A Facebookon bukkantam rá, az alábbi írás szerzője Radovits László magánvállalkozó. Íme: „Én mint (birka) Fidesz-szavazó csináltam egy kis összeállítást a focisták és tanárok bére valamint a társadalmi hatékonyságuk között. Indulattól, pozitív vagy negatív érzelmektől és előítéletektől mentesen, ami ma már úgy tűnik föl, kuriózumnak számít.
Bérek:
a) 1 focista nettó bére 3 000 000 Ft/hó
1 tanár nettó átlagos bére 200 000 Ft/hó
1 focista bére havonta=15 tanár bére
b) Első osztályú klubok száma: 12
focisták száma 12 csapat×22 fő=264 fő
+ edzői stáb min. 3 fő; 12×3=36 fő
összesen: 300 fő
c) 300, fociból élő havi bére megfelel 300×15 tanárénak=4500 tanárnak
d) hatásmechanizmus
Foci:
A focimeccs mennyisége heti 90 perc (1,5 óra)
Átlagos nézőszám/meccs 5000 néző
Érintett nézők száma (12 csapat egymással összesen 6 meccset játszik hetente) = 30 000 ember
Tanárok:
4500 tanár hatásmechanizmusa 20 fős osztálylétszámmal 90 000 fő/óra
e) hatásmechanizmus a nézők és a tanulók szemszögéből 90 percre
Foci:
# élmény, vizuális tapasztalat szerzés
# kikapcsolódás
# szociálpszichológiai (közösségi) azonosulás
# düh, gyűlölet
oktatás:
# munka,
# összpontosítás
# élmény és kudarcszerzés
# tudás
# alkalmazkodás
# fegyelem
f) hatásmachanizmus hosszabb távon
foci:
– élmény
– kikapcsolódás
– azonosulás
tanulás:
– tudás,
– szakma, hivatás
– megélhetés
Végeredmény:
Foci
Igazolt labdarúgók száma Magyarország (2020) 281 000. Ebből esély arra, hogy valaki felnőtt NB 1-es focista legyen (egy csapatból tíz magyarral számolva) 120/ 281 000=0,042% (Magyarul egy gyerekmeccsen az aranyos kisfiában Messit látó és sikítozó mamák 99,96 %-a nem fogja a fiát egy magyar NB 1-es felnőtt csapatban játékosként látni, még két percre beálló, időhúzó csereként sem. Úgy józan ésszel megkérdezném, mi lenne akkor, ha az iskola is ilyen hatékonysági százalékkal dolgoznék?)
Oktatás, 2021
Általános iskolai tanulók száma: 720 ezer ebből a 86,7% valamilyen középfokú oktatási intézményben tanul tovább, amelyik szakmát ad, vagy biztosítja a továbbtanulás (egyetem) elvi lehetőségét. Az oktatás végeredménye tehát az, hogy 10%-os lemorzsolódást figyelembe véve, az általános iskolát végzettek kb. 77%-a vagy szakmához, vagy diplomához jut.
És itt van igazán jelentősége az egyéni karrier, a focira költött pénz és az oktatásra költött pénz hatékonysági összevetésének. A foci pár száz vagy pár ezer ember felnőttkori megélhetését és pár tízezer ember hétvégi szórakozását jelenti, az oktatás pár millió ember létét.
Szó nincs arról, hogy hétvégi szórakozásra, közösségi élményre nincs szükség. Hogyne lenne! Minden olyan felvetésnek, amelyik vagy foci vagy oktatás alapon kezeli az ügyet, rossz a kiindulópontja. De a számok, a tények és az általános emberi tapasztalatok is azt mutatják, hogy az oktatás általában és hosszútávon összehasonlíthatatlanul fontosabb mind az egyén, mind a társadalom szempontjából, mint a foci.
Egy társadalom megengedheti magának, hogy a feleslegből annyi pénzt költsön focira, amennyit akar. De azt nem engedheti meg magának, hogy kevés pénzből a szükségesnél sokkal kevesebbet költsön arra, ami létfontosságú. Mert lássuk be, a világon mindenhol a nézők vannak többen és nem a játékosok. Azok a nézők, akik aztán a saját tudásukért kapott bérből megvehetik azt a meccsjegyet, aminek a bevételét az aranylábú srácok horror fizetésként megkapják.
És a jól fizető nézők termelik ki azt a lehetőséget is, hogy valóban világsztárokat nézhessenek a barcelonai stadion gyepén. A jól fizető nézők pedig nem az edzők és nem a játékosok, hanem elég lényeges mértékben a tanárok munkája alapján lehetnek jól fizető nézők.