak küldött meghívást, hogy Kohl közvetve bírálja Merkelt. A találkozó megszervezését azonban Berlinben nem a volt kancellár, hanem a felesége ötletének tartják. Az asszony szinte teljesen elszigetelte férjét a külvilágtól, akit még a gyerekei és volt közvetlen munkatársai sem látogathatnak.
A politikus életrajzírója, aki a könyv megszületése előtt 600 órát töltött együtt Kohllal, úgy jellemzi a nőt, hogy az egyenesen német nacionalista nézeteket vall, ugyanakkor következetesen ragaszkodik tévedéseihez. Lehet egyébként, hogy az inkriminált mondat is a nejtől származik.
Nyina Hruscsova szerint Putyin, Kaczynski és Orbán miatt a térség több állama is pont arra az útra tér rá, amelyet valamikor még gyűlölt. Ráadásul mintha az EU-nak nem lenne épp elég gondja. Most már a saját soraiban bukkannak fel az orosz elnök utánzói, ami az egyik legszomorúbb irónia a Szovjetunió bukásának negyedszázados évfordulóján – írja a Die Presse. Nyina Hruscsova, az egykori szovjet pártfőtitkár és miniszterelnök dédunokája, aki egy amerikai egyetemen tanít, megállapítja: a lengyel és az orosz vezetőt bizonyosan összekapcsolja a jogállammal szemben érzett megvetés. Varsó a hazai tiltakozások láttán ugyanazt a módszert alkalmazza, mint az oroszok: a bírálókat hazaárulónak minősíti, akiket külföldi érdekek mozgatnak. Magyarországot Orbán Viktor 2010 óta következetesen az illiberális demokrácia felé tereli. Közben a médiát ellenőrzése alá vonta, ahogy azt Putyin csinálta, és ahogy azt most Kaczynskinál is látni. Ideértve, hogy frekvenciaengedélyt a kiválasztottaknak adnak. A műsorokban a Fidesz-propaganda előnyt élvez, az ellenzék és a civil szervezetek megszólalási lehetőségét visszaszorítják.
Persze nincsen abban semmi meglepő, hogy 4,5 méteres plakátokon reklámozzák a vigyorgó Orbán Viktort, mellette a felirat: „Csak a Fidesz”. Ez mindig is így volt az olyan országokban, amelyeket szabadságellenes erők irányítottak. Lásd a Szovjetuniót, Lenintől Brezsnyevig. Vagy Ceausescut. Bár Putyin-képeket mostanában nem látni az orosz utak mentén, azért az állami tévében egyfolytában róla van szó. Valójában: amit Putyin megteremtett, és amire Kaczynski és Orbán törekszik, az nem más, mint a szuverén diktatúra. A kérdés most az, követik-e tettek az unió részéről a kilátásba helyezett szankciókat. Vagy Brüsszel az egység kedvéért netán lemond az intézkedésekről a kialakulóban lévő szabadságellenes rendszerekkel szemben – két olyan országban, amely egykor a posztszovjet reménysugárnak számított.